A balközép simán nyeri a norvég választásokat

2021.09.13. 21:18

A norvég jóléti államot megalakító Munkáspárt visszatérhet a hatalomba. Minden azon múlik, hogy fog kinézni a balos koalíciójuk.

A balközép simán nyeri a norvég választásokat

Az exit pollok szerint a vártnál kicsit jobb,

25 százalékos eredménnyel megnyerte a választást a balközép Munkáspárt Norvégiában.

Noha egyedül nem lesz többsége, hét hellyel növelte előnyét az euroszkeptikus-agrárius Középpárt, és plusz három helyet szerzett a Szocialista Balpárt is, ezenkívül bejutott még a parlamentbe a kommunista Vörös Párt és a zöldek (MDG) is.

Az eddig kormányzó jobboldali blokk fő pártja, a Høyre (magyarul Jobb) csak 19 százalékot szerzett, ez most csak 67 helyre lesz elég, ami 19 mandátummal marad a többséghez szükséges 85 hely mögött.

Így az első prognózis szerint a 169 fős norvég parlament, a Stortingban

  • a balközép Munkáspárt 48 helyet szerezhetett (előző választáshoz képest -1 mandátum);
  • az eddigi legnagyobb kormányzó párt, a konzervatív Høyre 37 helyre csúszott vissza (-8 mandátum);
  • az agrárius Középpárt a harmadik erő lett 25 mandátummal (+6 mandátum);
  • a szélsőjobbos Fejlődéspártnak 20 képviselőjük lesz (-7 mandátum);
  • a Szocialista Balpárt 13 helyet szerzett (+2 mandátum);
  • a még náluk is balosabb Vörösök 8 mandátumot (+7 mandátum);
  • a zöld tematikát nem tudták kiaknázni a zöld MDG pártban, így ők csupán 7 helyet szereztek (+6 mandátum);
  • csakúgy, mint az eddig kormánykoalícióban is jelenlévő Kereszténydemokraták is 7 helyet szereztek (-1 mandátum);
  • bekerült még parlamentben a liberáis Venstre is, de csupán 3 mandátummal (-5 mandátum).

Az első prognózis szerint tehát a hagyományosan a Vörösöket, a Középpártot, a Szocialista Baloldalt, a zöld MDG-t és a Munkáspártot tömörtő

parlamenti baloldal összesen 101 helyet szerezhetett, ami stabil kormánykoalíciót jelenthet.

A parlamenti jobboldal ezzel szemben összesen 67 helyet mutathat fel.

Noha a jóléti államot az 1960-as, 70-es években megalapozó Munkáspárt évtizedek óta mindig a legtöbb szavazatot kapta a választásokon (csak éppen a jobboldali pártszövetség összesített eredménye bizonyult jobbnak), a mostani 25 százalékos szavazati arány az eddigi egyik legrosszabbnak számít még akkor is, ha kormányra kerülnek vele.

Így az már szinte biztos, hogy az országot két terminus óta kormányzó, konzervatív Erna Solberg elveszítette miniszterelnöki székét,

helyette a most legnagyobbá vált – bár történelmileg még mindig szavazatiaránya minimumát hozó – Munkáspárt listavezetője, Jonas Gahr Støre kaphat majd kormányalaktási megbízást a királytól. 

Az még kérdéses, milyen felállású koalícióval szerez többséget a parlamentben, de ha a mandátumok mostani becslése pontos, akkor a Vörösökkel, a Szocialista Baloldallal vagy a Középpárttal együtt meglehet a teljes többség is.

Közel négymillió norvég járult szeptember 13-án az urnákhoz, és a részvétel a rekordmagas korai szavazással és levélszavazati aránnyal – csak Oslo fővárosban 250 000 szavazat érkezett így be a covid miatt –, ez pedig az elemzők szerint azt jelenti, hogy a korai szavazatok arányára alapozott prognózisok is pontosabbak lesznek, mint négy éve. A Europe Elects által közzétett adatok szerint országosan egyenesen a leadott szavazatok 41,2 százaléka korai, postai voks volt.

Az olaj utáni világ és EU-tagság voltak a legfontosabb témák

A választás tétje idén az EU-n kívüli skandináv országban sem volt éppen kicsi: a 2017 óta a jobboldali Høyre miniszterelnökét, Erna Solberget éppen a klímapolitika keményebb alkalmazása miatt verhették meg.

A legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata Munkáspárt miniszterelnök-jelöltje, Jonas Gahr Støre ugyan nyitottnak mutatkozott arra, hogy a zöld és baloldali mozgalmak követelésének megfelelően megválasztása után azonnali lépéseket tegyen az országnak eddig a legnagyobb bevételeket adó tengeri olajkitermelés végső leállítására, azonban a vasárnapi, legutolsó televíziós vitán azonban a jelenelgi kormányfővel már ő is egyetértett abban, hogy több időt kell szánni arra is, hogy az olajipar át tudjon állni új feladataira, amelyek közül a legfontosabb a tengeri szélerőmű-farmok kibővítése lesz.

A konzervatívok, és vezetőjük, a „norvég Vasladynek” is becézett Solberg évekig azzal érvelt a gyors átállás ellen, hogy az a norvégek munkahelyeinek ezreibe és súlyos válságba kerülne, most pedig – miközben elvben elfogadta már, hogy a szénhidrogének kitermelését le kell állítani – mégis azzal kampányolt, hogy Norvégia munkahelyeit csak ő és a Høyre tudják megvédeni.

A választásnak azonban a két nagypárt között a mérleg nyelveként, döntő szerepe azonban mégis a kisebb politikai formációknak lesz: a paritásos rendszerű norvég parlamentarizmusban jelenleg két ilyen kisebb erő van:

a Középpárt, és a Szocialista Balpárt, és a Zöldek valamint a Liberálisok (Venstre) is a balközépnél radikálisabb és gyorsabb olajkitermelés-leálltást és zöld átállást szorgalmaz.

Ugyan a vélhetően leendő miniszterelnök, Gahr Støre álláspontja a kérdésben közelebb áll Solberghez, a Szocialista Balpártra azonban ugyanúgy szükség lehet egy parlamenti többséghez, mint a Középpártra.

Utóbbi számára jelenleg a legfontosabb kérdés pedig Norvégia és az Európai Unió viszonya. A norvégok ugyanis nem tagja az Európai Uniónak: egy külön szerződésen keresztül és EU-s jogharmonizációs intézkedések után férnek hozzá az Európai Gazdasági Területhez. A Közzéppárt azonban kampányában is hangsúlyozta: attól tart, hogy egy még szorosabb szövetség már kvázi EU-taggá tenné az országot, amit ők elutasítanak, miközben a konzervatívok és a balközép eléggé EU-párti.

Lehetséges tehát az is, hogy Gahr Størének a kormányalakításhoz sokkal inkább eurokritikussá kell válnia, mint ammilyen előtte volt.

A Munkáspárt másik legfontosabb ügye az igazságos adórendszer volt: miniszterelnök-jelöltjük arról beszélt, az ország legjobban kereső 20 százaléka számára elkerülhetetlen a vagyonadó, a középosztályt és a még szegényebbeket viszont adókedvezményekkel segítené.

NYITÓKÉP: Jonas Gahr Støre és pártja a Munkáspárt kapta a legtöbb szavazatot a szeptember 13-i választáson. FOTÓ: Brent Sønvisen / Flickr

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek