Elbeszélt egymás mellett a szlovák és magyar külügyminiszter, de a Beneš-dekrétumok ügyében egyezségre jutottak

Szerző: Renczes Ágoston
2021.10.05. 16:06

A szlovák fél szeretne mindenről előre tudni, amit Magyarország Szlovákia területén csinál, Szijjártó számokat sorolt és a Pozsony-Kassa autópályával menőzött. A Beneš-dekrétumok is szóba kerültek, szerencsére Korčok megnyugtatta Szijjártót, hogy már nincs velük gond. Pedig van.

Elbeszélt egymás mellett a szlovák és magyar külügyminiszter, de a Beneš-dekrétumok ügyében egyezségre jutottak

Hathavonta kétoldalú találkozó lesz Magyraroszág és Szlovákia között, amiken kimondottan csak a két országot érintő kérdéseket fogják megbeszélni

– jelntette be Ivan Korčok szlovák külügyminiszter kedden Pozsonyban a Szijjártó Péterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.

A külügyminiszteri találkozót Korčok kezdeményezte, mint elmondta, azért, mert bár nagyon gyakran találkoznak Szijjártóval különféle nemzetközi, uniós és V4-es eseményeken, az országaikat érintő kimondottan kétoldalú ügyeket ezeken nincs lehetőségük megbeszélni.

Korčok: Magyarország szóljon előre, ha Szlovákiában akar valamit csinálni

Korčok szerint amellett, hogy Magyarországot és Szlovákiát szoros kapcsolat fűzi össze, sok problémás kérdés is van, ezeket szerette volna megbeszélni magyar kollégájával.

Mint azt egy Eduard Heger által Orbán Viktornak átadott dokumentumban is jelezték,

Szlovákia szeretné, ha Magyarország a nemzetközi diplomácia szabályainak megfelelőne mindig előre tájékoztatná a szlovák felet, ha egy magyar közjogi méltóság Szlovákiába látogat.

Korčok nem nevezte meg, de az egyik ilyen eset Kövér Lászlónak, a magyar parlament házelnökének somorjai látogatása volt, ami diplomáciai csörtébe torkollt: Szlovákia diplomáciai jegyzéket küldött Magyarországnak, Korčok külügyminiszter pedig szenvedélyes Facebook-posztban magyarázta hosszan, miért volt problémás Kövér látogatása (Magyarország nem szólt a Szlovákiának, hogy Kövér jön) és az, amit a somorjai emlékműavatáson mondott (Kövér a magyarok második világháború utáni jogfosztását feszegette, ami Korčok szerint lezárt történet).

A szlovák külügyminiszter a sajtótájékoztatón a történelmi események eltérő szemléletét is felemlegette; szerinte természetes, hogy a két ország másként tekint bizonyos eseményekre, de szerinte

a politikusoknak nem kellene ezekkel szenvedélyt szítani, és az értékelésület a történészekre bízná.

Emellett Szlovákia szeretne jobban rálátni a Magyarországról érkező befektetések és támogatások szétosztására, valamint Magyarország szlovákiai ingatlanvásárlásairól sem a sajtóból szeretne értesülni.

Korčok hangsúlyozta, hogy

a szlovák fél felvetései megértésre találtak a magyar félnél, és örömét fejezte ki, hogy Szijjártó elfogadta a meghívását és nyíltan meg tudták beszélni a problémás kérdéseket.

Szijjártó: Összekötöttük autópályával az országaink keleti és nyugati végét

A magyar külgazdasági és külügyminiszter érdemben semmit nem reagált a Korčok által felvetett pontokra, ehelyett számszerűsítve felsorolta a magyar-szlovák külkereskedelem adatait, miszerint Szlovákia

  • Magyarország harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere;
  • a magyar vállalatok második legfontosabb exportpiaca;
  • a magyar tőke negyedik legfontosabb célországa.

Szijjártó azt is elmondta, hogy 13 800 magyar tulajdonosi hátterű cég működik Szlovákiában, és több száz szlovák cég Magyarországon, illetve ismertette a szlovák piacra belépni kívánó magyar és a Magyarországon befektetni kívánó szlovák cégeknek adott magyar támogatásokat is.

„Van egy régi adóssága Magyarországnak a magyar emberek és Szlovákia felé” – vezette fel Szijjártó a „határátlépésekkel kapcsolatos” „jó hírt”: elkészült és hamarosan átadják a forgalomnak a Miskolc-Kassa autópálya magyarországi szakaszát, ami azt jelenti, hogy

„a két ország között keleten és nyugaton is lesz gyorsforgalmi útösszeköttetés”.

Szijjártó elmondása szerint ennek régóta így kellett volna lennie, de lassabban haladtak a tervezettnél.

Bár a magyar külügyminiszter tapintatosan nem mondta ki, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

Magyarország összekötötte autópályával Pozsonyt Kassával, miközben ez magának Szlovákiának még nem sikerült;

mint arról az Azonnali is beszámolt, a szlovák közlekedési államtitkár szerint Szijjártó szeret a szlovák közlekedési miniszterrel azon poénkodni, hogy Szlovákiának felesleges befejezni a saját Pozsony-Kassa autópályáját, amikor azt már Magyarország megépítette.

Emiatt Szijjártónak a magyar fél lassúságára vonatkozó megjegyzése is értelmezhető poénként (hiszen így is hamarabb kész lettek, mint Szlovákia), ráadásul a Kassára vezető Miskolc-Tornyosnémeti-szakaszt hónapokkal a tervezett határidő előtt fejezte be Magyarország.

Szijjártó felsorolta a következő években megnyíló, már épülő hat új határátkelőt; megemlítette a visegrádi gyorsvasút tervét, amit a V4 novemberben mutat be az Európai Bizottságnak; illetve bejelentette, hogy újraindul a Pozsony-Budapest szárnyashajó-közlekedés, megemlítette a migrációt is – köszönetet mondva Szlovákiának, hogy 2015-ös menekültválság alatt segítséget nyújtott Magyarországnak annak déli határán.

Végül köszönetet mondott Korčoknak a nyitott és őszinte párbeszédért,

anélkül, hogy a szlovák külügyminiszter által felvetettekre érdemben reagált volna.

Beneš dekrétumok: Korčok megnyugtatta Szijjártót, hogy minden oké

A jelenlévő újságírók rákérdeztek a magyarországi támogatásokkal kapcsolatos szlovák információs igényre is, amivel kapcsolatban Korčok elmondta, hogy szeretnének azokról a diplomáciai csatornákon keresztül is értesülni, Szijjártó pedig biztosította Korčokot afelől, hogy mivel erre legitim igény van a szlovák fél részéről, ez meg is fog történni.

A Joj tévé rákérdezett a Beneš-dekrétumok ügyére is, amiknek a hatálytalanításához Forró Krisztián, a magyarok új egységpártjának, a Szövetségnek az elnöke is ragaszkodik; szerinte a magyaroknak le kell mosniuk végre magukról a háborús bűnösség Beneš-dekrétumok által rájuk sütött bélyegét.

Korčok szerint pont a történelmi események ilyen fajta politikai „életre keltését”, „mozgósítását” kell elkerülni.

A szlovák külügyminiszter visszautasította, hogy a szlovákiai magyarok estében még ma is kollektív bűnösségről lenne szó, és emlékeztetett arra, hogy amikor 2007-ben a szlovák parlament „deklarációt fogadott el” a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban, és az is elítélte a kollektív bűnösség elvét. Korčok bízik benne, hogy a Szövetség nem csak történelmi kérdésekre és az etnikai princípimra összpontosító programmal áll majd elő.

Ahogy Korčok, úgy Szijjártó is hangsúlyozta, hogy bizonyos történelmi eseményekre a két nemzet homlokegyenest különböző módon tekinthet, de szerinte a legfontosabb, hogy el tudjuk fogadni, hogy a másik miként értékeli ezeket az eseményeket. A kollektív bűnösség elvét Magyarország is a történelem legsötétebb korszakaihoz kapcsolja, azonban mint Szijjártó elmondta,

Korčok megnyugtatta őt, hogy 2007-ben a szlovák a parlament elítélte a kollektív bűnösség elvét, és hogy a dekrétumoknak ma már nincsen jogi hatálya.

Azonban 2007-ben nem csupán erről volt szó. Akkor a szlovák parlament arról hozott határozatot, hogy a Beneš-dekrétumok illeszkednek a többi európai ország háború utáni döntéshozatali gyakorlatába, és hogy a dekrétumok által létrejött anyagi és jogvisznyok „nem kérdőjelezhetők meg, érinthetetlenek és meg nem változtathatóak” – vagyis

a határozat, ami egyébként valóban elítélte a kollektív bűnösség elvét is, és amivel Korčok meggyőzte Szijjártót, a Beneš-dekrétumok megerősítéséről is szólt egyben.

Emellett több ügy is folyamatban van a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, aminek a tárgya az, hogy az állam autópálya-építések során olyan földeket kobozott el 2020-ban a tulajdonosaiktól, amiket a Beneš-dekrétumok értelmében még a második világháború után el kellett volna veszíteniük, de valamilyen tévedés vagy adminisztratív hiba miatt a tulajdonukban maradtak. Ezeket a hibákat „javítja ki” az állam azzal, hogy elkobozza tőlük a földjeiket – a Beneš-dekrétumok alapján.

NYITÓKÉP: Ivan Korčok / Facebook

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek