Baloldali veszedelemre figyelmeztet Németországban a CDU kancellárjelöltje

Armin Laschet szerint az EU nagyon rosszul járna egy szocdem-zöld-újbalos német kormánnyal, ezt pedig nem szabad megengedni. Ennek ellenére pártja még mindig 5 százalékponttal lemaradva kullog Olaf Scholz és a szociáldemokraták mögött.

Óriási fenyegetést jelent az EU-ra az, ha a szociáldemokraták kormányában a Zöldek mellett szerepet kap a Die Linke is –  közölte csütörtökön Armin Laschet, a jobbközép-konzervatív CDU elnöke és a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje hamburgi kampányeseményén, amelyen a helyi vállalkozók képviselői vettek részt.

Laschet kiemelte, a szélsőbaloldali párt hivatalos programjának része Németország NATO-tagságának felülvizsgálata is, ezért a most Dietmar Bartsch és Janine Wissler csúcsjelöltségével felálló pártnak nem szabad kormányzó szerephez jutnia a szeptember 26-i Bundestag-választás után.

Laschet mindezt már a legutóbbi kancellárjelölti vitán – az erről írt összefoglalónkat itt lehet olvasni – is részletesen kifejtette, és az uniópártok egyik fő üzenetévé vált a Die Linkével való riogatás, még Angela Merkel is többször hangot adott ebbéli félelmeinek. Most Lachet ezt még baljóslatúbb jövendölésekkel toldotta meg, mikor azt mondta:

„Ha a szélsőbaloldal részt fog venni egy német kormányban, az rendkívül nagy veszélyt jelent az európai projektre.”

Hozzátette, hogy a Die Linke eddig az európai integráció minden egyes lépését elutasította, nemet mondott a maastrichti, nizzai és lisszaboni szerződésre is, valamint minden szabadkereskedelmi egyezményt szenvedélyesen elleneznek. Ez már olyan szintig jutott – emelte ki beszédében Laschet, hogy legutóbb még az afganisztáni német katonai mentőakcióra is nemet mondtak a párt képviselői a Bundestagban.

Ezért szerinte a Die Linkére képtelenség lenne rábízni az európai biztonságpolitika és gazdaság ügyeit is. Azonban a CDU/CSU politikai ellenfelei rendre úgy utasítják el Laschet érveit, hogy azok egyszerű riogatások, mivel nem tud értelmes alternatívát mutatni a szociáldemokraták és Scholz szociálpolitikájával szemben.

Mostanra azonban már a Die Linke társelnöke, Susanne Hennig-Wellsow is megelégelte a CDU-elnök folyamatos támadásait, és hamburgi szavaira úgy reagált: „a vádak, amelyek szerint pártunk kereskedelem- és Európa-ellenes, nem lesznek igazak csupán attól, hogy a CDU/CSU folytonosan ezeket ismételgeti. Az igazság valójában az, hogy kiállunk Európa gondolata és az olyan kereskedelmi kapcsolatok mellett is, amelyek kölcsönösen előnyösek szociális és gazdasági szempontból. 

Azonban mindezeket eddig sem az európai integráció, sem pedig a szabadkereskedelmi egyezmények tervei nem szolgálták” – emelte ki.

Erősödik az újbal, de nem ők fogják osztani a lapokat

Az mindenesetre az uniópárti kampányretorika ellenére is világos, hogy

• még egyáltalán nem biztos, hogy a Zöldek mellett éppen az újbaloldalra kell majd támaszkodnia Olaf Scholznak akkor sem, ha tényleg ő kapja a legtöbb szavazatot;
• sőt, úgy tűnik, helyettük inkább a liberális-jobbközép FDP kerül a választás után királycsináló szerepbe.

Az elmúlt hetek közvélemény-kutatási trendjei ugyanis folytatódtak: a YouGov nemzetközi politikai kutatóintézet szeptember 16-i felmérése szerint ugyanis

• Olaf Scholz és a szociáldemokraták jelenleg 25 százalékon állnak;
• Laschet és a CDU/CSU beragadt 20 százalékon;
• a Zöldek és jelöltjük, Annalena Baerbock is stabilan harmadikak 15 százalékkal;
• újból negyedik helyre zárkózott föl a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD), 11 százalékot kapnának a friss felmérés szerint;
• tőlük alig lemaradva az újabban lezárásellenességéről is ismert FDP és Christian Lindner követi, kissé megcsúszva 10 százalékkal;
• a sokáig 6-7 százalékon álló Die Linke most meglepetésre 2 százalékpontot is javított a korábbi felmérésekhez képest, így már a németek 8 százaléka szavazna rájuk a YouGov szerint.

Ha csak ez alapján végzünk egy gyors számolást, kijöhet tehát az a piros-zöld-vörös kormánykoalíció, amitől a CDU most látványosan fél, de összesen csupán 48 százalékot szereznének együtt Bundestagban. Miközben egy másik opcióval, a Zöldek, az SPD és az FDP szövetségével a YouGov számai alapján az 50 százalékos többség is elérhető lenne a törvényhozásban.

Amennyiben erre az FDP – 1982 óta tartó – politikáját, amely szerint csak a jobboldallal hajlandóak koalícióra, felülírja, akkor a történelem megismételheti önmagát. A nemzeti liberálisok és balliberálisok szövetsége ugyanis 1969 és 1982 között már két szocdem kancellár – Helmuth Schmidt és Willy Brandt – hatalomra kerülésében is segédkezett.

A liberálisok jelenlegi vezetője, Christian Lindner pedig 2013-ban egyszer már megtagadta Angela Merkel és a CDU/CSU hatalomra segítését, és noha augusztus közepén még úgy nyilatkozott, kizárná egy SPD-Zöldek tandem esetén pártja szerepvállalását, a politikai logika azt diktálná neki, hogy mégis próbálja meg mindezt.

Emellett természetesen Olaf Scholz és a Zöldek felé nyitna a Die Linke is, ők azonban minden más párttal kizárták a koalíciós kormányzást.

NYITÓKÉP: Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália CDU-s tartományfőnöke, a CDU elnöke és a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje 2021-ben. FOTÓ: Olaf Kosinsky / Wikipédia Commons