A populista milliárdos, a rendszerkritikus raszta vagy a politológiaprofesszor lesz a cseh kormányfő?

Szerző: Renczes Ágoston
2021.10.09. 10:17

Lesz hatása a Pandora-iratoknak a cseh választásra? Ha újrázik is Andrej Babiš, kormányt tud alakítani? Milyen hatással lesz Magyarországra, ha leváltják Orbán populista barátját? Mutatjuk, mi várható a csehországi választáson.

A populista milliárdos, a rendszerkritikus raszta vagy a politológiaprofesszor lesz a cseh kormányfő?

Pénteken elkezdődött, szombat délutánig tart Csehországban a választás a parlament alsóházába, a Képviselőházba – ez a mi sima parlamenti választásunknak felel meg. (A cseh parlament kétkamarás, de a csehek többsége sem tudja, minek van a felsőház, a Szenátus, aminek a Képviselőház ellenőrzése a feladata, és amibe egészen más módszer szerint tartanak választásokat sokkal kisebb érdeklődés mellett.)

Csehország jelenlegi miniszterelnöke a politikába tíz éve az elit leváltásának ígéretével berobbant Andrej Babiš, aki Donald Trump-i pozícióból váltana elitet, hiszen ő maga Csehország egyik leggazdagabb embere.

A választás – amit a cseh sajtó Babišról szóló népszavazásnak nevez – izgalmasnak ígérkezik. A héten a cseh törvényeknek megfelelően már nem lehetett közvélemény-kutatási eredményeket közzétenni, a legutóbbiak szerint

a győztes Babiš populista pártja, az ANO lesz, azonban az utolsó felmérések még azelőtt készültek, hogy nyilvánosságra kerültek volna a Pandora-iratok.

Ezekből többek között kiderült, hogy Babiš 2009-ben gyakorlatilag saját magának kölcsönadva 15 millió eurót egy offshore cégláncon keresztül vásárolt franciaországi, Cannes-környéki luxusingatalanokat. Babiš szerint természetesen minden rendben volt, szakértők szerint viszont az ilyen konstrukciókat tipikusan pénzmosásra szokták használni. Az ügyet a rendőrség is ki fogja vizsgálni.

Eddig nem fogtak Babišon a korrupciós ügyek

Hogy a Pandora Papers milyen hatással lesz az ANO szereplésére, az majd szombat este derül ki. Babiš másik nagy korrupciós ügye, az uniós források jogtalan felhasználásáról szóló Gólyafészek-ügy nem igazán ártott a népszerűségének, pedig ez az ügyön túlmutatóan egy szomorú családi tragédia is: Babišt a saját – korábban pszichés gondokkal küzdő fia – vádolja azzal, hogy az apja őt használta strómannak, majd amikor ellene vallott volna a rendőrségen, az apja elraboltatta és a Krímre vitette. Babiš szerint természetesen ez sem igaz, az ő olvasatában a politikai ellenfelei fordították ellene a fiát is, aki önszántából volt kirándulni a Krímen. Az ügyben harmadszor készül eljárást indítani a rendőrség.

Sokkal inkább megérezte az ANO a koronvírus-járványt; a 10,7 milliós Csehországban a 9,7 millió lakosú Magyarországhoz hasonlóan 30 ezer áldozata volt a járványnak, azt azonban a magyarországihoz hasonló kormánypropaganda híján nem tudták sikeres járványkezelésként eladni, és valóban voltak sokkal látványosabb bénázások is, például az oltásregisztrációs oldal összeomlása, és az átoltottságban is elmaradtak az európai átlaghoz képest.

Az év első felében emiatt úgy tűnt, hogy a választás biztos befutója a zöld-urbánus Kalózpárt és a lokalista STAN koalíciója lesz, nyáron azonban az ANO újra átvette a vezetést.

De ha Babiš meg is nyeri a választást, bajosan fog tudni kormányt alakítani.

Bár Babiš a Kalózokon kívül bármelyik párttal hajlandó együttműködni, a Kalózok-STAN koalíció és a három pártból álló, a közvélemény-kutatások szerint a második helyre befutó jobbközép SPOLU is kizárja az együttműködést az ANO-val.

Így Babiš számára marad a szélsőjobboldali, idegenellenes, EU- és NATO-ellenes SPD és a jelenlegi kormányát tavaszig kívülről támogató kommunista KSČM, ha utóbbi bejut egyáltalán. Babiš eddigi koalíciós partnerét, a szociáldemokrata ČSSD-t a felmérések a bejutási küszöb alá mérték, rájuk valószínűleg nem számíthat újra.

Egy a szélsőjobboldali SPD-vel kötött koalíció mindenesetre elég kínos lenne Babiš számára, tekintve, hogy Csehország januárban átveszi az EU Tanácsának soros elnökségét, és

ezt a kormányában egy olyan párttal tenné, aminek az egyik legfőbb üzenete a „czexit”, és ami népszavazást tartana az unióból való kilépésről.

