Nem, csupán az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy tegyen valamit azért, hogy aki az egyik országban összeházasodik, azt a másikban is ismerje el az állam, még ha azonos neműek is.
Nagyot ment kedden a magyar nyelvű sajtóban az Európai Parlament (EP) azon állásfoglalása, hogy minden ország ismerje el az azonos neműek házasságát. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője arról beszélt ennek kapcsán, hogy Brüsszel „páros lábbal szállt bele a családpolitikába”. De miről is van szó valójában, tényleg kötelező lesz a melegházasságot mindenhol bevezetni?
Röviden: nem.
Azaz a most elfogadott állásfoglalás semmilyen jogi kötőerővel nem bír, egyedül annyival, hogy a Bizottságnak most válaszolnia kell az EP-nek, hogy fog-e foglalkozni az üggyel, vagy ha nem, akkor miért.
Az állásfoglalási indítvány az LMBTIQ-személyek jogairól magyarul itt érhető el. Az indítvány olyan kijelentések után, mint hogy „az LMBTIQ-jogok emberi jogok” és hogy az EP üdvözli a Bizottság LMBTIQ-stratégiáját, illetve aggódik a szivárványcsaládok megkülönböztetése miatt, a következő jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalást tartalmazza:
felhívják a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy minden uniós tagállam biztosítsa a más uniós tagállamból a területükre költöző szivárványcsaládok tagjai közötti családi kapcsolatok jogi értelemben vett folytonosságát, legalább azokban a helyzetekben, amikor az emberi jogok európai egyezménye ezt megköveteli.
Azaz az állásfoglalás lényege, hogy egy tagállamban már elismert jogi státuszt ne veszítsen el az, aki egy másik tagállamba költözik,
de addig egyáltalán nem írják elő ezt az Európai Unióban, amíg erről egy rendeletet el nem fogadnak.
Rendeletjavaslatot csak a Bizottság tud benyújtani, amit aztán az Európai Parlamentnek és a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, mielőtt jogerőre emelkedne.
Bár az EP honlapján is egy szivárványzászlós fotóval illusztrálták az állásfoglalásról szóló hírt, annak fontos kiindulási alapja az EU-n belüli szabad mozgás volt, igaz, valóban a meleg párokkal kapcsolatosan. Az EP-határozatban is hivatkoznak egy román férfi, Adrian Coman és házastársa, Claibourn Robert Hamilton perére a román bevándorlási hatósággal szemben.
Utóbbi az Egyesült Államok állampolgára, mindketten férfiak. Belgiumban összeházasodtak, ahol erre lehetőségük van, később pedig szerettek volna Romániába visszatelepülni. Az uniós jog ugyanis lehetőséget ad nem EU-s állampolgároknak a betelepülésre, ha egy uniós állampolgár családtagjai. Coman és Hamilton is ezt szerették volna, ám Hamilton hosszú távú maradását megtagadták Romániában,
miután a román hatóságok az EU-s szöveg „házastárs” fogalmába csak az ellenkező nemű párokat értették bele.
Az ügy végül a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé került, ahol ugyan igazat adtak nekik, de Románia mai napig nem vezette át ezt a döntést a nemzeti jogszabályai közé.
A mostani EP-állásfoglalásnak konkrét jogkövetkezményei tehát csak akkor lesznek, ha az Európai Bizottság ténylegesen benyújt ezzel kapcsolatosan egy rendeletjavaslatot, amit később az EP és a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa is elfogad, viszont
az EP-képviselők valószínűleg nem túl bizakodóak, hiszen mostani állásfoglalásukban arra is felszólították a Bizottságot, hogy a korábbi EP-határozatokkal is foglalkozzon.
Az állásfoglalást egyébként 387 szavazattal, 161 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett fogadták el. A magyar EP-képviselők közül az MSZP, a Momentum és a DK politikusai igennel, a Fidesz-KDNP-sek nemmel szavaztak, a jobbikos Gyöngyösi Márton pedig tartózkodott.
CÍMLAPKÉP: Mercedes Mehling / Unsplash
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.