Megéri-e egy tét nélküli választáson a busz elé lökni az ellenfeledet, és beáldozni a saját szavahihetőségedet?

2021.10.15. 15:29

Mivel Kecskeméten senkinek nincs esélye 2022-ben legyőzni a fideszes Zombor Gábort, így az óvodás előválasztási civódás csak arra volt jó, hogy Kecskeméten ne csak az egész összefogás eszményét, hanem a 2019-es önkormányzati választásokon összeállt ellenzéki koalíciót is gyengítse.

Sajnos az országos sajtóban nem esett elég szó arról, hogy vidéken hogyan is nézett ki az előválasztás. Ugyan volt néhány cikk, de arról kellő komolysággal nem foglalkozott a legtöbb lap, hogy Bács-Kiskun megye 2-es választókörzetében a Momentum által indított, de többek között a DK, ÚVNP és MMM által is támogatott Bodrozsán Alexandra az MSZP-P jelöltjét, Király Józsefet választási csalással vádolta meg.

Mint annak részletesen utánajártunk az érintettek megkérdezésével – már aki persze nem hagyta otthon a telefonját, vagy nem nyomott ki minket másnap azonnal több próbálkozás esetén is, mint Bodrozsán –, a Momentum helyi elnöke szerint Király 2 és 4 ezer forint közötti ellenjuttatásért cserébe szavazatokat vásárolt, hogy így győzhesse le Bodrozsánt – mármint Bodrozsán állítása szerint.

Állítását hat hangfelvétellel próbálta bizonyítani, ebből egyet nyilvánosságra is hoztak eltorzítva, amit az Azonnalinak sikerült megszereznie eredeti formájában.

A hangfelvétel alapvetően több kérdést felvet, mint amennyit Bodrozsánék szerint bizonyít:

  • Ki volt az a női hang a háttérben, aki suttogva instruálta a hívót, hogy mit kérdezzen az állítólag kétezer forintért leszavazó szavazótól? Mint ezt később Bodrozsán bevallotta, ez a személy ő volt.
  • Egyáltalán kik voltak a szereplők a hangfelvételen? Ugyanis a férfi hangja nagyon hasonlít a Párbeszéd helyi vezetőjének hangjára, akit miután felhívtunk és nyilatkoztattunk az üggyel kapcsolatosan, először kitérő válaszokat adott, majd nem sokkal később jelezte nekünk, hogy ő nem tudta, hogy hivatalosan, on record kérdezzük, ezért ne közöljünk semmit abból, amit elmondott – az más kérdés, hogy akkor mégis mit hitt, miért érdeklődik egy újságíró a személye felől a témában, vagy milyen gyakran hívják fel csak úgy idegenek, hogy beszélgessenek egy jót.
  • Ha pedig valóban a Párbeszéd helyi vezetőjének a hangja hallatszódik rajta – ami már csak azért is elképzelhető, mert maga a Momentum és Bodrozsán is azt állította, hogy még Király csapatából is sokan felháborodtak az állítólagos szavazatvásárláson –, akinek országos pártja hivatalosan jelölte Király Józsefet, azonban helyi szinten a Párbeszéd egyáltalán nem segítette Király kampányát a jelölt kérésére, akkor vajon fabrikált hangfelvételről volt-e szó, vagy netán a helyi Párbeszéd úgy gondolta kívülről segíteni Király kampányát, hogy szavazatokat vásárolt neki?
  • Ha tényleg történt választási csalás, és a Momentum jelöltje és aktivistái tényleg helyszínen voltak, miért nem állították le az egészet, miért nem vetettek fel jegyzőkönyvet? Miért készítettek hangfelvételeket ahelyett, hogy a szavazás tisztaságát megőrizve leállították volna a szavaztatást?

Ezeket vélhetően már sosem fogja megtudni a nyilvánosság, és valószínű az egész ügynek nem lenne utózengéje, ha időközben az Országos Előválasztási Bizottság nem állapította volna meg először egyhangúan, majd a Momentum kérésére megismételt szavazáson 5:1-es arányban a momentumos delegált ellenében, hogy

Bodrozsánék keresetét elutasítják – részben bizonyítottság hiányában, részben pedig azért, mivel Bodrozsán győzött, így ha még tényleg történt is szavazatvásárlás, már nem tudnák mivel megbüntetni Király Józsefet,

mint arról részletesen be is számoltunk ebben a cikkünkben.

Miért pont a választás hajrájában derült fény az állítólagos csalásra?

Már amikor Bodrozsán és a Momentum bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményeznek az ügyben, előre tudni lehetett, hogy csak a választás eredménye után lesz annak eredménye,

ugyanis szeptember 27-én vádolták meg Király Józsefet a választási csalással, míg a szavazás másnap este 8 órakor véget ért. 

