Osztrák ellenzék Kurznak: Ausztria inkább ne legyen Orbán védőszentje!

A Neos és az SPÖ is nekiesett Kurznak azért, mert egy interjúban megvédte Magyarországot és Lengyelországot.

A francia Ouest France-nak adott interjújában beszélt arról Sebastian Kurz osztrák kancellár, hogy

szerinte nem kellene kipécézni a magyar és a lengyel kormányt, ha jogállamiságról van szó.

Hozzátette: a jogállamiság és az Európai Unió értékeinek tisztelete alapvető fontosságú ahhoz, hogy az EU sikeres legyen, de az ezzel kapcsolatos elvárásoknak nem csak a két közép-európai államra kell vonatkoznia, hanem mindenkire, bár arra nem tért ki, hogy szerinte még melyik országgal kapcsolatban merülnek fel jogállamisági problémák. A zöldekkel közösen kormányzó jobbközép ÖVP politikusa emellett azt is megjegyezte: jelenleg is van mechanizmus a jogállamisági kihágások szankcionálására, és ezeket adott esetben használni is kell.

A nyilatkozatra hevesen reagált az osztrák ellenzék. A liberális Neos EU-ügyi szóvivője, Claudia Gamon azt nyilatkozta:

„Ha Kurz szerint hiba kiemelni Lengyelországot és Magyarországot, akkor felmerül bennem a kérdés: nem tűnik fel neki, milyen illegális dolgok folynak ezekben az országokban, és hogy hogyan sérülenek itt alap- és emberi jogok? Nem helyes a kancellártól, hogy Lengyelországot és Magyarországot védi.”

Gamon szerint nem kellene olyan nacionalista kormányokat támogatnia Kurznak, amelyek ellen hetes cikkes eljárások folynak.

SPÖ: Ausztria ne legyen Orbán védőszentje

Jörg Leichtfried, az osztrák szociáldemokraták (SPÖ) EU-ügyi szóvivője azt nyilatkozta: nem helyes, hogy Kurz lekicsinyli a lengyel és magyar kormány sajtószabadságot korlátozó, demokráciát lebontó, illetve például az LMBTQ-közösség jogait támadó intézkedéseit. Leichtfried szerint ez a nyilatkozat az osztrák külügy mélypontja.

A szociáldemokrata politikus szerint Kurz nem véletlenül veszi magára a két közép-európai országot ért kritikákat, hanem azért, mert meg akarja védeni, illetve relativizálni akarja „saját támadásait az igazságszolgáltatás, a jogállamiság és az egyház ellen”, valamint azt a gyakorlatot, hogy figyelmen kívül hagyja a parlamentet. (A Kurzot ért vádakról bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)

Szerinte viszont ezzel a lépéssel Kurz nem csak az EU-t, de sok magyar és lengyel embert is hátbaszúrt, akiknek nem tetszik Orbán „antiszemita és homofób” politikája.

„Ausztria az alap- és emberi jogok védőszentje kell legyen az EU-ba, nem pedig azon államoké, amelyek visszavágják ezeket” – mondta Leichtfried.

Az ÖVP egyébként persze szintén nem egységes a kérdésben, hiszen Othmar Karas, a párt EP-frakciójának korábbi vezetője még tavaly ősszel elég keményvonalas irányt képviselt a Fidesz Európai Néppártból történő kizárásával kapcsolatban. „Amennyiben Orbán Viktor csütörtökön nem szavazza meg az Európai Tanács ülésén a kompromisszumos EU-s pénzügyi csomagot, a Fideszt haladéktalanul ki kell zárni a Néppártból” – mondta akkor Karas.

Később, mikor a Fideszt a pártcsaládból zárták ki, Karas ezt nyilatkozta: „A Fidesz EPP-ből való kilépése Orbán elbukott zsarolási kísérleteinek következménye. Orbán ezzel megelőzte, hogy kizárják a Fidesz delegációját. A pártcsaládból való kizárás immáron puszta formalitás”, ami később meg is történt.

NYITÓKÉP: SPÖ / Flickr