Palesztinellenes elfogultsággal vádolják a Facebookot, független vizsgálatot kér a cég ellen a saját Ellenőrző Bizottsága

A techóriás vitás tartalmi kérdéseket elbíráló szerve azt vizsgáltatná meg, hogy a Facebook moderátorai – az algoritmust is beleértve – tényleg eltérő módon kezelik-e az izraelikekkel és a palesztinokkal szemben ellenséges tartalmakat. Az Ellenőrző Bizottság a kormányzati megkeresések átláthatóvá tételét is elvárja a cégtől.

A Facebook még 2020 májusában hozta létre a tőle függetlenül működő Ellenőrző Bizottságot, ami a Facebookon és az Instagramon megjelenő tartalmakkal kapcsolatos vitás kérdéseket rendezi.

Mint az Euractiv felhívja rá a figyelmet, kedden az Ellenőrző Bizottság kiadott egy közleményt a legutóbbi döntéséről, amiben többek között azt javasolja a Facebooknak, hogy

bízzon meg egy független entitást annak alapos kivizsgálására, hogy a Facebook arab és héber nyelvű tartalommoderálása – az automatizálás használatát is beleértve – elfogultság nélkül zajlik-e.

Arab szöveg és fénykép katonákkal – egy al-Dzsazíra-hír akadt meg a moderátoroknál

Az ügy előzménye annyi, hogy még májusban, az újra fellángoló izraeli-palesztin konfliktus idején egy tizenötezer követővel rendelkező egyiptomi felhasználó megosztotta katari pánarab al-Dzsazíra hírtelevízió egy arról szóló hírét, hogy a Hamászhoz kapcsolódó katonai szervezet, az Izz ad-Dín al-Kasszám brigád fenyegetőzve felszólítja az izraeli hatóságokat, hogy vonja vissza a katonáit az al-Aksza-mecsettől és a Sejk Dzsarra negyedből.

Az az arab nyelvű szöveget és katonákat ábrázoló fényképet tartalmazó hírmegosztást a Facebook a „veszélyes magánszemélyekre és szervezetekre vonatkozó közösségi alapelvére” hivatkozva törölte

– ugyanis az Izz ad-Dín al-Kasszám brigád és annak a hírben szereplő szóvivője is  a Facebooknál „veszélyes” megjelöléssel bír.

Miután a felhasználó felülvizsgálatot kért az Ellenőrző Bizottságtól, maga a Facebook is megvizsgálta az esetet, és megállapította, hogy

„a tartalom nem sértette veszélyes magánszemélyekre és szervezetekre vonatkozó szabályait, mivel nem tartalmazta az al-Kasszám Brigádok vagy a Hamász dicsőítését, támogatását vagy képviseletét”,

így visszaállította a posztot.

Azt azonban a techóriás nem tudta megmagyarázni, eredetileg

miért ítélte két emberi ellenőre is szabályt sértőnek a tartalmat;

csupán megjegyezte, hogy a moderátoroknak nem szükséges feljegyezniük indoklást az egyedi tartalmi döntéseikről.

Az Ellenőrző Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a kérdéses tartalom „egy törvényesen működő hírszolgáltató közérdeklődésre sürgősen számot tartó hírének újbóli közzétételéből áll”, Az al-Dzsazíra eredeti bejegyzése soha nem lett eltávolítva, az al-Kasszám Brigádok erőszakkal való fenyegetéséről máshol is széles körben beszámoltak, és egyébként is

„a magánszemélyeknek ugyanannyi joguk van hírtörténeteket újra közzétenni, mint amennyi a médiaszervezeteknek az első közzétételhez”.

A felhasználó csak annyi kommentárt fűzött a megosztáshoz, hogy „Ooh”, amit végül a Facebook is semlegesnek ítélt.

Nem azonos a mérce és kormányok megkeresését is teljesíti a Facebook?

Az Ellenőrző Bizottság a felhasználóktól olyan jelzéseket is kapott, miszerint

a Facebook aránytalanul többször távolított volna el vagy sorolt hátrébb palesztin felhasználóktól származó vagy csak simán arab nyelvű tartalmakat ahhoz képest, ahogy Izraelben az arab- vagy palesztinellenes erőszakkal fenyegető bejegyzéseket kezelte.

A konkrét üggyel kapcsolatos döntésében – ami magyarul is olvasható – az Ellenőrző Bizottság jóváhagyta, hogy a Facebook visszaállította a kérdéses bejegyzést, de a messzebbre mutató aggályok azt javasolja a techóriásnak, hogy

• a veszélyes magánszemélyekre és szervezetekre vonatkozó szabályát – amire hivatkozva a kérdéses posztit is törölte – „egészítse ki feltételekkel és szemléletes példákkal”, hogy a moderátorok számára „érthetőbbé tegye a semleges eszmecsere, az elítélés és a tudósítás miatti kivételeket”;
• gondoskodjon arról, hogy a közösségi alapelvek frissítéseit gyorsan lefordíttassa minden elérhető nyelvre;
• bízzon meg egy független – az izraeli–palesztin konfliktusban egyik oldalhoz sem kapcsolódó – entitást, hogy az alaposan vizsgálja ki, hogy elfogultság nélkül zajlik-e a Facebook arab és héber nyelvű tartalommoderálása, az automatizálás használatát is beleértve, az erről szóló jelentést és annak megállapításait pedig hozza nyilvánosságra;
• alkosson egy átlátható folyamatot arról, hogy hogyan fogadja és kezeli a tartalomeltávolításra vonatkozó kormányzati megkereséseket, és gondoskodjon róla, hogy ezek a megkeresések szerepeljenek az átláthatósági jelentéseiben. 

Az utóbbi javaslatot az indokolja, hogy – mivel a Facebookot érték olyan vádak, miszerint az izraeli kormányzat kéréseire cenzúrázott palesztin tartalmakat – a Bizottság rákérdezett a Facebooknál, hogy kapott-e hivatalos, illetve nem hivatalos kéréseket Izraeltől az április-májusi konfliktussal kapcsolatos tartalmak eltávolítására.

Erre a Facebook annyit válaszolt, hogy

a konkrét egyiptomi poszt eltávolítsával kapcsolatban „nem kapott érvényes jogi megkeresést kormányzati hatóságtól”,

de elutasította az Ellenőrző Bizottság által kért a kormányzati megkeresésekkel kapcsolatos információ megadását.

NYITÓKÉP: Jj M Ḥtp / Facebook