Káoszba, lövöldözésbe fulladt Bejrút egy évvel a kikötői robbanás után

2021.10.14. 18:36

Éppen a katasztrófa felelőseinek perét vezető bíró ellen tüntetett több siíta szervezet is, amikor gépfegyverre lőttek rá a menetet biztosító Hezbollah fegyvereseire ismeretlenek. Jelenleg teljes a káosz Bejrútban.

Káoszba, lövöldözésbe fulladt Bejrút egy évvel a kikötői robbanás után

Tömegtüntetést tartott a Libanont és annak fővárosa, Bejrút egy részét is ellenőrzése alatt tartó siíta Hezbollah félkatonai szervezet és az Amal nevű ugyancsak siíta muszlim szervezet. A megmozdulásra azután került sor, hogy a tavalyi, iszonyatosan pusztító bejrúti robbantást vizsgáló per során a bíró, Tarek Bitar elutasította a vizsgálat lefolytatása ellen a Hezbollah-hoz közel álló politikai csoportok által benyújtott jogi panaszt.

A tüntetés, amely az Igazságügyi Palota elé vonult volna, azonban a keresztény negyedbe érve váratlanul géppuskatűzzel találkozott, ami 6 embert meggyilkolt és körülbelül 30 másikat megsebesített.

Az elkövetők szermélye eddig ismeretlen, ugyanakkor már az 1980-as években dúló, libanoni polgárháború idején is léteztek mind siíta muszlim, mind pedig keresztény-falangista fegyveres milíciák, így feltételezhető, hogy a Hezbollah akciójára most utóbbiak közül néhány reagálhatott nyílt, halálos áldozatokat is követelő fegyveres provokációval.

Az incidens újabb mélypont abban a súlyos gazdasági, társadalmi válságban, amibe az ország 2019-től folyamatosan csúszik bele, és amit a 2020 augusztusi, fél Bejrútot leromboló óriási raktárrobbantás mérgesített el mindennél jobban.

A lövöldözés után a tudósítások szerint két robbanás is hallatszott, a tüntetésen vonulók pedig azonnal fedezéket kerestek maguknak. Nem sokkal a lövöldözés után a libanoni hadsereg is megjelent az utcákon, hogy a rendet igyekezzen helyreállítani,

sőt, egyes híradások és videók szerint a hadsereg mesterlövészekkel is rálőtt a tüntetőkre.

A Hezbolah közben már hivatalosan is egy rivális félkatonai csoport, a a Keresztény Libanoni Erők embereit tették felelőssé a támadásért, az amerikai Associated Press tudósítója pedig úgy fogalmazott,

látott egy embert pisztollyal lövöldözni az egyik utcára néző balkonon, miközben a halottak és sebesültek már szanaszét hevertek.

A hadsereg speciális erői eközben jelentős tűzharcba keveredtek, még rakétavetők is megszólaltak és csupán magyar idő szerint késő délutánra sikerült valamennyire lecsillapítani az indulatokat.

A Hezbollahot vádolják a robbanás miatt

Az egész konfliktus nagyjából a 2020. augusztus 4-i robbanás utáni hét óta tart. Tavaly az egyik tengerparti raktárban teljesen szabálytanul felhalmozott óriási műtrágyakészletek egy baleset következtében a levegőbe repítették a város szinte teljes, tengerparthoz közel eső részén, százakat ölve és sebesítve meg.

Az óriási tragédia miatt a libanoniak – akik már ezelőtti is a teljes korrupt politikai rendszer és az ország pénzügyi válságát okozó bankvezérek távozását követelték – most részletes vizsgálatot, a felelősök feltárását és elszámoltatását követelték a lemondott kormány helyén felálló új kabinettől.

Ez azonban nem egyszerű, hiszen a keresztény-muszlim kormánykoalíciónak a Libanonban állam az államban alapon létező, főleg iráni pénzből élő Hezbollah és az Amal is tagja lett. Tarek Bitar bíró– aki az időközben a robbanás kivizsgálására indult büntetőpert vezeti– azonban

a vizsgálat során egyre közelebb jutott olyan bizonyítékokhoz, amik a robbanóanyag alalpösszetevőjeként is kiválóan használható műtrágyakészleteket összeköthetik a libanoni Hezbollahhal.

Éppen ezért a siíta politikai pártok, támogatóik és fegyveres-félkatonai alakulataik is folyamatosan fenyegetik Bitar bírót és új, elfogulatlan vizsgálóbírót követeltek az ügyben. Eközben azonban a Bejrút keresztény negyedeiben a lakók pedig arról vannak meggyőződve, hogy

az államalakulatot gyakorlatilag fogylul ejtő, radikális siíta Hezbollah megpróbálja eltitkolni felelősségét a tragédiában.

A mostani helyzet a 2006-os izraeli beavatkozás óta tehát az első olyan, ami keresztény-muszlim konfliktus kiújulásával fenyeget a rohamosan elszegényedő országban, ahol az átlagemberek 2020-ban még vallási felekezetre való tekintet nélkül tüntettek együtt és követelték az államreformokat.

NYITÓKÉP: Pulso Online, Twitter

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek