Bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen Fekete-Győr András, hogy továbbra is a Momentum elnöke legyen-e

Mint azt az előválasztáson leszereplő miniszterelnök-jelölt írja: már múlt hét pénteken kezdeményezte ezt a szavazást az előválasztási eredménye ismeretében, és most a párt tagságát képviselő küldötteknek kell eldönteniük, hogy az ő vezetésével akarnak-e bekerülni a parlamentbe.

Mint ismert, a Momentum eléggé felemás eredményeket ért el az előválasztáson: a végül elinduló képviselőjelöltjeik 28 százaléka, összesen 15 fő kivívta, hogy ő lehessen 2022-ben az ellenzéki összefogás közös jelöltje – köztük vannak tényleg nagy győzelmek, mint Orosz Annáé a DK-s Gy. Németh Erzsébet felett, Hajnal Miklósé az úgyszint DK-s Komáromi Zoltán felett, vagy Hadházy Ákos kiütéses győzelme az előválasztástól az utolsó pillanatban visszalépő, MSZP-s Tóth Csaba felett.

A miniszterelnök-jelölti versenyben azonban a Momentum és személyesen Fekete-Győr András csúfosan leszerepelt: a hivatalos végeredmény szerint

a párt elnöke és egyben miniszterelnök-jelöltje összesen 21 050 szavazatot szerzett, ami a miniszterelnök-jelöltekre leadott 620 738 szavazatnak csupán a 3,39 százalékát teszi ki, és ezzel Fekete-Győr egyértelműen az utolsó helyen végzett.

Az őt megelőző jobbikos Jakab Péter is ennek több mint négyszeresét szerezte meg, 14,08 százalékkal a negyedik helyen végezve.

Már a nem hivatalos eredmények nyilvánosságra kerülésének estéjén is felmerült, hogy Fekete-Győr Andrásnak le kéne mondania, például azért, mert – mint azt Bede Ábel az Azonnalira megírta – ő „sem a Momentum szavazóit, sem a bizonytalanokat nem tudja megszólítani, így noha közösségszervezési képességei vitathatatlanok, alkalmatlan egy középpárt vezetésére”.

Mint azt Fekete-Győr a kedd reggeli Facebook-posztjában írja:

„A politikában a felelősség vállalása egy nagyon fontos, sajnos a magyar politika világában alig-alig teljesülő kívánalom. A miniszterelnök-jelölti végeredményért mindenekelőtt én vagyok a felelős. Ezért 24 órával a véglegesített eredmények után, múlt hét péntek este bizalmi szavazást kezdeményeztem a Momentum Küldöttgyűlésénél a személyemet illetően.”

Mint azt a párt jelenlegi elnöke hozzáteszi, megbízatása tavaly nyáron kezdődött, és jövő nyárig tartana, őt pedig azzal bízták meg a párt tagjai, hogy 2022-ben az Országgyűlésbe vezesse a pártot –

szerinte azonban most a tagságot képviselő küldötteknek kell eldönteniük, hogy vele szeretnék-e befejezni a ciklust, vagy valaki mással.

A küldöttgyűlés egyébként – a Momentum alapszabálya szerint – a párt legfőbb döntéshozó egysége: ez az a szerv, ami meghatározza a párt általános politikai irányvonalát, megállapítja és módosítja az alapszabályt, és például dönt egy kormányzati szerepvállalás mikéntjéről is. A küldöttgyűlés tagjait a párttagok választják – területi listák alapján szám szerint 84 főt.

Arról azonban az alapszabály semmit nem mond, hogy a párt elnöke miként kezdeményezhet a személyét illetően bizalmi szavazást, így azt sem tudni, hogy például az összes vagy a megjelent küldöttek hány százalékának kell bizalmat szavaznia Fekete-Győrnek, hogy folytathassa a párt elnökeként politikai pályáját,

ahogy azt sem, hogy amennyiben a küldöttek leváltják Fekete-Győrt, úgy meg is kell-e egyből nevezniük, hogy ki legyen az utódja.

A bizalmi indítvány ugyebár nem egyenlő bizalmatlanságival: az előbbit a pozíciójában bizonytalan személy kezdeményezheti kvázi saját maga ellen, hogy felmérje, mekkora valójában a támogatottsága egy adott politikai közösségen belül, remélve, hogy a mellette szavazó többség új legitimációs alapot ad neki a folytatásra, míg az utóbbit a politikai közösségből kezdeményezik a pozíciót birtokló politikus ellenében, mert nem elégedettek a munkájával, és le akarják váltani.

Az alapszabály pedig csupán a tagság többsége által kezdeményezhető, a párt elnökével szembeni bizalmatlansági indítványról tesz említést: ennek benyújtása esetén a küldöttgyűlést 30 napon belül össze kell hívni. Továbbá konstruktív bizalmatlansági indítványról van szó, azaz ha a küldöttek elfogadják a bizalmatlansági indítványt, és visszahívják a párt elnökét, egyúttal meg is kell válasszák a helyére a bizalmatlansági indítványban szereplő utódját, „akinek a megbízatási ideje a korábbi elnök megbízatási idejéből hátralevő időre szól”. Azaz nem fordulhat elő egy sikeres bizalmatlansági indítvány esetén, hogy a párt elnök nélkül maradjon.

Hogy ez az alapszabályban nem említett, a párt elnöke által saját magával szemben kért bizalmi indítvány esetében is hasonlóképpen működik-e, megérdeklődtük a Momentum sajtóosztályától – amint választ kapunk, cikkünket természetesen frissítjük.

NYITÓKÉP: Fekete-Győr András / Facebook