Egyre népszerűbbek a környezetbarát tisztítószerek, és egyre több köztük a kamu

A Tudatos Vásárló Egyesülete vizsgálta meg az ökotsztítószerek piacát. Az örvendetesen növekvő keresletet a minősítés nélküli, megtévesztő termékek tarolják le.

2019-ról 2020-ra Magyarországon 42 százalékkal nőtt az öko mosó- és tisztítószerek forgalma, és mintegy 27 százalékkal a választék is bővült ebben a szegmensben

– írja a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében a Tudatos Vásárlók Egyesülete a Nielsen piackutatóval végzett felmérésükre hivatkozva.

Ez nem csoda – mutat rá az egyesület –, hiszen az Eurobarometer felmérése szerint a magyarok 88 százaléka aggódik a termékekben lévő vegyi anyagok egészségi, 87 százalékuk pedig a környezeti hatásuk miatt.

A környzetebarát tisztítószerek iránti kereslet bővülésére azonban nem feltétlenül valóban környezetbarát termékek piacra dobásával reagáltak a gyártók, hanem azzal, hogy

ellenőrizhetetlen vagy megtévesztő állításokkal tették vonzóvá a termékeiket

– hívja fel rá a figyelmet az egyesület.

Újrahasznosított, biológiailag lebomló, vegán

Vagyis az egyre terjedő greenwashing ebben a szegmensben is terjed. A Tudatos Vásárló Egyesülete szerint aki szeretne öko tisztítószert venni, az az alábbi esetekben kezdjen gyanakodni:

• Szinte mindegyik öko vagy annak nevezett tisztítószer csomagolása részben vagy teljesen újrahasznosított, és ezt soha nem mulasztják el kiemelni a gyártók. Ez jár ugyan környezeti előnyökkel, de semmit sem mond el magáról a tartalomról.
• További jellegzetessége az ál-öko termékeknek, hogy természetes vagy biológiailag lebomló összetevőkre hivatkoznak rajtuk. Ez szintén pozitív, de önmagában nem zárja ki, hogy a termék tartalmaz valamilyen környezetkárosító vagy kockázatos komponenst is.
• Egyre több tisztítószeren is látható a vegán felirat. A hivatalos vegán logó eredetileg azt jelzi, hogy a termék nem tartalmaz állati eredetű összetevőt sem állati mellékterméket, és nem tesztelték állatokon. A termékeken legújabban megjelenő vegán-logók mögött azonban gyakran nincs hiteles minősítés, így például nincs külön megemlítve, hogy a fejlesztés vagy a gyártás során nem tesztelték-e a terméket állatokon. És természetesen ez a minősítés sem árulja el, hogy alapvetően környezetbarát-e a termék.
• A bővülő piacon egyre nehezebb kitűnni, ezért találkozhatunk olyan címkékkel is, hogy „napenergiával gyártva”, „életbarát” vagy „környezetbarát termék”. Ha nincs mellettük hiteles címke, ne higgyük el, hogy teljes mértékben környezetkímélőek, csak akkor vegyük meg őket, ha megelégszünk a fenti tulajdonságokkal.

Oké, de akkor mi a hiteles címke, mire kell figyelni?

Akármit is mond magáról a termék, a Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint

mindig keressük meg a terméken a hiteles öko-minősítés címkéjét, az EU Ecolabelt.

Ez az EU hivatalos ökocímkéje, amit azok a termékek vagy szolgáltatások kaphatnak meg, amiknek a kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké és szolgáltatásoké. Mint az egyesület írja, az EU Ecolabel további előnye sok más ökocímkével szemben, hogy

a kritériumokat jogszabályban rögzítik, és független szakértők folyamatosan ellenőrzik, vagyis a védjegyezésért nem a gyártó felel.

„Éppen ezért a kritériumrendszer szigorú, és a termékek egy része nem tud vagy nem akar ezeknek megfelelni, így a gyártók különböző trükkökkel, többek közt ál-öko ismérvek kiemelésével, a csomagolás »zöldítésével« vagy akár öko-címkére hasonlító ikonokkal próbálják öko-terméknek beállítani a kínálatukat” – fogalmaz az egyesület.

Aki pedig a vegán minősítéssel szeretne biztosra menni, a minősített, hiteles vegán logók listájában ellenőrizheti le, hogy a kezében lévő termék megfelelően minősített-e.

Nem egyszerű kiigazodni

Az odafigyelésre már csak azért is szükség van, mert az egyesület szerint a 2020-as magyar trendek azt mutatják, hogy

minden termékkategóriában az öko-minősítés nélküli termékek forgalma és választéka nőtt gyorsabban, mint a hiteles minősítéssel rendelkező – például az EU ökocímkés – öko-szereké.

Míg a minősített öko mosó- és tisztítószerek forgalma átlagosan 18-74 százalék között nőtt az egyes kategóriákban – azaz meg sem duplázódott –, a minősítés nélküli termékekből akár 10-szer több bevétele is volt a gyártóknak.

Ezzel a legtöbb kategóriában a minősítés nélküli termékek szegmense vált uralkodóvá.

Bár a nagy gyártók – mint a Henkel, az Unilever vagy a Reckitt Benkiser – is egyre több terméküket minősíttetik, ez jobb esetben egy-egy márkájukra, de sokszor csak a márka egy variánsára vonatkozik, így „megint csak a vásárlóra hárul a feladat, hogy kellő éberséggel válasszon az azonos márkanevű és hasonló természetességet sugalló csomagolású termékek között, és a hiteles öko-variánst tegye a kosarába” – fogalmaz az egyesület közleménye.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete azt is kiemeli, hogy a kereskedelmi láncok sajátmárkás termékei közt is akadnak öko-színezetűek, de kevésnek van öko-minősítése, leggyakrabban például

az újrahasznosított csomagolásra hivatkozva sorolják magukat a zöld termékválasztékba, és kihasználva helyzetelőnyüket, az öko-minősítéssel rendelkező versenytársak mellé helyezik őket a polcon. 

A teljes anyag a Tudatos Vásárlók Egyesületének oldalán is elolvasható.

NYITÓKÉP: Fortepan / Fortepan