Majdnem kétszáz EP-képviselő keres tízmillió forintokat évente a képviselői fizetésén felül

Szerző: Petróczi Rafael
2021.10.14. 08:50

Ez nemcsak azért problémás, mert a MEP-eket alapból is finoman szólva jól megfizetik, hanem azért is, mert nem tudni, a külsős kifizetések mennyiben befolyásolják a parlamenti munkájukat. A legnagyobb kiegészítő fizetést kapók listáján megtalálható két fideszes képviselő is.

Majdnem kétszáz EP-képviselő keres tízmillió forintokat évente a képviselői fizetésén felül

A 705 főt számláló Európai Parlament 27,8 százaléka, összesen 196 fő nyilatkozott úgy a vagyonbevallásában, hogy van bevétele a parlamenti munkáján kívül is – mutatott rá a Transparency International egy friss jelentésében, amit a képviselők különböző pénzügyi bevallásait és érdekeltségeit összegyűjtő EU Integrity Watch adatbázis alapján állítottak össze.

A jelentés gyengéje, hogy mivel a EP-képviselők a vagyonbevallásukban csak havi bruttó jövedelmet kötelesek megadni, így nem lehet pontosan megállapítani, hogy nettóban tulajdonképpen mennyi plusz jövedelem csurran-cseppen nekik a mellékes munkaviszonyokból. Így a Transparency becslése szerint ez a 196 képviselő összesen 3,9-től 11,5 millió euróig terjedő összeget kereshet meg éves szinten az európai parlamenti fizetésén felül – ez átszámolva 1,4-től 4,1 milliárd forintig terjedő összeget jelent.

Azaz egy plusz jövedelmet bevalló képviselő átlagosan legalább 7 millió 175 ezer, legfeljebb pedig 21 millió 158 ezer forintot keres évente a parlamenti fizetésén felül.

Mindezt úgy, hogy a EP-képviselőket egyáltalán nem fizetik rosszul: őket a parlamenti munkájukért egységesen – a különböző uniós járulékok levonása után – havi 7012 euró, átszámolva 2 millió 528 ezer forint illeti meg – ez éves szinten 30 millió 342 ezer forintot jelent.

Ez azonban még nem a nettó kereset, tekintve, hogy a tagállamok saját hatáskörben nemzeti adólevonásokkal is terhelhetik ezt az összeget. Azonban a 30,3 millió forintos összeg arra mindenképpen jó, hogy nagyságrendileg lássuk, milyen összegekről beszélünk – és akkor ehhez kell még hozzáadni a 7,1-től 21,1 millió forintig terjedő kiegészítő jövedelmet, amit átlagosan megkeres a plusz bevételi forrással rendelkező 196 EP-képviselő.

Trócsányi László és Szájer József utódja is jól gazdagszik

A csúcstartó a jelentés szerint

a néppárti lengyel Radosław Sikorski (nyitóképünkön), aki képviselői fizetésén felül éves szinten legalább 588 ezer eurót (212 millió 142 ezer forintot), legfeljebb pedig 804 ezer eurót (290 millió 57 ezer forintot) kereshet meg, összesen 12 bevételi forrást felhalmozva.

Mögötte van a Renew Europe francia képviselője, Sandro Gozi, aki képviselői fizetésén felül éves szinten legalább 360 ezer eurót (129 millió 902 ezer forintot), legfeljebb pedig 720 ezer eurót (259 millió 753 ezer forintot) kereshet még. Gozi viszont az álláshalmozás tekintetében Sikorskit és mindenki mást is ver: neki összesen 20 helyről érkezik bevétele.

A legnagyobb plusz jövedelmet szerzők listájára egyébként felkerült két fideszes EP-képviselő is:

a volt igazságügyi miniszter Trócsányi László és a szexbotrányába belebukott Szájer József helyére delegált Schaller-Baross Ernő is a képviselői fizetésükön felül évente legalább 24 ezer eurót (8 millió 667 ezer forintot), legfeljebb pedig 120 ezer eurót (43 millió 292 ezer forintot) keresnek a Transparency számításai szerint

– előbbi három, utóbbi pedig négy bevételi forráson keresztül.

Hiába nem lett európai biztos, a jogász-ügyvéd Trócsányi László arra azért nem panaszkodhat, hogy ne lenne miből megvennie a kenyeret otthonra. 

Hiába nem lett európai biztos, a jogász-ügyvéd Trócsányi László arra azért nem panaszkodhat, hogy ne lenne miből megvennie a kenyeret otthonra. 

Fotó: Trócsányi László / Facebook

A plusz állásokból leginkább gazdagodó 50 MEP-ből egyébként 16 fő a jobbközép EPP, 10 fő a balközép S&D, 9 fő a progresszív-liberális Renew Europe, 6 fő a szélsőjobboldali Identitás és Generáció, 3 fő a Zöldek, 2 fő az EU-kritikus, konzervatív ECR, 1 fő pedig a szélsőbaloldali frakcióban politizál, hárman pedig nem frakciótagok – a két fideszes MEP mellett a német viccpárt, a Die Partie vezetője, Martin Sonneborn a harmadik, aki a magyar EP-képviselőkkel azonos mértékben jut kiegészítő jövedelemhez.

A képviselői munka függetlenségét veszélyezteti a jelenlegi rendszer

Ezzel pedig mindenek előtt nem az a probléma a Transparency szerint, hogy az amúgy is jó keresettel rendelkező EP-képviselők még jobban keresnek, hanem az, hogy

nem tudni, a máshonnan kapott pénzek hogyan befolyásolják a parlamenti munkájukat.

Mint azt a Transparency jelentése megemlíti: több olyan képviselőt is találni, akik farmeri-gazdálkodói minőségükben azt követően sem mondtak le az EU közös agrárpolitikájából jövő, akár havi (!) 20 ezer eurós (7,2 millió forintos) támogatási összegekről, hogy képviselőként csatlakoztak a közös agrárpolitika alakulásában érdekelt parlamenti Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsághoz.

Külön kiemeli még a Transparency

a balközép S&D EP-frakcióban ülő finn Miapetra Kumpula-Natrit, aki úgy tagja az EP Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának, hogy közben vagyonbevallása szerint két energetikai vállalat igazgatótanácsának is tagja.

(Magyarországon egyébként pont az ilyen érdekütközések elkerülése végett tartalmazza az Országgyűlésről szóló törvény, hogy a magyar parlamenti képviselőknek a tudományos, egyetemi vagy főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet leszámítva máshonnan nem származhat jövedelmük.)

Ami a további adatokat illeti: a Transparency jelentése

  • 23 olyan EP-képviselőt talált, akinek a 2019-ben kezdődő ciklusa óta nőtt a parlamenti fizetésén felül megszerzett jövedelme;
  • 39 olyan EP-képviselőt azonosított, akik a további állásaik révén évi 100 ezer eurónál (36 millió forintnál) többet kereshetnek;
  • álláshalmozó EP-képviselőt minden EP-frakcióban találni: a jobbközép néppárti frakciótagok keresik összességében a legnagyobb értékű plusz jövedelmet, őket követi progresszív-liberális Renew Europe, majd a balközép S&D;
  • ha viszont azt nézzük, hogy az egyes frakciókon belül arányaiban hányan rendelkeznek más kereseti forrással, akkor a szélsőjobboldali Identitás és Generáció-frakció áll az élen: a 70 fős frakció 38 százalékának van más jövedelme a parlamenti képviselői fizetésén felül – ezzel szemben a szélsőbaloldali frakció áll, ahol a 39 fős frakciónak mindössze 10 százaléka tart fenn másodállást;
  • a 196 álláshalmozó EP-képviselő 15 százalékának vagyonnyilatkozata nagyon homályosan fogalmaz a plusz állásokat illetően, ami alááshatja azok hitelességét. Az érintettek olyan kifejezéseket írtak be a foglalkozásukhoz, minthogy „gazdasági tevékenység”, „szabadúszó”, „praktizáló nyugdíjas ügyvéd”, „tanácsadó cég tulajdonosa”, „felügyeleti szerv tagja”, vagy „nem rendszeresen végzett érdekképviselet”. Közülük például az EPP-frakcióban politizáló, lengyel Radosław Sikorski havi (!) bruttó 40 ezer eurót (14,4 millió forintot) keres állítása szerint „tanácsadásért”.

2014 óta egyetlen EP-képviselő sem ütötte meg a bokáját pénzügyi összeférhetetlenség miatt

Mindemellett a Transparency arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai parlamenti képviselői vagyonbevallások ellenőrzése közel sem aggályoktól mentes:

nincsen szerv, ami ezek hitelességét érdemben vizsgálná.

Erről egyedül egy EP-s magatartási kódex szól, ami mindössze annyit ír elő, hogy a pénzügyi összeférhetetlenség gyanújába keveredett képviselőt az EP elnöke – aki jelenleg az olasz David Sassoli – pontosításra kérheti fel, és amennyiben az nem megfelelő, úgy az EP-s adminisztráció csupán egy általános hitelességellenőrzést végez, az adott MEP fizetett tevékenységeinek pontos jellegét azonban nem vizsgálja meg.

David Sassolira nem lehet panasz – legalábbis a pénzügyi összeférhetetlenség határait feszegető EP-képviselők szempontjából: több mint kétéves elnöksége alatt még senkit nem szankcionált összeférhetetlenség miatt.

David Sassolira nem lehet panasz – legalábbis a pénzügyi összeférhetetlenség határait feszegető EP-képviselők szempontjából: több mint kétéves elnöksége alatt még senkit nem szankcionált összeférhetetlenség miatt.

Fotó: David Sassoli / Facebook

Nem mellesleg, még ha ezen az általános ellenőrzésen találnak is valami aggodalomra okot adó körülményt a képviselő más forrásból származó jövedelmét tekintve,

a végső szót arról, hogy a képviselő betartotta-e a jelentéstételi kötelezettségét, és kell-e ellene valamilyen szankciót foganatosítani, az EP elnöke mondja ki – ez pedig magában hordozza a politikailag elfogult döntés lehetőségét.

Beszédes a Transparency szerint, hogy habár 2014 óta 25 olyan eset is volt, hogy egy európai parlamenti képviselőnél felmerült a pénzügyi összeférhetetlenség gyanúja, az azóta hivatalban lévő EP-elnökök (Martin Schulz, Antonio Tajani és David Sassoli) egyik esetben sem foganatosítottak semmilyen szankciót az érintettek ellen.

NYITÓKÉP: Radosław Sikorski / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek