Előválasztás: tucatnyi körzetben is megkérdőjelezhető a végeredmény

12 körzetben is meghaladja az érvénytelen szavazatok száma az első és a második helyezett közötti különbséget. És mivel bizony az előválasztás lebonyolítóinak hibáiból is keletkeztek érvénytelen szavazatok, az itt induló jelöltek joggal reklamálhatnának a választási eredmény megsemmisítését és megismételt szavazást követelve. Megtehetné ezt a DK-ba beülni akaró egykori MSZP-elnök, Molnár Gyula, az LMP volt társelnöke, Keresztes László Lóránt, vagy a párt jelenlegi titkára, Ungár Péter is.

Már szerda este, az első egyéni körzeti eredmények számai alapján lehetett látni, hogy valami nagyon nincs rendjén az érvényes és az érvénytelen szavazatok tekintetében: egy rendes, az állami szervek által lebonyolított választáson az érvénytelen szavazatok aránya az összes szavazathoz viszonyítva 1-2 százalék körül szokott mozogni.

Most azonban ez az arány az előválasztáson összességében 5,3 százalék lett – igaz, ebbe nem számítottuk bele Bács-Kiskun 4-es, Csongrád-Csanád 1-es és Jász-Nagykun-Szolnok 2-es körzetét, ezekben a kerületekben ugyanis idáig nem közöltek az érvénytelen szavazatok számát is tartalmazó statisztikát az előválasztási szervek. (Az adatokat ebben a cikkben mindenhol két tizedesjegyre kerekítve adjuk meg).

Mindez nem lenne fontos akkor, ha egyszerűen csak annyi történt volna, hogy valami miatt az előválasztók tényleg ennyi érvénytelen szavazatot adtak volna le – azonban biztosan nem csak erről van szó.

Győrben például tudjuk, hogy egyébként formailag érvényesen leadott szavazatokat is érvénytelennek kellett minősíteni egyszerűen amiatt, mert a szavazólapokat hitelesítő emberek közül voltak, akik nem megfelelően végezték a munkájukat, ami a szavazatszámlálás során bukott ki. De az sem világos egyelőre, hogy az informatikai rendszer szeptember 18-i összeomlása hatott-e valahogyan az érvénytelen szavazatok számára.

Azaz van lehetősége annak is, hogy egyes körzetekben annyira sok szavazat vált érvénytelenné nem a szavazó, hanem a választást lebonyolítók hibájából, hogy akár a győztes személye is megváltozhatott.

Mindezeket hétfői határidővel megérdeklődtük az ellenzéki összefogás pártjaitól és az előválasztás lebonyolítóitól – addig is Béres András, a Párbeszéd Országos Előválasztási Bizottságban helyet foglaló delegáltja megerősítette, hogy a viszonylag nagy arányú érvénytelen szavazat magyarázata az lehet, hogy sokan dolgoztak a szavazólapokkal, és lehetetlen ellenőrizni vagy követni, hogy minden QR-kódot minden önkéntes szakszerűen hitelesített-e a szavazás helyszínein:

azaz az emberi hibák biztosan szerepet játszottak az olykor horribilis nagyságú érvénytelen szavazatok keletkezésében.

Béres egyúttal későbbre ígért részletes statisztikákat, azt viszont állította: az érvénytelen voksok érdemben nem befolyásolták az eredményeket.Az előválasztás hivatalos Facebook-oldalán közzétett 103 körzet adatai azonban nem erről árulkodnak.

Ezek alapján:

• 11 kerületben tekinthető normálisnak, 2 százalékosnak vagy az alattinak az érvénytelen szavazatok aránya;
• 52 körzetben 2-5 százalék között volt az érvénytelen szavazatok aránya – ezeken a helyeken viszont az első és második helyen végzett jelölt között nagyobb volt a szavazati különbség, mint az érvénytelen voksok száma;
• 28 kerületben volt 5 százalék felett az érvénytelenek aránya – viszont azok matematikailag sem befolyásolhatták a győztes személyét;
• 12 körzetben viszont már a győztes és a második helyezett közötti szavazatkülönbséget meghaladó volt az érvénytelen szavazatok száma – így ezeken a helyeken (részletesebb körzeti statisztika hiányában) egyelőre megkérdőjelezhető a szavazás eredménye.

Ez utóbbi körzetekben egyébként mindenhol meghaladja az érvénytelen szavazatok aránya a 2 százalékot, alább fel is soroljuk őket:

• Budapest 18. (XXII. kerület) – ott a momentumos Tóth Endre csupán 73 szavazattal előzte meg a DK-s Molnár Gyulát, miközben az érvénytelen szavazatok száma 458, arányuk pedig 3,96 százalék volt;
• Baranya 2. (Pécs) – a DK-s Szakács László 188 szavazattal előzte meg az LMP-s Keresztes László Lórántot, miközben az érvénytelen szavazatok száma 401, arányuk 5,01 százalék volt;
• Baranya 4. (Szigetvár) – a DK-s Szarkándi Lajosné 107 szavazattal előzte meg az MSZP-s Koltai Pétert, miközben az érvénytelen szavazatok száma 110, arányuk 3,01 százalék volt;
• Győr-Moson-Sopron 1. (Győr) – a DK-s Jancsó Zita 457 szavazattal előzte meg a momentumos Rehó Tibort, miközben az érvénytelen szavazatok száma 496, arányuk 8,2 százalék volt;
• Hajdú-Bihar 6. (Hajdúböszörmény) – a jobbikos Hegedüs Péter 162 szavazattal előzte meg a DK-s Tóth Józsefet, miközben az érvénytelen szavazatok száma 330, arányuk 6,14 százalék volt;
• Heves 3. (Hatvan) – az MSZP-s Korózs Lajos 875 szavazattal előzte meg a momentumos Lőcsei Lajost, miközben az érvénytelen szavazatok száma 1136, arányuk 23,61 százalék volt;
• Pest 8. (Szigetszentmiklós) – a DK-s Jószai Teodóra 188 szavazattal előzte meg a civil hátterű, de a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és az MMM által is támogatott Nagy Jánost, miközben az érvénytelen szavazatok száma 949, arányuk 11 százalék volt;
• Pest 11. (Dabas) – a DK-s Jánosi-Lesi Ágota 480 szavazattal előzte meg a momentumus Andrejka Zombort, miközben az érvénytelen szavazatok száma 577, arányuk 11,93 százalék volt;
• Szabolcs-Szatmár-Bereg 4. (Vásárosnamény) – a DK-s Sápi Mónika 75 szavazattal előzte meg az MSZP-s Bíróné Dienes Csillát, miközben az érvénytelen szavazatok száma 115, arányuk 5,41 százalék volt;
• Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. (Nyírbátor) – az MSZP-s Tóth Viktor 33 szavazattal előzte meg a jobbikos Bélteki Bélát, miközben az érvénytelen szavazatok száma 125, arányuk 3,96 százalék volt;
• Vas 1. (Szombathely) – a DK-s Czeglédy Csaba 176 szavazattal előzte meg az LMP-s Ungár Pétert, miközben az érvénytelen szavazatok száma 220, arányuk 2,84 százalék volt;
• Zala 2. (Keszthely) – a momentumos Elekes István 84 szavazattal előzte meg az MSZP-s Czuth Zoltán Lászlót, miközben az érvénytelen szavazatok száma 493, arányuk 14,52 százalék volt.

További érdekességek is vannak még az adatok alapján. A vizsgált 103 körzetben:

• a legszorosabb verseny Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os, nyírbátori körzetében volt, ahol az MSZP-s Tóth Viktor mindössze 33 szavazattal előzte meg a jobbikos Bélteki Bélát;
• az országban abszolút értékben a legnagyobb vereséget ellenfelére a Momentum színeiben Zuglóban induló Hadházy Ákos mérte, aki az előválasztási szavazás vége előtt egy nappal visszalépő, szocialista Tóth Csabát 8426 darab szavazattal előzte meg;
• arányaiban viszont a legnagyobb győzelmet Fejér 2-ben, Székesfehérváron a jobbikos Fazakas Attila aratta, aki 91,17 százalékkal lett első a mindössze 8,83 százalékot kapó, ÚVNP-s But Sándor előtt – Fazakas volt egyúttal az egyetlen jelölt, aki ezt a mutatót 90 százalék fölé tudta tornászni;
• az egyetlen kerület, ahol 1 százalék alatt maradt az érvénytelenül szavazók aránya, az Baranya 3. (Mohács) volt – ott az érvénytelen szavazatok aránya 0,95 százalék volt;
• 8 körzetben is kétszámjegyű volt az érvénytelen szavazatok aránya – az abszolút csúcstartó Somogy 3. (Marcali), ahol annak ellenére lett majdnem minden harmadik szavazat érvénytelen, hogy ott egyedül a jobbikos Steinmetz Ádám indult – az érvénytelen szavazatok aránya egészen pontosan 32,49 százalék.

Az előválasztási jelölteknek egyébként három munkanapjuk van újraszámlálást kérni – azt viszont nem tudni, hogy a mostani eredmény megsemmisítését és a szavazás megismétlését kérhetik-e a szervezőktől, és hogy maguk a szervezők gondolkodnak-e ebben lehetőségben, látva a fenti tucatnyi körzet eredményeit. Ezt is megérdeklődtük az illetékesektől, amint választ kapunk, természtesen közöljük.

NYITÓKÉP: Előválasztás 2021 / Facebook