Vajon sikerül-e megállítani a mexikói kartelleket az amerikai és a mexikói elnököknek?

Szerző: Vogel Dávid
2021.10.29. 08:51

A mexikói elnök, Andrés Manuel López Obrador 2018 decembere óta irányítja Mexikót és egyik legfőbb célja a korrupció visszaszorítása mellett a drogkartellek legyőzése új eszközökkel, amiben Joe Biden amerikai elnök segítségét is élvezi. De sikerülhet-e AMLO-nak megvalósítani a terveit? És miért támogatja Biden mindebben?

Vajon sikerül-e megállítani a mexikói kartelleket az amerikai és a mexikói elnököknek?

Több mint négyszáz gang, negyedóránként egy gyilkosság, mintegy négyszáz tonna a határon lefoglalt kábítószer, 1,7 millió letartóztatott illegális bevándorló. Mexikó jelenlegi biztonsági helyzete, címszavakban.

A közel 130 milliós latin-amerikai állam majd’ három éve hatalmon lévő baloldali elnöke, a leginkább csak AMLO-nak nevezett Andrés Manuel López Obrador eddig nem igazán hozta a választási kampány az ország biztonságosságát érintő vállalásait, és északi szomszédjával fenntartott ezirányú együttműködése is csak döcögősen működött az elmúlt időszakban. Az írás a téma fontosabb kérdéseinek járt utána a Mérida Kezdeményezés újratárgyalásának apropóján.

Andrés Manuel López Obrador, Mexikói jelenlegi elnöke. Hosszú neve miatt gyakran csak AMLO-nak nevezik. Obrador elődjeihez képest másképp állna hozzá a drogkartellekhez.

Andrés Manuel López Obrador, Mexikói jelenlegi elnöke. Hosszú neve miatt gyakran csak AMLO-nak nevezik. Obrador elődjeihez képest másképp állna hozzá a drogkartellekhez.

Fotó: Mexikóváros Kulturális Titkársága / Flickr

Drog, szex és rock&roll helyett: drogok, fegyverek és gyilkosságok

Szinte nem lehet úgy fellapozni egy mexikói napilapot, hogy abban ne legyenek a szervezett bűnözéshez köthető cikkek. A kartellek csempész tevékenysége (drog-, ember-, fegyver-, stb.) mellett emberrablások, zsarolások, a konkurens bandák és a központi hatalom fegyveres szervei – rendőrség, katonaság, nemzeti gárda – elleni erőszakos cselekmények és korrupciós ügyek kapcsán az országban működő szervezett bűnözői csoportok alapvetően meghatározzák Mexikó mindennapjait, annak politikai, gazdasági és társadalmi életét egyaránt.

Jelenleg nagyjából 14 nagyobb kartell, valamint százas nagyságrendben megtalálható kisebb fegyveres szakadár csoport, illetve gang működik Latin-Amerika harmadik legnagyobb országában.

A legtöbbször különböző hosszabb-rövidebb ideig élő szövetségekben tevékenykedő csoportok számának ugrásszerű megnövekedése elsősorban a Felipe Calderón elnöksége (2006. december 1–2012. november 30.) kezdetén, George W. Bush amerikai elnökkel szövetségben indított „kartellellenes háború” akcióinak köszönhető,

valamint annak a ténynek, hogy a kisebb, egymás mellett sejtekként működő szervezetek ellen a mexikói rendőrség nem volt kellőképpen felkészülve, vagy ha lettek is volna eszközei a fellépésre, a mindent behálózó korrupció azok használatát is megakadályozta.

A helyzetet tovább komplikálja, hogy pénzügyi és hatalmi megfontolásokból – vagy a beszerzési források megtartása illetve megszerzése érdekében – akár korábban szövetséges, sőt, akár egymásból kivált csoportok is fegyveres összetűzésbe, véres leszámolásokba keveredhetnek egymással, ahogy az történt a Jalisco Kartell (Jalisco Új Generáció Kartell, Cartel Jalisco Nuevo Generacion, CJNG) szervezetéből kivált Nueva Plaza Kartell esetében is, ami a CJNG sejtjeként működve keveredett fegyveres konfliktusba „anyaszervezetével” Guadalajarában, a Jalisco saját területén.