Nem csoda, hogy a gondolattól is a frász kerülgeti az ANO brüsszeli erős emberét, az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatóságért felelős alelnökét, Věra Jourovát, Babišnak viszont, ha kormányt akar alakítani, nem nagyon lesz más választása.

Ki lesz a kormányfő?

Három forgatókönyv van arra, hogy ki lesz Csehország következő miniszterelnöke:

  • Andrej Babiš újrázik. Ha nemcsak megnyeri a választást, de az SPD-vel és esetleg a kommunistákkal sikerül kormányt is alakítania az ANO-nak, újra a szlovák származású milliárdos populista lesz a kormányfő. Babišt a másik opció nem is érdekli: ha az ANO ellenzékbe szorul, otthagyja a politikát – legalábbis ezt nyilatkozta kedden.
  • Ivan Bartoš, a Kalózpárt rasztahajú elnöke lesz a miniszterelnök. Ő a Kalózok-STAN-koalíció listavezetője, és ő tűnt Babiš legpotensebb kihívójának, azonban a koalíció a felmérésekben a harmadik helyre csúszott, igaz, szorosan a SPOLU mögött van. Ha Babišnak nem jön össze a kormánylakítás, és a Kalózok-STAN koalíció jobban szerepel, mint a SPOLU, akkor ő lehet Csehország következő kormányfője.
  • Petr Fiala, a SPOLU listavezetője lesz az új cseh kormányfő. A SPOLU-t három párt alkotja, a polgári-demokrata ODS, a kereszténydemokrata-népi KDU-ČSL és a konzervatív-liberális TOP09. A komoly tudományos munkássággal bíró politológus-professzor Fiala az ODS elnöke és a SPOLU listavezetője, aki a Kalózok-STAN gyengülésével potenciális miniszterelnökké lépett elő.

Orbán megnézheti magát, ha nem a populista barátja lesz újra a miniszterelnök?

Ha nem Babiš lesz újra a kormányfő, akkor majd lesznek ilyen címek a magyar sajtóban,

de ha lesz is kormányváltás Csehországban, az külpolitikai fordulatot nem fog jelenteni.

Orbán és Babiš, a két feketeöves populista között hatalmasnak tűnik az egyetértés: Babiš az újjobboldali családügyi-demográfiai csúcs egyik fellépője volt Budapesten, előtte megtekintette a kerítést is a déli határon, amivel Orbán szerint egyedül megvédte Európát, majd mivel Babiš is a migránsokkal való riogatást tette meg fő kampánytémájává, el is hívta Orbánt, a műfaj legnagyobb sztárját a kampányeseményére.

A populista, bevándorlásellenes, „hagyományos értékek” mellett kiálló szövegen kívül azonban nincs más olyan hasonlóság Orbán és Babiš között, ami az utóbbi távozása esetén lényegesen befolyásolná a két ország kapcsolatát vagy Magyarország V4-en belüli pozícióját.

2020 végén, amikor Magyarország és Lengyelország együtt blokkolták az unió költségvetésének és a helyreállítási alapnak az elfogadását, akkor Szlovákia mellett Csehország is bírálta őket ezért. Ebben a pillanatban épp tűnhet úgy, hogy most már nem Lengyelország, hanem Csehország a legszorosabb partnerünk a V4-en belül – ráadásul Lengyelország úgy összeveszett egy határmenti lignitbánya miatt Csehországgal, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő még a demográfiai csúcsra sem jött el, mert ott volt Babiš.

Babiš azonban soha nem vonta kétségbe országa nyugati orientációját,

és végül Csehország a Szputnyik-vakcinából sem vásárolt annak ellenére, hogy a legendásan oroszbarát államfő, a Szputnyik mellett erőteljesen lobbizó Miloš Zeman Babiš kormányának Szputnyik-ellenes egészségügyi miniszterét és külügyminiszterét is ki akarta rúgatni, és Babiš végül menesztette is őket. Nemhogy Szputnyikot nem vásárolt, Csehország kizárta az atomerőműbővítési tenderéből az orosz energetikai óriást, a Roszatomot, miután kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat robbanthatott fel 2014-ben egy kelet-csehországi fegyverraktárat.

Ha tehát nem Babiš lesz a következő cseh miniszterelnök, az éppenséggel lehet egy újabb lépcsőfoka a populizmus sokak által vágyott visszaszorulásának – hiszen Trump után egy újabb harsány populista bukna el –, de ennek közvetlenül a magyar-cseh kapcsolatokra legfeljebb annyi hatása lesz, hogy kevésbé lesznek szívélyesek a kormányszintű találkozók és

újra élesebben látszik majd a V4-en belül a törésvonal az illiberális magyar-lengyel szövetség és az európapárti csehek és szlovákok között.

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs. Képek forrása: a politikusok Facebook-oldalai

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek