Lenyúlhatja az MVM elől a szlovák állam a közép-szlovákiai energetikai cég kisebbségi tulajdonrészét

Szerző: Renczes Ágoston
2021.11.08. 15:20

Ezzel gyakorlatilag államosítanák a céget. A koalíciós partnerek, az ellenzék és egy befolyásos szakmai szervezet is azt kérik Richard Sulík gazdasági minisztertől, éljen az állam elővásárlási jogával és ne engedje, hogy a magyar állami vállalat tulajdonrészt szerezzen a szlovák stratégiai energetikai cégben.

Lenyúlhatja az MVM elől a szlovák állam a közép-szlovákiai energetikai cég kisebbségi tulajdonrészét

Mint arról az Azonnali is beszámolt, a magyar állami energetikai cég, az MVM, megvásárolná az egyik legnagyobb szlovák energetikai cég, a Közép-szlovákiai Energetika (SSE) 49 százalékos tulajdonrészét.

A cég 51 százalékának a szlovák állam a tulajdonosa, az eladásra kínált 49 százalékos tulajdonrészt jelenleg egy cseh-szlovák vállalat, az EPH birtokolja. Bár az állam a többségi tulajdonos, a kisebbségi tulajdonrészhez járnak a menedzsmentjogok, vagyis a céget a kisebbségi tulajdonos irányítja.

A kisebbségi tulajdonrész iránt a német E.ON és a cseh ČEZ energetikai cégek is éreklődnek, de az MVM tette a legjobb ajánlatot: míg a ČEZ 900 millió eurót (324 milliárd forintot) ajánl a részesedésért, az MVM 1,2 millárd eurót (432 milliárd forint) kínál érte.

Ezzel az ajánlatával az MVM a befutó, de a jelenlegi tulajdonosok semmiképp nem adnák el az MVM-nek a részesedésüket az állam egyetértése nélkül – már csak azért sem, mert több állami céggel is üzletelnek és nem szeretnék rontani a pozícióikat –,

emellett az államnak elővásárlási joga is van.

Sokak szerint ezzel élnie is kellene az államnak; mint a Denník E gazdasági lap írja, egyre nagyobb a nyomás a gazdasági miniszteren, Richard Sulíkon, a libertariánus kormánypárt, az SaS (Szabadság és Szolidaritás) elnökén, hogy fontolja meg ennek a lehetőségét. Ezt kéri tőle

  • a legnagyobb és a legkisebb kormánypárt, vagyis a jobboldali-populista OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) és a jobbközép-liberális Za ľudí (Az Emberekért);
  • az ellenzék, legalábbis a legerősebb ellenzéki párt, a baloldali Hlas-SD (Hang-Szociáldemokrácia)
  • és egy befolyásos vállalkozói érdekvédelmi szervezet, az AZZZ (Munkaadói Szervezetek és Egyesületek Szövetsége).

Ez derül ki a Denník E körkérdéséből, amiben arról érdeklődött, hogy a megkérdezettek szerint a szlovák államnak hagynia kell-e, hogy a magyar állami MVM irányítsa az egyik legnagyobb szlovák céget, miközben a magas vételi ajánlat a lap szerint arra utal, hogy a vevő számára inkább politikáról van szó, mint üzletről.

Államosítás kontra libertarianizmus

A fő érv amellett, hogy az állam éljen az elővásárlási jogával és vegye meg az SSE 49 százalékát is, az, hogy a stratégiai cégeknek eleve állami tulajdonban kellene lennie, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor egyre magasabbak a piaci energiaárak; ráadásul az SSE stabilan nyereséges is. Erre hivatkozva sürgeti a Za ľudí a gazdasági minisztert, hogy haladéktalanul kapcsolódjon be az eladó és a vevő közötti tárgyalásokba, hogy Szlovákia számára a legelőnyösebb üzlet jöjjön létre.

Ezzel érvel az AZZZ is: szerintük nem helyes, hogy a szlovák eneregetikai ipart – hiába az állam a többségi tulajdonos – külföldi cégek irányítják. Az AZZZ szerint paradox, hogy miközben a környező országokban a stratégiai cégek állami tulajdonban maradtak, most pont ezek a cégek – a magyar MVM és a cseh ČEZ – készülnek megszerezni az irányítást az egyik szlovák stratégiai cég fölött. A szervezet szerint ez Szlovákia összes állampolgárának arculcsapása.