Ez a fajta fragmentálódás jelenleg ott tart, hogy a Sinaloa Kartell mintegy 37, az abból korábban kivált Jalisco nagyságrendileg hasonló számú (min. 36) sejt lazább hálózatává alakult át,

csakúgy, mint az olyan egykor mindenható bűnszervezetek, mint a Los Zetas, az Öböl Kartell, a Beltran Leyva Kartell vagy a Michoacana Család, amik most mintegy félszáz kis és közepes méretű fegyveres csoport szövetségeként működnek.

Mexikó adminisztratív térképe a főbb kartellek befolyási övezetének, valamint a Mexikóba irányuló jelentősebb drogcsempész útvonalak jelölésével. 

Mexikó adminisztratív térképe a főbb kartellek befolyási övezetének, valamint a Mexikóba irányuló jelentősebb drogcsempész útvonalak jelölésével. 

Fotó: Vogel Dávid

Az erőviszonyok átrendeződéséhez hozzájárult egy korábban kevésbé elterjedt anyag, a fentanil (Fentanylum) megjelenése is. A kis mennyiségben is hatalmas bevétellel kecsegtető anyag még nagyobb pénzügyi lehetőséget és ezáltal még nagyobb hatalmat adott a kartellek kezébe.

Az érem másik oldala, hogy az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai alapján 2020-ban az Egyesült Államokban kábítószertúladagolásban elhunyt mintegy 93 000 fő 60 százaléka fentanil túladagolásban veszthette életét. A nagyságrend könnyebb megértéséhez talán segítséget nyújthat, hogy ez a szám megközelítőleg megegyezik Zalaegerszeg város lakosságával vagy az amerikai veszteségekkel a vietnámi teljes időszaka alatt. 

A kisebb csoportoknak egyébként általánosságban véve nem érdekük az összetűzés a nagyobb kartellekkel, hiszen azok politikai kapcsolatot, védelmet és egyfajta „brandet” is jelentenek nekik.

A kartelleknek az első számú „ellenség” tehát meghatározóan még mindig a mexikói állam, mely annak ellenére, hogy az összecsapások során számos veszteséget elszenved,

és a korrupció által érintett politikusok és a fegyveres testületek tagjai tovább gyengítik erejét, még mindig jóval jelentősebb infrastruktúrával, logisztikával és többek között erősebb kiképzési háttérrel rendelkezik. (Egyes források túlzó megállapításaival ellentétben Mexikó nem bukott állam.)

Mindezen előnyök ellenére a mexikói hatóságok nem igazán tudtak úrrá lenni a helyzeten és jelentős eredményeket elérni. A 2019-es 34 648 emberölés mindössze 133 esettel csökkent 2020-ban, ami alig több mint az egy napra jutó 95 halálos áldozat.

Egyes időszakok azonban a „szokásos” gyilkossági rátát is növelni tudják. Az élet elleni bűncselekmények számának egy sajátos vonatkozású emelkedése volt tapasztalható a 2020 szeptembere és 2021 júniusa között lezajlott választási kampányidőszak kilenc hónapja alatt:

több mint 500 esetben történt pozícióban lévő politikus vagy jelölt sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmény, melyek közül 91 eset emberöléssel végződött.

A teljes képhez ezen felül hozzátartozik még, hogy mintegy 150 jelölt kapott rendőri védelmet, és több százra tehető azok száma, akik különböző fenyegetések hatására visszaléptek a kampánytól, illetve a jelöltségtől.    

Korrupció, kartellek és az ezekhez tartozó politikai szálak

A mértékadónak számító „Polgári Tanács a Közbiztonságért és Büntetőjogért” (Consejo Ciudadano para la Seguridad Pública y la Justicia Penal) nevet viselő szakmai szervezet kutatásai alapján összeállított lista szerint 2020-ban a világ 10 legveszélyesebb városán négy ország osztozott, a prímet viszont Mexikó vitte hét településsel. A világ legveszélyesebb városa kevésbé előkelő címét pedig 2017 óta minden évben mexikói település szerezte meg.

Ennek kapcsán fontos megemlíteni, hogy az amerikai Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Government Accountability Office, GAO) 2021 februárjában a Kongresszus számára készített jelentése szerint – az igazságügy alá tartozó Alkohol- és Dohánytermékek, Lőfegyverek és Robbanóanyagok Forgalmával Foglalkozó Iroda (Bureau of Alcohol, Tobacco, Firearms and Explosives, ATF) adatai alapján – a Mexikóban 2014 és 2018 között lefoglalt fegyverek 70 százalékát az Egyesült Államokból csempészték be korábban.

A bűnüldözői fellépések hatékonyságát azonban erősen rontja a korábban már említett, mindent behálózó korrupció, melynek egyik eklatáns példája, hogy akár egyes szervezetek teljes állományát „fizetési listán” tudja tartani egy-egy vagy akár több bűnszervezet, ahogy az történt a Santa Rosa de Lima Kartell és a CJNG ütközőzónájának számító Guanajuato állam Juventino Rosas nevű városában, ahol a 45 ezres település vezetője 2021. október 20-án a városi rendőrség teljes állományának, több mint 100 rendőrnek mondott fel.

Szintén hasonló megfontolásokból oszlatta fel AMLO a mexikói állami rendőrséget.

A 2019. október 1-vel megszűnő Szövetségi Rendőrség (Policía Federal, PF), mindössze tíz évvel azután szűnt meg, hogy azzal a céllal hozták létre, hogy ezáltal felszámolják a jogelőd szervezetben, a korrupciót,

ami a jogelőd Mexikói Szövetségi Megelőző Rendőrségre (Policía Federal Preventiva de Mexico) volt jellemző, de egy évtized alatt lett ismét a korrupció lett úrrá az új fegyveres testületen.

Helyét a Mexikói Nemzeti Gárda (Guardia Nacional de México) vette át, melynek jelenleg mintegy 90 ezres állományát a jogelőd intézmény, a PF, valamint a Katonai Rendőrség, a Haditengerészeti Rendőrség és a hadsereg soraiból töltötték fel.

A PF létszámához képest több mint kétszeres nagyságú állomány eléréséhez egy valószínűsíthetően politikai döntés folytán felgyorsították a Nemzeti Gárda újonnan belépő tagjainak kiképzését, így többek között az emberi jogi ismeretek oktatását is, ami pedig pont a korrupció mellett másik legnagyobb konfliktusforrás, a jogsértések rendkívül magas számának csökkentését volt hivatott elősegíteni.

AMLO újfajta megközelítésének egyik meghatározó szereplője, a Nemzeti Gárda azonban egyelőre nem igazán hozza a tőle elvárt szintet és eredményeket. A testületet létrehozó törvény például két évben maximalizálta az állomány minősítését.

Szinte nincs olyan sportesemény vagy hétvége, amikor a parkokban, nagyobb tereken ne toborozna a hadsereg, a katonai rendészet vagy egyéb fegyveres testületek.

Szinte nincs olyan sportesemény vagy hétvége, amikor a parkokban, nagyobb tereken ne toborozna a hadsereg, a katonai rendészet vagy egyéb fegyveres testületek.

Fotó: Vogel Dávid

Egy oknyomozó portál, az Animal Politico forrásai szerint az alapkiképzést, a fizikai és szellemi képességek vizsgálatát, valamint toxikológiai és poligráfos vizsgálatot is magában foglaló minősítési eljáráson a több mint 90 ezres létszámból mindössze 2 400 fő esett át, 50 százalék feletti negatív eredménnyel, ami így, ebben a formában még a tagállami és városi szinten szerveződő rendőri erők sokat kritizált 65 százalékát sem közelíti meg. 