Egyrészt feltételezhetjük, hogy tényleg 27-én derült fény az állítólagos csalásra –  ami az OEVB szerint nem bizonyított –, viszont ha rosszindulatúak akarunk lenni, azt is gondolhatjuk, hogy a választási hajrához közeledve próbált Bodrozsán és csapata egy utolsó lökést adni a saját kampányának, hogy így biztosítsa be végül a győzelmet.

Ugye ezeket nem tudhatjuk, mivel Bodrozsán az ilyen jellegű kérdéseket kikerüli, ugyanakkor érdemes még azt is hozzátenni a teljes képhez, hogy az előválasztás első fordulójának végéhez közeledve egy új üzenet is megjelent Bodrozsán kampányában,

miszerint az ellenfele összejátszik a kecskeméti Fidesszel, mivel közbeszerzéseket nyert attól az önkormányzattól, ahol a Fidesz-KDNP-nek van többsége.

Igaz, az eset azután történt, hogy egy Király érdekeltségéhez tartozó portál szerint Bodrozsán közbenjárására nem lettek szavazókörök kialakítva környező kisebb településeken, de mivel ezt se jegyzőkönyvekkel, se mással nem bizonyította Király, így egy tipikus he said, she said-szituációban vagyunk.

Az ellenfél „összefideszezése” egy parasztlogikával is könnyen kikövetkeztethetően sikeres taktika egy olyan választáson, amin csak a Fideszt és a NER-t elutasító szavazók vesznek részt. Ugyanakkor kérdés, hogy morálisan mennyire elfogadható ilyeneket állítani, amikor közbeszerzéseken bárki elindulhat. Viszont ennél érdekesebb, hogy

pont annak a Momentumnak a képviselője nyúlt ehhez a taktikához, akinek pártja ugyanezt számon kéri a DK-n Márki-Zay Péter esetén, illetve a párt állítása szerint a céljuk a magyar politikai kultúra megváltoztatása.

– de ezekszerint a politikai kultúra változását nem megújításként, hanem az elmúlt 30 évhez való hozzáromlásként kell értelmezni.

Megérte-e egy tét nélküli választáson ez az egész cirkusz?

Ugyan az előválasztásnak nagyon is volt tétje – mint arra a Gemišten Bukovics Martin kérdésére Ceglédi Zoltán felhívta a figyelmet –, hiszen sok választókörzetben a szavazók olyan jelöltekre mondtak nemet, akik a 2010 előtti időket is képviselik, és ha úgy nézzük, ez Bács-Kiskun 2-ben is megtörtént, hiszen Király már régóta önkormányzati képviselő, míg Bodrozsán csak 2018-ban indult el először választáson, aztán 2019-ben lett önkormányzati képviselő Kecskeméten.

Azonban Kecskeméten a kérdés leginkább nem az volt, hogy kik lesznek az ellenzék jelöltjei a két körzetben, hiszen az úgymond „országos hazai” a Fidesznek:

sem Bodrozsánnak, sem pedig Királynak nincs valós esélye legyőzni a korábbi kecskeméti polgármestert és egészségügyi államtitkárt, a helyben jól beágyazott Zombor Gábort,

aki már 2006-tal együtt összesen négy parlamenti választáson győzte le aktuális kihívóját az alapvetően polgári-konzervatív Hírös városban.

Így az itteni előválasztás az MSZP részéről csak annyiról szólt, hogy bebizonyítsák, még nem veszett ki az élet a pártból, és tudnak jelöltet állítani, míg Bodrozsánnak arról, hogy ezzel növelje helyi és országos ismertségét.

De mindezért megérte ez az egész sárdobálás és vádaskodás? Tényleg azzal tisztulna meg az ellenzék, ha az új arcok a régiek módszereit használva próbálnak nyerni egy tét nélküli választáson? Hogy a jelöltek óvodás módjára szaladnak a nyilvánossághoz mint óvonénihez, hogy a „másik már megint milyen csúnyát mondott rólam”?

Egy választáson mindig benne van a pakliban, hogy a kampányok eldurvulnak, vagy hogy az egyik jelölt nem tisztességes eszközzel próbálja legyőzni ellenfelét – legyen ez akár egy hamis vád vagy akár szavazatvásárlás.

Viszont amit az egész ellenzéki összefogás a benne szereplő pártokkal és jelöltekkel állított magáról, miszerint ők egy nagy család, ahol ugyan vannak kisebb nézeteltérések, de a vége mindig egy barátságos ölelés, Kecskeméten még annyira sem állta meg a helyét, mint országosan.

Az egész Bodrozsán-Király-csörte pedig semmi másra nem volt jó, csak arra, hogy Kecskeméten ne csak az egész összefogás eszményét, hanem a 2019-es önkormányzati választásokon összeállt ellenzéki koalíciót is gyengítse,

hiszen jövő héttől a kecskeméti közgyűlésen ismét közös padsorban fog ülni Bodrozsán és Király – elméletileg szövetségesként.

Ezt a cikket és mást is már korábban megkapták a postaládájukba azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali hírlevelére. Iratkozz fel te is!  Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk!

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek