Leszámol Pozsony az óriásplakátokkal és a többi vizuális szeméttel

A területrendezési tervbe írta bele a pozsonyi fővárosi önkormányzat az új szabályokat. A reklámcégek nem örülnek és perelni fognak.

Október végén a pozsonyi fővárosi képviselő-testülete elfogadta a területrendezési terv azon módosításait, amelyek szabályozzák, hol lehet reklámokat elhelyezni a városban – számolt be róla a Denník N gazdasági lapja, a Denník E.

A félmillió lakosú Pozsony településképe roppant kaotikus: mesébe illő történelmi belváros, óriási szocialista-modernista épületek, ipartelepek, hatalmas új ingatlanfejlesztések toronyházakkal és modern lakóparkokkal, és mindezt elárasztják a különböző méretű reklámok:

2019-ben tízezer három négyzetméternél nagyobb reklámfelületet számoltak össze a szlovák fővárosban.

Vizuális szmog

Ezek ellen Pozsony már régóta küzd; a 2018-ban a liberális Progresszív Szlovákia támogatásával a választást megnyerő főpolgármester, Matúš Vallo egyik ígérete volt, hogy felszámolja a Szlovákiában „vizuális szmog”-nak nevezett, településképet romboló reklámokat.

A területrendezési terv elfogadott módosításai pontosan szabályozzák, hogy a város területén hol milyen típusú reklámok lehetnek, és ezek paramétereit is külön meghatározzák, vagyis azt, hogy mekkora lehet az óriásplakát, a backlight (hátulról megvilágított reklámtábla), a fényreklám, a citylight (jellemzően a megállókban vagy önálló táblákon elhelyezett plakátok) valamint a cégek és üzletek cégtáblái.

Az új szabályozás látványos változásokat hoz majd:

az óriásplakátok és az épülethomlokzatokra feszített óriásmolinók száma radikálisan csökkenni fog, ahogy az épületek homlokzatára kihelyezett mindenféle villogó-világító reklámok is.

A szabályozás a műemlékvédelmi övezetekben a legszigorúbb, de a külsőbb kerületek jelenleg óriásplakátokkal elárasztott fontos közlekedési útvonalain is radikális lesz a változás.

• A műemlékvédelmi övezetekben semmilyen reklám nem lehet az épületekben működő üzletek, cégek saját cégérein és cégtábláin kívül. A cégtáblák maximum egy négyzetméteresek lehetnek, vagy maximum kettő négyzetméteresek, ha több üzlet, cég van rajtuk feltüntetve – egy épületen ugyanis csak egyetlen cégtábla lehet. Ezeken kívül az épületben működő üzletek nevét ki lehet írni dobozbetűvel, de ezek a feliratok legfeljebb 60 centiméter magasak lehetnek. Ez az alap, ez lesz némileg kevésbé szigorú kifelé haladva.
• A belváros nem műemlékvédelmi övezetében egy épületen már legfeljebb öt cégtábla is lehet, és lehetnek citylightok is – 100 méterenként egy (a tömegközlekedési megállók citylight-jain felül).
• Ugyanez vonatkozik a legfontosabb közlekedési útvonalakra, illetve az azokkal párhuzamos, mindkét oldalon 100 méteres sávokra; ezeken a területeken azonban a bevásárlóközpontok már a közvetlen közelükben önálló állványra szerelt cégtáblákkal is hirdethetik a boltjaikat.
• A város többi részein mindezeken felül lehetnek óriásplakátok és backlightok is, de nem lehet őket oktatási, egészségügyi és szociális intézmények épületére vagy területére szerelni. Itt is 100 méterenként lehet egy citylight (a tömegközlekedési megállókat nem számítva), de a nagyméretű reklámok – óriásplakátok, backlightok – között 200 méternek kell lennie.

Általános szabály, hogy citylight, vagy annál nagyobb reklám nem lehet műemléképületen, illetve a szabályozás alól kivételt képeznek a különféle intézmények információs táblái, a tömegközlekedéssel kapcsolatos tájékoztatást szolgáló táblák és képernyők.

A reklámok azonban nem tűnnek el egyik napról a másikra.

A főváros a tulajdonában lévő reklámfelületeket legfeljebb négy évre adja bérbe; amik nem felelnek meg az új szabályozásnak, azoknak nem hosszabbítják meg a bérleti szerződésüket, de Pozsony a saját tulajdonában lévő reklámfelületeket már korábban elkezdte felszámolni.

A magántulajdonban lévő felületekre kihelyezett reklámok esetében általában határozatlan idejű bérleti szerződést kötnek a reklámcégek a tulajdonosokkal – ezt a lehetőséget még tavasszal szüntette meg a parlament az építési törvény módosításával: a határozatlan időre bérbe adott reklámfelületek építési engedélye 2024. április 30-ig lejár, új építési engedélyt pedig már az új szabályok alapján lehet majd kiadni. Így csak azokkal a reklámokkal nem fog tudni mit kezdeni a főváros, amik határozott időre bérbe adott felületeken vannak – és ez a határozott idő több évtized is lehet.

A reklámcégek nem örülnek

A pozsonyi képviselő-testület döntése áttörésnek számít a reklámfelületek szabályozásában, az ugyanis több érdekkel is ütközik, és egyáltalán nem volt egyszerű megoldani:

• a reklámfelületeket bérbeadó cégek hatalmas bevételtől esnek el;
• gyakran magánemberek vagy lakóközösségek adják bérbe a saját ingatlanukat vagy a társasházak homlokzatát, hogy arra reklámokat helyezzenek ki, ők is bevételtől esnek el;
• valamint maga a főváros a legnagyobb reklámfelület-bérbeadó, amiből nagyjából évi 400 ezer euró (143 millió forint) bevétele volt (ez körülbelül egy ezreléke a város majd’ félmilliárd eurós 2020-as éves bevételének).

Pozsony Óváros kerülete már 2014-ben rendelettel próbálta szabályozni a reklámfelületek maximális méretét, a köztük lévő minimális távolságot az utakon és a járdákon, betiltotta a reklámok villanyoszlopokon, ferde tetőkön, zöldterületen, illetve a városképi jelentőségű épületekre való rálátást akadályozó módon való elhelyezését.

Ez a rendelet azonban a bíróság szerint több törvénnyel is ütközött: egyrészt ezekben a kérdésekben az építésügyi hivatal és a közlekedési minisztérium az illetékes, másrészt egy önkormányzati rendelet nem korlátozhat az alkotmányban garantált alapjogokat – márpedig

a bíróság szerint a kerületi önkormányzat a rendeletével a vállalkozói tevékenységet korlátozta,

így az Óvárosnak vissza kellett vonnia a rendeletet.

Emiatt a pozsonyi városháza nem is ebből az irányból közelítette meg a reklámok szabályozását; a területrendezési tervezés a városháza álláspontja szerint az alkotmányból és már törvényekből következő eredeti hatáskör, így a kültéri reklámok szabályozását a területrendezési tervbe foglalták bele.

A kültéri reklámokkal foglalkozó cégek ezzel természetesen nem értenek egyet, már csak azért sem, mert Szlovákia óriásplakát-piacának a fele Pozsonyban összpontosul. A legnagyobb ilyen cég, a Bigmedia igazgatója azt nyilatkozta a Denník E-nek, hogy

mindenképp bíróságra mennek, mert az új szabályozás egyértelműen a vállalkozás szabadságának korlátozása, és jelentős beavatkozás a cég egzisztenciájába.

A kültéri reklámmal foglalkozó cégeket összefogó egyesület (AVR) pedig úgy fogalmazott: a területrendezési terv módosítása nem szokványos és szakmaiatlan lépés. Szerintük a problémát valójában az illegálisan kihelyett reklámok tömege okozza – Pozsonyban minden harmadik-negyedik kültéri reklám ilyen –, amit az AVR szerint a főváros ezzel a lépéssel nem old meg, ellenben megkárosítja a szabályosan működő reklámcégeket és csökkenti az épületek étéknövelési potenciálját.

Budapest is tele van vizuális szmoggal, és egyelőre nem tud vele mit kezdeni

Az óriásplakátok, óriásmolinók a budapestiek számára is ismertek, ahogy a Rákóczi út vagy a Nagykörút földszinti kirakatsorának teljesen kaotikus képet mutató reklámjai is.

A kérdés Budapest főépítészével, Erő Zoltánnal készült interjúnkon is előkerült. A főépítész a legnagyobb problémát az épületek homlokzatára erősített óriásmolinókban látja, szerinte ezek

„városképileg tarthatatlanok”,

ugyanakkor a fővárosnak korlátozottak az eszközei, hogy fellépjen a köztéri reklámokkal szemben, illetve a jelenlegi szabályokat is „nagyon tudatosan végre kellene hajtatni a kerületekkel és az építési hatósággal”.

Az Azonnali a fővárosi önkormányzatnál külön is rákérdezett, hogy szándékában áll-e a fővárosnak szigorítani a kültéri reklámok kihelyezésének szabályain, és ha igen, ez milyen nehézségekbe és akadályokba ütközhet.

A főpolgármesteri hivatal sajtókapcsolati csoportjától kapott válasz szerint Budapest is hasonló cipőben jár, mint Pozsony a területrendezési terv módosítása előtti kísérletei során:

a kültéri reklámokra vonatkozó szabályokat nálunk sem a főváros alakítja.

A fővárosi önkormányzatnak „korlátozottak a lehetőségei a reklámok elhelyezhetőségének szabályozására vonatkozóan” – áll a főváros válaszában –, azokat ugyanis alapvetően a településképi törvény, településképi kormányrendelet, kerületi önkormányzati településképi rendeletek, valamint törvények és kormányrendeletek által meghatározott közlekedési szabályok és építési jogi követelmények szabályozzák. „Ezen jogszabályok megalkotója viszont nem a fővárosi önkormányzat”.

A főváros csupán a Margitszigeten alkothatott településképi szabályt a reklámok elhelyezhetőségére, valamint a kizárólag „a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozóan alkothat olyan szabályt”, amelyben egyes helyszíneken a reklámokat, vagy azok egyes típusait betilthatja.

A főváros válaszából kiderül:

az illegális reklámokkal szemben azonban szeretnének hatékonyabban fellépni,

az ehhez szükséges intézkedések előkészítése folyamatban van, és azon is gondolkodnak, hogy hogyan lehetne a reklámokra vonatkozó közterületi szabályozás egyes szempontjait pontosítani,

„de általános reklámtilalom – a szabályozási környezetre is tekintettel – nem merül fel, nem is merülhet fel”

– áll a főváros válaszában.

NYITÓKÉP: Kaotikus homlokzati reklámok Pozsony bevásárlóutcáján, az Obchodnán (Üzlet utca, eredetileg Széplak utca). David Castor / Wikimedia Commons