A választás napján is Armin Laschet hibájától hangos a német sajtó

Szabálytalanul hajtotta össze a szavazólapját, így számtalan fotó örökítette meg, mit ikszelt a CDU kancellárjelöltje. Azért még van esélye, hiszen a választás előtti felmérések történelmileg pontatlanul mérik be a német jobboldalt.

Vasárnap reggel, közép-európai idő szerint 8 órakor elindult 2021 legfontosabb választása: Németország kancellári posztjára és a Bundestag összetételére mintegy 60 milió választópolgár szavazhat. Az abszolút többség eléréséhez az 598 fős testületben legalább 300 képviselőre van szükség, ez általában egyetlen párt mandátumaival nem szokott összejönni.

Idén 2005 óta az első olyan országos választásra kerül sor, ahol Angela Merkel már nem indul el, mint az eddig kormányzó Kereszténydemokrata Unió / Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) kancellárjelöltje. Utódjának Armin Laschetet, Észak-Rajna-Vesztfália CDU-s miniszterelnökét jelölte a pártja, de minderre komoly viták és ellentétek között került sor. Ahogy arról írtunk is, sokan a bajor CSU első emberét, Markus Södert szívesebben látták volna a választási versenyben. Söder maga is többször kifejezte Laschettel szembeni ellenérzéseit, igaz némileg visszafogottan, hiszen a pártszövetség teljesítménye kihathat a bajorországi viszonyokra is, ahol a Zöldek szorongatják az egykor kétharmados jobboldali kormánypártot.

Laschet mindezek ellenére elindult, de több - úgymond - formai botrányba is belekeveredett. Emlékezetes például, hogy a Rajna-menti árvizek után a média felvette, ahogy a tragédiáról beszélő Frank-Walter Steinmeier mögött állva nevetgél valamin, ez pedig nem jött ki túl jól.

Most pedig hagyományos, szavazós médiamegjelenéséből is minibotrány lett: a kamerák rögzítették, ahogyan az Aachenben szavazó jelölt rosszul hajtotta össze szavazólapját, ezért a fotósok simán fel tudták venni, kire adta le voksát (természetesen a kormánypártokra szavazott). 

Ez pedig baj: a választási törvény Németországban ugyanis nem teszi lehetővé, hogy valaki úgy adja le szavazatát, hogy az publikusan ki is derüljön, hiszen ez nyílt szavazásnak számít.

Unions-Kanzlerkandidat @ArminLaschet hat seinen Stimmzettel beim Einwurf in die Urne so gefaltet, dass seine Wahl nicht geheim erfolgte. Es ist zu sehen, wo er seine Kreuze gemacht hat. Derzeit wird geprüft, ob #Laschet gegen das Wahlgeheimnis verstoßen hat. pic.twitter.com/yiFVlUL4GP

— WDR aktuell (@WDRaktuell) September 26, 2021

Ha pedig urnába dobás előtt a szavazaton szereplő adatok felismerhetőek, úgy a Választási Bizottságnak okvetlenül érvénytelenné kell nyilvánítania a szavazatot, így a német média szerint most Laschetével is ez fog történni.

Aydan Özoğuz, a felméréseket vezető Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) képviselője ezért Twitteren máris Lascheten köszörülte a nyelvét, azt írva, a szavazás alatt „a legtöbb időmet az foglalta le, hogy helyesen hajtsam össze a papírt, így ne legyen látható, kire szavaztam.”

Gerold Reichenbach SPD-honatya pedig egészen odáig ment, hogy kijelentette, „ami az államtitkokat illeti, Armin Laschet a legalkalmasabbnak tartott jelölt ... mármint a külföldi titkosszolgálatok körében!”

Az esélyes jelölt pártja tehát nem csupán a legnagyobb kormányzó erő szerepére készül, de úgy tűnik, még a szavazás napján is kiélvezhet egy lascheti bakit, ahogy megtette ezt eddig is, rendszeresen.

A golyóállóüveg-jelölt a teflonjelölt ellen

Noha az elmúlt hetekben, két kancellárjelölti vita, és a legtöbb felmérés alapján is bevett tudássá vált: az SPD és elég hagyományosan mainstream poltikát ígérő jelöltje, Olaf Scholz a pénzügyminiszteri tevékenysége körüli botrányok ellenére is egyértelmű favorit lett a pártjával együtt, de a Der Spiegel is emlékeztet arra, a német közvélemény-kutatók a választások előtt rendre rosszul mérik fel a jobboldal támogatottságát.

Az n-tv hírportálján Wolfram Weimer - a Die Welt és a Berliner Morgenpost volt főszerkesztője – pedig egyenesen arról ír,

Armin Laschetet sohasem szabad leírni az utolsó percekig sem.

Emlékeztet például, 2010-ben először elveszítette miniszteri pozícióját, de ezek után - minden felmérés és várakozás ellenére - alaposan elverte Norbert Röttgent, és ő lett az észak-rajna-vesztfáliai CDU elnöke. 2017-ben megismételte a bravúrt: ekkor is reménytelennek tartották, hogy miniszterelnök-jelöltként nyerjen tartományában, mégis így történt.

És ugyanez a forgatókönyv játszódott le 2020-21-ben is, amikor a Merkel utáni, átmenetinek bizonyuló pártelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer után mindenki úgy vélte, a CDU elnöke csakis Friedrich Merz lehet: karakteresebb, jobboldalibb és ismertebb is, mint a mindig színtelennek tartott Laschet, azután meglepetésre itt is ő nyert.

Mindezek alapján az újságíró figyelmeztet: hiába a bevett bölcsességek, Armin Laschet a német politika „golyóálló üvege”, aki bárhol, bármikor képes meglepetést okozni.

De ugyanez igaz a szociáldemokrata jelöltre is. Olaf Scholzot ugyanis a Politico európai kiadásának hosszabb portrécikke minősítette Németország „teflonjelöltjének”: akiről minden botrány, múltbeli ellentmondás egyszerűen lepereg, mert mindig közel hitelesen tudja eljátszani azt, amire potenciális szavazói vágynak. Ez pedig most egy Merkel stílusát, kimértségét és kiszámíthatóságát folytatni tudó, mainstream politikus szerintük.

NYITÓKÉP: Armin Laschet kancellárjelölt Aachenben demonstrálja, hogyan nem szabad szavazni Németországban: a szavazólapot írással befelé kell összehajtogatni, hogy senki se lássa, kire adod le a voksodat. / FOTÓ: nimmdenbus, Twitter