Öt uniós ország közös nyilatkozatban sürgeti az EU energiafüggőségének csökkentését

A nyugat-balkáni csúcs előtti munkavacsorán is előkerült az energiakérdés, a spanyol miniszterelnök által vázolt nyilatkozatot Franciaország, Csehország, Görögország és Románia is aláírta. Putyin közben a drasztikus európai lépéseket bírálta a zöld átmenet terén.

Bár az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke, Charles Michel arra kérte az Európai Unió Nyugat-Balkán-csúcsértekezletén résztvevő politikusokat, hogy leginkább a külpolitikára fókuszáljanak külpolitikára, előkerült az energiaárak kérdése is a csúcsértekezlet előtti uniós munkavacsorán.

A Politico brüsszeli hírlevele szerint éjfél után a spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez hozta fel a témát, amihez bár Andrej Babiš cseh miniszterelnök is hozzászólt, tényleg rövidre fogták.

„A gáz és a villamosenergia nagykereskedelmi ára drámaian emelkedett az elmúlt hónapokban. Ez jelentős és egyre növekvő teher a háztartások és vállalataink számára, különösen nagy hatással a legkiszolgáltatottabb csoportokra, illetve a kkv-szektorra”

– így kezdődik az a közös nyilatkozat, amelyet a spanyol Sánchez vázolt fel, de a spanyolokon kívül Franciaország, Cseh Köztársaság, Görögország és Románia is aláírt. Ezek az országok közös európai fellépést sürgetnek az energiaárak kérdésében, illetve a jelenlegi szerződések kivizsgálását. Emellett a gázvásárlások összehangolását preferálná és a nagykereskedelmi áram piacának reformjára hív fel, hogy az energia előállítási és fogyasztói ára jobban összhangban legyen.

Ezenkívül az EU energiaexport-függőségének mihamarabbi csökkentését sürgeti,

hozzátéve, hogy ennek egyik eszköze az energiaellátás minél több forrásból való megoldása, melyben a nyilatkozat szerint kulcsszerepe van az alacsony karbonlábnyommal járó energiaforrásoknak, mint a biomassza, a szél- és a napaenergia.

A felsorolást azzal zárják, hogy az EU kibocsátási kvóta kereskedelmi rendszere alapvető fontosságú abban, hogy egyértelműen meghatározza a szén-dioxid kibocsátás árát és ezzel a fenntartható energiaforrásokra történő átmenetet elősegítse. Hangsúlyozzák, hogy ahhoz, hogy a köz-és magánszféra át tudjon állni a fenntartható tevényekségekbe való befektetésre, előre kiszámíthatóan kell ismerniük az árakat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elhangzottakra azzal reagált, az unió támogatja a függőség csökkentését, és terveznek is létrehozni egy közös, stratégiai EU-s gáztartalékot.

Von der Leyen emellett arról beszélt még: az EU-nak meg kell vizsgálnia a villamosenergia-árak leválasztását a gázárakról.

Putyin a „drasztikus” európai átállást bírálta

Ugyanakkor nem mindenki örül annak, hogy sokan csökkenteni szeretnék az EU energiaexport-függőségét. A világ egyik legnagyobb olaj- és gázexportőre, Oroszországnak az elnöke, Vlagyimir Putyin egy keddi kormányülésen arról beszélt, létfontosságú, hogy a zöld energiára történő átállás fokozatosan menjen végbe és

kritizálta a „kiegyensúlyozatlan döntéseket” és a „drasztikus lépéseket”, és bírálta Európát.

„Látjuk, mi történik Európában. A piacokon hisztéria és egyfajta zavarodottság uralkodik. Miért? Mert ezeket senki nem vette komolyan. Egyesek a klímaváltozás kérdésein spekulálnak, mások alábecsülik bizonyos dolgok jelentőségét és vannak, akik már el is kezdik visszavágni a beruházásaikat a nyersanyagokat kitermelő szektorokban. Zökkenőmentes átmenetre van szükség!”

– fogalmazott a lap szerint Putyin, aki az olaj-, gáz- és szénágazat fenntartható fejlődését hangsúlyozta.

Putyin emellett még azt sem jelentette be, hogy elmegy-e az október 31-én kezdődő glasgow-i ENSZ klímacsúcsra, ahol az egyes ország képviselői a tervek szerint a klímaváltozás elleni komolyabb fellépésről fognak megállapodni. Oroszországon egyre nő a nemzetközi nyomás, hogy kötelezettséget vállaljon mikorra tudja kibocsátásait a nullára csökkenteni.

Az október 31-én kezdődő ENSZ Klímaváltozási Konferenciát (COP26) tavalyról halasztották 2021-re a koronavírus-járvány miatt. A tervek szerint itt a Párizsi Klímaegyezményben már meghatározott 2 fokos célhoz globális intézkedéseket is fognak rendelni. A csúcs egyik fontos témája a metánkibocsátás csökkentése lehet, amely 80-szor erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid és jelentős része akaratlanul szivárog el a rosszul megépített fúrótornyokból.

CÍMLAPKÉP: Fré Sonneveld / Unsplash