A Nemzeti Gárdát érő kritikák másik forrása, hogy

az állomány meghatározó része a hadseregből érkezik, ami ellentétes a rendőrség demilitarizációját hirdető politikai ígéretekhez képest.

Annak ellenére, hogy a közvélemény és számos szakértő is támogatta Obrador elnök terveit a Nemzeti Gárda felállítása kapcsán, az elméletben klasszikus rendészeti feladatok ellátására, bűnügyi nyomozásra, stratégiai infrastruktúra és a migrációs létesítmények védelmére, illegális ellátási láncok felszámolására, katasztrófák idején polgári védelemi feladatokra, valamint szövetségi szociális programok támogatására, azonban a létrehozott testület már a megalakulását követően határrendészeti feladatok ellátására lett kivezényelve, a jószándék jeleként, válaszul a korábbi amerikai elnök, Donald Trump  „követeléseire”. Az ilyen feladatok ellátására kiképzelten állomány tevékenysége kapcsán azonban számos panasz és bejelentés érkezett túlkapások és az emberi jogi szabályok megsértése miatt.

AMLO, Mexikó reménye

Egy nem túl idilli helyzetbe érkezett AMLO 2018-ban, amikor a Morena (Movimiento Regeneración Nacional, Nemzeti Újjászületési Mozgalom) nevet viselő balközép párt színeiben nagy fölénnyel, a szavazatok 54,71 százalékával megszerezte az elnöki széket (a második helyen befutó jelölt 22,91 százalékot kapott).

A párt – ami véget vetett Mexikó 90 éve tartó, egymást váltó PRI (Intézményes Forradalmi Párt, Partido Revolucionario Institucional) és PAN (Nemzeti Akció Párt, Partido Acción Nacional) jobboldali-jobbközép időszakának – mottójában Mexikó reményeként aposztrofálja magát. Választási pártszövetségének neve – ahol a Munkáspárttal (Partido del Trabajo, PT), valamint a később a Morenába olvadó Társadalmi Találkozás Párttal (Partido Encuentro Social, PES) együtt indult – „Juntos Haremos Historia” azaz „Együtt történelmet csinálunk”.

Mexikóban gyakoriak a tüntetések a rendőri túlkapások, illetve a katonák bírósági ítélet nélküli gyilkolása miatt. Ugyan a tüntetések témában nagyon hasonlóak, de méretük és intenzitásuk gyakran változik.

Mexikóban gyakoriak a tüntetések a rendőri túlkapások, illetve a katonák bírósági ítélet nélküli gyilkolása miatt. Ugyan a tüntetések témában nagyon hasonlóak, de méretük és intenzitásuk gyakran változik.

Fotó: Vogel Dávid

A sokat mondó elnevezések és a választási kampány ígéretei mind azt vetítették elő, hogy az Obrador-adminisztráció teljesen új megközelítést fog alkalmazni a problémák kezelésében. A rendőrség már említett intézményes reformja, az „állampolgárközelibb” rendfenntartás és bűnüldözés mellett AMLO szakítani akart a drogkartellek elleni fegyveres fellépéssel, azaz a „drogellenes háborúval”, ami a bűnszervezetek katonai felszámolást, vezetőik likvidálását, jobb esetben letartóztatását jelentette korábban.

Az új irányvonal kapcsán Obrador kijelentette, hogy „intelligenciával fogunk ellenük harcolni és nem erővel; nem indítunk háborút ellenük”; a szlogen pedig „abrazos no balazos” azaz „ölelések, nem lövések” lett.

A jó egy évtized elteltével 180 fokban megváltozott mexikói politikai környezet az ország drogellenes háborújának legfőbb szövetségeséhez, az Egyesült Államokhoz fűződő ezirányú kapcsolatait és szerződéseinek sorsát is alapvetően befolyásolta.

Drogellenes háború és szociális programok

Amíg az Egyesült Államokban a „Drogellenes Háború” már Nixon elnök 1971-es bejelentésével megkezdődött, mikoris „elsőszámú közellenségnek” kiáltotta ki a kábítószereket, addig a déli szomszéd Mexikóban ebben az időszakban leginkább csak a stratégiai tervezést mellőző, „tessék-lássék akciók” indultak a drogokkal foglalkozó bűnöző csoportok, illetve a termesztés felszámolása érdekében. 

Az első igazi kapavágásra egészen a már említett Felipe Calderón elnökségéig várni kellett, aki elnökségének tizedik napján 6 500 katonát vezényelt Michoacán államba, hogy véget vessenek a kartellek tevékenységének. Ennél azonban többet is tett:

első mexikói elnökként biztonsági együttműködést kezdeményezett Washingtonnal.

A 2007 októberében bejelentett, majd a következő év júniusában hatályba lépő Mérida Kezdeményezés a drogkereskedelem, a transznacionális szervezett bűnözői csoportok, valamint a pénzmosás elleni harcot jelölte meg az együttműködés fő területeiként, mely során az Egyesült Államok segítséget nyújt Mexikónak (valamint más közép-amerikai államoknak, a Dominikai Köztársaságnak és Haitinek) a kiképzés, a felszerelések és a hírszerzési információk megosztása tekintetében.

A kezdeményezés első 10 évében az Egyesült Államok mintegy 3,3 milliárd amerikai dollárnyi költségvetési támogatást nyújtott déli szomszédjának. A program során a technikai tanácsadások és szakirányú képzések, kiképzés mellett 24 darab helikopter (Bell 412 EP és UH-60 Black Hawk), 5 darab repülőgép (CASA CN-235, Dornier 328JET), kézifegyverek (AR-15, AK-47, M4), valamint nagyteljesítményű szkennelő berendezések és telekommunikációs eszközök kerültek a mexikói biztonsági erőkhöz.

Annak ellenére, hogy 2011-ben részben átalakult az együttműködés, amibe ezt követően már beletartozott a mexikói igazságszolgáltatás és a büntetésvégrehajtás reformja, az emberi jogok kiemelt védelme, a határvédelem fejlesztése, valamint a lakosság felvilágosító oktatása és a reziliencia erősítése, a programot és eredményeit, vagy inkább azok hiányát számos kritika érte. 

Az utóbbi években a befektetett százmilliós költségvetési előirányzatok ellenére a Rio Grande mindkét oldaláról vezető beosztású politikusok és szakemberek is egyre több alkalommal titulálták halottnak a Kezdeményezést.

Trump retorikája egészen addig ment, hogy terrorszervezetekké akarta nyilvánítani a kartelleket, hogy bevethesse ellenük a hadsereget, majd belátva a lépés lehetetlenségét, a Mérida Kezdeményezést szinte kizárólag a migráció relációjában kezdte használni.

Az elégedetlenséggel azonban nyitott kapukat döngetett Trump, hiszen Obrador is régóta kritizálta a megállapodást, és egészen más oldalról kívánta megközelíteni a problémát. A szerződés felülvizsgálatát végül aztán a Trumpot váltó Joe Biden adminisztrációjával tudta megkezdeni, melynek kábítószerügyi szakpolitikai irányvonala is fogyasztó oldaláról próbálja megközelíteni a problémakört és elsősorban a prevencióra helyezi a hangsúlyt.

Joe Biden és Andrés Manuel López Obrador tartanak hivatalos találkozót online még 2021. márciusában.

Joe Biden és Andrés Manuel López Obrador tartanak hivatalos találkozót online még 2021. márciusában.

Fotó: Adam Schultz, White House / Flickr

Az október első hetében Mexikóba látogató Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozatában egy átfogóbb megközelítést javasolt, ami nemcsak a bűnüldözést erősítené, hanem a közegészségügy és a jogállamiság kereteit, valamint a gazdasági lehetőségeket is.