Az államosítás azonban nem illik bele a libertariánus Richard Sulík világnézetébe.

Sulík rendszeresen hangoztatja, hogy az állam rossz gazda. Amikor 2020-ban a Kelet-szlovákiai Energetika (VSE) 49 százaléka cserélt gazdát, szintén sokan várták Sulíktól, hogy él az állam elővásárlási jogával, de nem tette meg. Az a helyzet annyiban különbözött a mostanitól, hogy akkor egy magáncég vásárolta meg egy másiktól – a német RWE a szintén német E.ON-tól – a cég kisebbségi tulajdonrészét, az SSE esetében viszont egy másik állam által tulajdonolt céghez kerülne a vállalat 49 százaléka.

Ugyanakkor arra is volt példa, hogy Sulík nem a szigorúan vett libertariánus elveknek megfelelően járt el: a súlyosan veszteséges, ezért privatizálni tervezett földgázipari állami cégóriást, az SPP-t végül nem adta el az állam, hanem Sulík a menedzsment megváltoztatásával nyereségessé tette a céget, illetve azt is megakadályozta, hogy az orosz Sberbank tulajdonrészt szerezzen a Szlovák Villamos Művekben (Slovenské Elektrárne).

Államosítás kontra Orbán

Az államosítás melletti érveken kívül sokan nem csupán üzletet látnak az MVM szándéka mögött. Peter Kremský, a parlament gazdasági bizottságának OĽaNO-s elnöke szerint „stratégiai hátrányt” okozhat a magyar állami cég befolyásának növekedése a szlovák energiaiparban. Ha már úgyis állami cégnek adnák el az SSE kisebbségi tulajdonát, Kremský szerint érdemes megfontolni, hogy a szlovák állam vegye meg azt.

Ivan Štefanec, a parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) EP-képviselője úgy látja, hogy

a magyar kormány már régóta olyan lépéseket tesz a szomszédos országokkal szemben, amik meghaladják a sima üzleti kapcsolatokat.

Štefanec szerint okkal aggódhatunk amiatt, hogy a vásárlás mögött politikai szándék van, a magyar állam ezzel is befolyásolni szeretné a külföldi történéseket.

A legélesebben Peter Pellegrini exkormányfő fogalmaz, aki a 2020-as választás után otthagyta Robert Fico szociálpopulsta Smer-SD-jét (Irány-Szociáldemokrácia) és Hlas-SD (Hang-Szociáldemokrácia) néven baloldali pártot alapított. Szerinte a jelenlegi szlovák kormány nem tudja, hogy a jó magyar-szlovák kapcsolatok határát Szlovákia nemzetállami érdekei képezik,

ezért Orbán Viktor teszteli, hogy mit engedhet meg magának.

Pellegrini szerint Orbán az SSE megvásárlásával egy olyan eszközre tenne szert, amivel befolyásolni tudná az elektromos áram árát Szlovákiában. Az exkormányfő úgy látja: itt a lehetőség, hogy az állam egyszerre több problémát is megoldjon: ha megvenné az SSE kisebbségi tulajdonrészét is, azzal közvetlen befolyásra tenne szert az áram ára fölött, valamint

megmutatná Orbán Viktornak, hogy a kárpát-medencei gazdasági terjeszkedésének megvannak a határai.

A szlovákiai magyarok egységpártja, a Szövetség álláspontja szerint azonban az SSE kisebbségi tulajdonrészére érkezett ajánlatokat gazdasági és üzemelteteési szempontok szerint kell kiértékelni, az ekörüli vitának nem szabadna felesleges és megalapozatlan feszültségeket keltenie. A Szövetség közleménye felhívja rá a figyelmet, hogy az iparágban teljesen hétköznapiak az állami tulajdonú cégek; az SSE esetében a másik ajánlattevő, a ČEZ többségi tulajdonosa a cseh állam.

Sulík egyelőre nem foglalt állást az ügyben, a Denník E azt írja: a gazdasági miniszter a héten tárgyal az eladóval és a vevővel, vagyis az EPH-val és az MVM-mel.

NYITÓKÉP: Richard Sulík gazdasági miniszter sajátkezűleg készít bryndzové haluškyt (juhtúrós sztapacskát) a dubaji viágkiállításon. Richard Sulík / Facebook

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek