Nem a fiatalok és nem is az idősek, hanem a középkorúak lehetnek a mérleg nyelve a csehországi választáson

Az idősek Babišra szavaznak, a fiatalok a kalózokra, a középkorúaknak azonban sokkal szerteágazóbbak a preferenciáik. Pont ezért múlhat rajtuk, ki alakít kormányt – ami Andrej Babišnak, ha nyer is, nagyon nehéz lesz.

Most, hogy túl vagyunk a németországi választáson, készülhetünk is a következőre,

a csehországi választásra, amit október 8-9-én tartanak.

Csehország parlamentje kétkamarás; októberben az alsóházba, az ún. képviselőházba választanak képviselőket a csehek. Ez nagyjából a sima parlamentnek felel meg; a felsőház, a Szenátus, ami ellenőrzi a parlamentet, illetve annak feloszlatása esetén átmenetileg átveszi a funkcióját, inkább szimbolikus, a csehek nagy része nem is érti, minek van. A Szenátusba kétévente tartanak választást, a szenátorokat ugyanis hat évre választják, de a harmaduk kétévente cserélődik, vagyis Csehország válaztókerületeinek egyharmadában kétévente szenátusi választást tartanak.

Szoros választás lehet

A 2021-es azonban képviselőházi választás lesz. A képviselőházba arányos választási rendszer alapján lehet bejutni, a bejutási küszöb 5 százalék, illetve ha két párt indul koalícióban, akkor 8, ha pedig több párt, akkor 11 százalékot kell elérni a bejutáshoz.

A jelenlegi nagyobbik kormánypárt, a miniszterelnök Andrej Babiš vezette populista ANO két legfontosabb kihívói pont ilyen koalíciók: a zöld-urbánus Kalózpárt a lokalista STAN-nal indul közösen; a SPOLU (Együtt) koalíciót pedig három párt, polgári demokrata ODS, a kereszténydemokrata-népi KDU-ČSL és a liberális-konzervatív TOP09 alkotja.

Az év első felében a Kalózok-STAN koalíció tűnt a biztos befutónak, nyárra azonban Babiš ANO-ja visszavette az vezetést, és egyre erősödik. Szeptember végén a felmérések szerint az ANO 26,6 százalékon áll, a februárban 27 százalék fölé is kúszó Kalózok-STAN-koalíció 21 százalék alá csúszva a harmadik, és a SPOLU áll a második helyen kereken 21 százalékkal.

A képviselőház 200 tagú, a kormányzáshoz 101 mandátum kell. Az ANO jelenleg a szociáldemokrata ČSSD-vel kormányoz kisebbségben – 92 mandátumuk van –, tavaszig a kommunista KSČM külső támogatta kívülről a kormányt, áprilisban azonban a kommunisták megtagadták a támogatást, de Babiš kormánya azóta sem bukott meg, és most már kihúzza a választásig.

Bár az ANO látszik a biztos nyertesnek, ha Babiš megnyeri is a választást, gondja lehet a kormányalakítással,

mert az eddigi koalíciós partner ČSSD a felmérések szerint nem jut majd be a parlamentbe – 4,5 százalékon áll –, a kommunisták pedig kicsivel a bejutási küszöb fölött billegnek 5,3 százalékkal. Ha egyikük sem jut be, Babiš számára egyetlen potenciális koalíciós partner a jelenleg ellenzékben politizáló szélsőjobboldali-bázisdemokrata SPD marad, ami 10,2 százalékon áll. A választás tehát szoros lesz; ha sem a ČSSD, sem a KSČM nem jut be, egy ANO-SPD koalíciónak nem lesz meg a többsége a Kalózok-STAN és a SPOLU koalíciójával szemben – hacsak Babiš pártja nem erősödik tovább.

Babiš ANO-jának szavazóbázisát az idősebbek adják, míg a legpotensebb kihívójának tartott Kalózok-STAN-ra inkább a fiatalok szavaznak. Emiatt kézenfekvőnek tűnhet – írja elemzésében a Seznam zprávy oldal –, hogy azon múlik a választás győztese, hogy

• elég lesz-e kétmillió nyugdíjas szavazata Andrej Babiš populista ANO-jának a győzelemhez,
• vagy sikerül-e a Kalózpárt-STAN koalíciónak kétmillió fiatalt megszólítani;

de a választás kimenetele mégsem az időseken és nem is a fiatalokon múlik majd,

hanem a sokkal szerteágazóbb preferenciákkal rendelkező középkorosztályon.

Husák gyermekei

Az 1968-as prágai tavasz leverése után a visszarendeződést – „normalizációt” (a Babišhoz hasonlóan szlovák származású) kommunista politikus, Gustáv Husák vezényelte le, aki 1969 és 1987 között pártfőtitkárként – 1975-től egyúttal államelnökként is irányította kemény kézzel Csehországot.

A Husák-korszak miatt hívják a nagyjából 1965 és 1985 között született generációt „Husák gyermekeinek”, bár rájuk már is nem annyira a szocializmus korszaka volt hatással, hanem az, hogy

vagy fiatalon élték át a rendszerváltást és az azt követő átrendeződés időszakát, vagy már a rendszerváltás után szocializálódtak.

Ez a körülbelül hárommillió főt számláló generáció népesebb, mint a nyugdíjasok és a fiatal szavazók 2-2 milliós tömbje, azonban a preferenciáik sokkal szerteágazóbbak, mert ez a generáció nagyon sokféleképpen élte meg a rendszerváltás utáni időszakot, és ez mutatkozik meg abban is, hogy melyik pártra adják a szavazatukat.

Emiatt nem is szokott döntő lenni, hogy ennek a korosztálynak a választói hogyan szavaznak – fejtette ki a Seznam zprávynak Jan Herzmann szociológus, aki úgy látja, hogy az októberi választáson pont ők lehetnek a mérleg nyelve.

De kire szavaznak?

Husák gyermekeinek preferenciái attól függenek, hogy hogyan élték meg a rendszerváltást, az meg részben attól függ, hogy hogyan éltek ők vagy a szüleik már a rendszerváltás előtt.

A rendszerváltás győzteseit a szociológus két csoportba sorolja:

• a korábbi rendszer elitje, akik kiterjedt kapcsolatrendszerrel bírtak, és ezt a 1989 után is használni tudták
• illetve a rendszer belső ellenzéke, akik azzal a meggyőződéssel nőttek fel, hogy egy másik rendszerben jobban élnének, várták a változás és fel is voltak rá készülve.

Ők és az ő gyerekeik számára az átmenet prosperáló volt. Ez a csoport a rendszerváltás óta hagyományosan a jobboldali pártokra szavaz; megtaláljuk őket az ODS-től kezdve a lokalista STAN-ig a jobboldali térfél összes pártjának szavazói között, de sikeresen szólíthatja meg őket Babiš populista ANO-ja is.

Akik nagy reményeket fűztek a rendszerváltáshoz, de nem tudtak helyt állni a kapitalista körülmények között, azok szavazataira a szociológus szerint két párt számít:

• akik közülük teljesen kiábrándultak, a szélsőjobboldali SPD-re szavaznak, gyakorlatilag ők képezik az SPD bázisát;
• akik pedig látnak még közülük reményt a jobb életre, akkor a zöld-urbánus, rendszerkritikus Kalózpárthoz fordulnak.

Az a réteg, illetve az ő leszármazottaik, akik már a rendszerváltás előtt sem törekedtek a jobb életre, egyik napról a másikra éltek, és leginkább az államtól vártak segítséget, a rendszerváltás után látványosan leszakadtak. Ők a szociológus szerint leginkább a szociáldemokrata ČSSD-re és a kommunista KSČM-re szavaztak – bár egyik pártnak sem ők alkotják a bázisát –, de fokozatosan felszívja őket Babiš populista ANO-ja.

Ők dönthetik el a választást

A 35-59 év közötti generáció tehát nemcsak a szélsőjobboldali SPD választói bázisát adja, de a 2017-es választáson a Kalózok-STAN és a SPOLU pártjainak szavazói között is magasabb arányban képviseltették magukat, mint amekkora eredményt maguk a pártok elértek.

Ők képezik a bázisát a Přísaha (Eskü) nevű korrupcióellenes-populista pártnak is, amit 2021 áprilisában alapított Róbert Šlachta korábbi rendőr és pénzügyőr, aki éveken keresztül vezette a rendőrség szervezett bűnözés elleni alakulatát. A Přísaha a felmérések szerint 4,5 százalékon áll, és nem kizárt, hogy Husák gyermekei bejuttatják a parlamentbe.

A korosztály azon része, akik Babiš szavazói voltak, de a koronavírus-járvány csúcsán, a kormány inkompetenciáját látva elpártoltak az ANO-tól, valószínűleg úgy gondolják, hogy ha a kormány hibázott is, tanult a hibából – a szociológus szerint ez az egyik oka, hogy az ANO erősödik a felmérésekben, és ezzel párhuzamosan ez a korosztály is újra egyre nagyobb arányban szavazna rá. A másik ok pedig az, hogy sokan nem látják elég erős alternatívának az ellenzéki pártok vezetőit.

Jan Herzmann szociológus szerint a választás eredménye így végső soron azon múlik majd,

hogy Husák gyermekei inkább a nyugdíjasok, vagy inkább a fiatalok oldalára állnak-e.

EU-ellenes párttal venni át az unió soros elnökségét?

Ha az ANO a várakozásoknak megfelelően megnyeri a választást, és az SPD-vel köt kormánykoalíciót, az újabb bonyodalmakat okozhat.

A japán származású üzletember, Tomio Okamura vezette szélsőjobboldali SPD ugyanis nem csupán euroszkeptiokus, hanem kimondottan EU-ellenes is.

Az ANO brüsszeli erős embere, az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, Věra Jourová elképzelhetetlennek tartja, hogy az ANO kormánykoalíciót kössön az SPD-vel,

különösen úgy, hogy januárban Csehország veszi át az Európai Tanács soros elnökségét.

Míg Babiš komolyan veszi Csehország soros EU-elnökségét, addig Okamura szerint az ilyen kis országok számára az elnökség egy hamis játék, ami valójában nem tudja befolyásolni az EU működését.

„A cseh uniós elnökség keretében az SPD-nek két témája van az EU számára: népszavazás az EU-ból való kilépésről és a chexit”

– nyilatkozta az SPD elnöke a Seznam zprávynak. Ha az ANO koalíciót kötne az SPD-vel, az Jourová szerint hatalmas csapás lenne Csehország nemzetközi megítélésére.

A koalíciókötés nehézségeivel az ANO-nál is tisztában vannak, nem is zárják ki egyik párttal sem az együttműködést, még a kampányban egyébként keményen támadott Kalózok-STAN koalícióval sem. Az SPD azonban mindenki más számára elfogadhatatlan, velük sem a Kalózok-STAN, sem a SPOLU nem állna össze.

NYITÓKÉP: Gyerekek készülődnek a szpartakiád nevű tömeges testedzésre, a szocialista Csehszlovákia rendszeresen megrendezett nagyszabású propagandaeseményére. Československo / Twitter