Mexikói kollégája, Marcelo Ebrard hozzátette, hogy az új tervezet a mexikói gyilkosságok számának és a kábítószerhasználat csökkentésének megcélzása mellett kiemelt figyelmet fordít a fentanil és a metamfetamin előállításához szükséges anyagok, valamint az elsősorban az Egyesült Államokból Mexikóba áramló lőfegyverek csempészésének felszámolására, „ezek sikeressége pedig nem egy-egy drogbáró letartóztatásában és nagy sajtótájékoztatókban lesz mérhető” – fogalmazott akkor.

A Blinkent elkísérő Merrick Garland igazságügyminiszter és Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter útja során bejelentett Bicentenáriumi Keretszerződés (hivatalosan USA – Mexikó Bicentenáriumi Keretrendszer a Biztonságért, a Közegészségügyért és a Biztonságos Közösségekért) nevet viselő, tavasz óta formálódó megállapodás egyébként jelentős elmozdulás az egy évvel korábbi helyzethez képest.

2020 októberében ugyanis az amerikai hatóságok kábítószerkereskedelem vádjával a los angelesi reptéren letartóztatták Salvador Cienfuegos Zepeda vezérezredes, volt mexikói védelmi minisztert. Bár az amerikai igazságügy később ejtette a vádakat, a mexikói kormányzat azzal vádolta Washingtont, hogy az információkat tartott vissza a mexikói droghatóságoktól és a hátuk mögött folytatott nyomozást, feltételezhetően Mexikóban is.

Tiltakozásul a mexikói törvényhozás jelentősen korlátozta a korábban a Mérida alapján Mexikóban is szabadabban tevékenykedő amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) működésének lehetőségeit.

Biden és AMLO, a két jó barát?

A részben a fentiekben is ismertetett jelenlegi helyzet alapján tehát kijelenthető, hogy akár történelmi pillanathoz is érkezhetett az Egyesült Államok és Mexikó biztonsági együttműködése, mégpedig több szempontból is.

A politikai térfél azonos oldaláról érkező elnök van hatalmon mindkét országban, mindkét elnök – ha nem is azonos mértékben – de élvezi a törvényhozása mindkét házának támogatását.

Emellett, ha egy kicsit más szemszögből vizsgáljuk a kérdést, talán szintén kijelenthető, hogy mindkét ország egyfajta fordulóponthoz is érkezett:

az Egyesült Államokban a kábítószertúladagolásban elhunytak száma ért el rekordmagasságot, míg Mexikóban az emberöléseké,

bár valamelyest megtorpanó tendenciát mutatva. A hatásos programok és a cselekvés tehát nem várathat magára többet egyik országban sem.

Szintén hathatós intézkedéseket igényel a Mexikót teljesen átszövő korrupció felszámolása, annak érdekében, hogy valós félelemérzete legyen a kartelleknek a bűnüldöző szervek, valamint az igazságszolgálatás miatt. A kartellek erejének gyengülését időzhetné elő az is, ha kevesebb fegyver és lőszer állna rendelkezésükre, ennek érdekében pedig Washingtonnak kell lépéseket tennie.

A hatásos küzdelemhez azonban ennél mélyebbről kell indítani a védekezést:

az amerikai félnek a kereslet oldaláról, a piac visszaszorításával, míg Mexikónak a bandákon kívüli boldogulás lehetőségének megteremtésével kell társadalmi szintű változásokat elérnie. 

Mindezek alapján, bár szerteágazó, széles területet lefedő, összetett programok beindítása szükségeltetik, ritkán van ilyen kedvező „politikai csillagállás", de vajon sikertörténetként jelennek-e majd meg a Bicentenáriumi Megállapodás keretében elért eredmények a 2024-es amerikai, illetve mexikói elnökválasztási kampányokban?

NYITÓKÉP: Kamala Harris amerikai alelnök és Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök a hivatalos találkozójukon még 2021 júniusában. FOTÓ: Andrés Manuel López Obrador / Facebook

Vogel Dávid
Vogel Dávid állandó szerző
A szerző latin-amerikanista, biztonság- és védelempolitikai szakértő, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának vezető kutatója.
olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek