A jelenlegi ütemben 2050-ig nem fogjuk elérni a klímasemlegességet, hacsak nem kezdünk el rá költeni

2021.10.13. 18:28

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint azonnali és drasztikus lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy 2050-ig a Föld elérje a klímasemlegességet.

A jelenlegi ütemben 2050-ig nem fogjuk elérni a klímasemlegességet, hacsak nem kezdünk el rá költeni

Ha a jelenlegi ütemben csökkentjük a világon a széndioxid-kibocsátást, akkor nem fogjuk elérni a párizsi klímaegyeményben 2050-re vállalt klímasemlegességet, azaz amikor már az emberiség már csak annyi szén-dioxidot bocsátana ki egy évben, amennyit le is tud a környezet azonnal kötni – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb jelentésében.

A jelentés szerint ha a közeli jövőben nem változtatunk a kibocsátás mértékén, és nem fektetünk be többet megújuló energiába, akkor mindössze 40 százalékkal csökkentjük a kibocsátást 2050-ig,

ami 60 százalékponttal elmarad a vállalt mennyiségnél.

Az IEA szerint a jelenlegi tervek és a klímasemlegesség eléréséhez szükséges beruházások és fejlesztések között 3,46 billió euró különbség van,

azaz jelenlegi árfolyamon 1 246 billió forinttal kevesebbet költenek az országok a klímasemlegesség elérésére az elkövetkezendő évtizedben, mint amennyit kellene. 

Ez az összeg egyébként leírva 1 248 768 870 833 006 forint.

Az IEA igazgatója, Fatih Birol a Guardiannak a jelentés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a legnagyobb gazdaságok a kínai koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés utáni kilábalásban nem használták ki a lehetőséget, hogy tiszta energiába fektessenek. 

„Jelenleg a pandémiából egy fenntarthatatlan (gazdasági) helyreállításnak vagyunk a szemtanúi” – fogalmazott Birol, utalva a jelentés azon részeire, miszerint

a szénfelhasználás erőteljesen növekedett 2021-ben, ami következtében idén a történelem második legnagyobb széndioxid-kibocsátás növekedését érte el az emberiség.

Birol felszólította a fejlődő gazdaságokat, hogy nagyobb széndioxidkibocsátás-csökkentést vállaljanak, ugyanakkor hozzátette: mindez nem történhet meg, ha a világ vezető gazdaságai ennek nem teremtik meg a pénzügyi feltételeit. Emiatt a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője arra szólítja fel a leggazdagabb országok vezetőit az október 31-én kezdődő Glasgow-i ENSZ klímacsúcs (COP26) előtt, hogy segítsék a tőke áramlását a fejlődő országokba, és gyakoroljanak nyomást a magántőkére is.

„Azt szeretném látni a világ vezetőitől, hogy összegyűlnek, és egy olyan politikai üzenetet fogalmaznak meg a világ többi részének, hogy eltökéltek vagyunk a tiszta energia jövője kapcsán”

– véli az IEA vezetője.

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint a fentebb említett 3,46 billió eurós befektetések 70 százalékát a fejlődő országokban kellene megvalósítani, hogy a világon elérhessük a klímasemlegességet.

Birol szerint nagy lehetőség előtt állnak a világ vezetői a Glasgow-i klímacsúcson, ugyanis több olyan dologról is dönthetnek, ami segítené a klímasemleges, tiszta energiára való átállást – példaként azt hozta fel, hogy a világ vezetői „kötelezővé tehetnék” az olyan szervezetek, mint a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára, hogy prioritásként kezeljék a tiszta energiával kapcsolatos projekteket.

Birol a Guardiannek a jelenleg elszálló rezsiköltségekről is beszélt, hiszen az Egyesült Királyságban és Európában is mindenhol nagy mértékben nőtt a gáz és az áram ára a fosszilis energiahordozók hiánya miatt,

ami szerinte jó példája, hogy jelenleg mennyire függünk a fosszilis tüzelőanyagoktól, és a megújuló energiák jelenleg nem tudják kielégíteni a szükségletet.

Emiatt szintén érdemes lenne szerinte minél hamarabb tiszta és zöld energiába fektetni, ami emellett még a világon 13 millió új munkahelyet is teremthet – bár arról már nem beszélt, hogy közben hány millió munkahely szűnne meg az átállás miatt.

De hogyan nézne ki a jövő, ha nem érjük el a klímasemlegességet? Ürge-Vorsatz Diánával, a CEU fizikusával ebben a cikkünkben jártuk körbe, milyen jövő vár ránk, ha így melegszik tovább a bolygónk.

NYITÓKÉP: Foto-Rabe /Pixabay

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek