Lehetséges, hogy republikánus kormányzója lesz Kaliforniának?

Utoljára 2003-ban, az akciósztár Arnold Schwarzeneggernek sikerült a bravúr. Gavin Newsom demokrata kormányzót pár éve óriási többséggel választották meg, egy kaliforniai visszahívós szavazás azonban még őt is elkaszálhatja.

Szeptember 14-én, kedden olyan dolog történhet az Egyesült Államokban, amire alig számít előre bárki. A legnépesebb, óriási demokrata többséggel rendelkező államban, Kaliforniában ugyanis a kis számú, republikánus ellenzék sikerrel érte el, hogy erre a dátumra visszahívós szavazást írjanak ki a demokrata kormányzó, Gavin Newsom ellen.

Az 1911 óta működő kaliforniai rendszer lényege, hogy az amúgy abszolút kisebbségben lévő állami ellenzék (jelen esetben a jobboldal) választási éven kívül mindig óriási eséllyel tud rajta elindulni.

2003-ban például egy másik, profi demokrata kormányzót, Gray Davist a kaliforniaiak simán leváltottak, és ugyanazon a szavazáson kinevezték a helyére a republikánus színekben induló akcióhőst és fitneszcsászárt, Arnold Schwarzeneggert, aki azután nyolc éven át, 2011-ig vezette is az állam ügyeit.

De hogyan történhet ez meg a demokraták legfontosabb fészkében?

Egyrészt, mint ahogyan azt a New York államról szóló cikkekben is hangsúlyoztuk, a helyi szintű, állami és megyei politikai az USA-ban továbbra is nagyon konzervatív, miközben számos lényeges kérdésről (oktatás, szociálpolitika) itt, és nem a Kongresszusban határoznak. Mivel a kaliforniai visszahívási rendszer az 1911-es, progresszív amerikai korszak egyik speciális, és majdnem bázisdemokratikus vívmánya, ezért nagyon könnyű hatalomban lévőnek azt elbuknia, még akkor is, ha szilárd többség áll mellette.

Noha 18 éve ilyen nem történt, Newsom nagyon szigorú covidkarantén-intézkedései az államban csakúgy, mint a bürokrácia és a szociális problémák (például a hajléktalanság) miatt érzett választói elégedetlenség most sikeresen elérték egy érvényes visszahívási szavazás kiírását.

Igaz, ehhez nem kellett több, mint egy aláírási kampány, ahol a legutóbbi választáson megjelent szavazók 12 százalékának megfelelő kaliforniai polgár szignóját kellett beszerezni. Ez a helyi republikánus pártnak – ami főleg a városokon kívül, a hegyekben erős csupán mostanra – simán sikerült abszolválnia.

A szavazás menete 1911 óta nem változott, és speciális jellege miatt lehetőséget ad a politikai kisebbségnek, és az akármennyire is gyenge ellenzéknek akarata érvényesítésére, ugyanis:

• a szavazólapon két kérdés fog majd szerepelni: 1. visszahívná-e a hivatalban lévő kormányzót? (igen/nem) 2. ha igen, ki legyen az új kormányzó?;
• Newsomnak azonban nem elég győznie az első kérdésnél, ahhoz, hogy székét megtartsa: a megjelent szavazók legalább 50 százaléknak plusz egy embernek igennel kell voksolnia - ha mondjuk 49 százalékot kap, akkor is távoznia kell;
• ezzel szemben ellenfeleinek a sikeres visszahívás esetén elég az összes kihívó közül a legtöbb szavazatot besöpörnie, hogy kormányzó lehessen. Ez lehet jóval kevesebb is, mint az összes szavazatok fele;
• mintegy járulékos, szuperdemokratikus intézkedésként a törvény előírja azt is, hogy a hivatalban lévő kormányzó neve nem szerepelhet a szavazólapon, csak, mint „a kormányzó” tüntethetik föl.

Így fordulhatott elő az is, hogy az amúgy már akkor is eléggé demokrata államban 2003-ban a Terminátor került hatalomra, igaz, ő azért relatívan meg is dolgozott a sikerért, de még így is mindössze 48 százalékot kapott. Ha például Orbán Viktor visszahívásáról ugyanígy döntenénk itthon, akkor a miniszterelnököt szinte biztosan az ellenzék adná, még akkor is, ha a fideszesek többen vannak. És például Borkai Zsolt győri polgármester botránya után egy ilyen típusú visszahívási szavazás után a DK-s Glázer Tímea lett volna az új polgármester 2019 őszén még akkor is, ha Borkaival szemben alulmarad.

Az, hogy sikeresen összegyűjtötték az aláírásokat, tehát ritka és könnyű lehetőség a republikánusoknak, hogy komoly szimbolikus győzelmet arassanak a demokraták egyik fellegvárában.

De miért hívnák vissza Gavin Newsomot?

A relevánsabb kérdés itt tehát republikánus szempontból az: miért ne próbálnák meg visszahívni?

A múltban eddig összesen hatszor próbálkoztak ezzel sikertelenül, a korábbi petíciókban például kifogásolták az azt elindítók a befogadott menedékkérők túl nagy számát; azt, hogy szerintük túl sok kaliforniai szegény és bevándorló jutt ingyen egészségügyi ellátáshoz (ennek nem sok alapja volt persze); vagy csak simán, hogy a hajléktalanság aránya túl nagy.

A mostani petíció azonban más volt, hiszen ez már Newsom valóban létező, járvány alatti álszentségét célozta meg.

Történt ugyanis, hogy 2020 tavaszától, amikor a covid-esetszámok Kaliforniában is elkezdtek megsokszorozódni, Newsom, aki az állam legnépszerűbb liberális politikusa is volt, nagyon szigorú karantént rendelt el elég rövid idő alatt. A nyár után és a második hullámra ráfordulva mindez az USA mércéjével mérve még csak tovább szigorodott. Részben Donald Trump elnök covid-szkepticizmusának ellentartva köztéri és beltéri maszkviselési rezsim, a legnagyobb hullámok idején pedig szigorú kijárási tilalom is párosult a rendszerhez.

Csakhogy az ezek mellett szenvedélyesen érvelő Newsom lebukott: 2020 decemberében ugyanis fotók kerültek elő arról, hogy családja és jó ismerősei, poltikai szövetségesei körében exkluzív vacsorán vett részt a French Laundry nevű, Napa-völgyi luxusétteremben. A fotókon senkin sem volt maszk és a megengedett 50-nél ránézésre is jóval többen voltak. A vacsorán az állam orvosi kamarájának lobbistái is részt vettek. Ez az állam lakosságát, akik ilyesmiről akkor csupán álmodozhattak, jogosan háboríthatta fel: főleg, hogy az őket türelemre és önmérsékletre oktató orvosok képviselői is ott villogtak a kormányzó mellett.

Newsom ugyan beismerte az esetet és később nyilvánosan bocsánatot kért érte, de covid alatti viselkedése legalább annyira ráégett, mint Andrew Cuomora New Yorkban, a cinikus demokrata elit egyik jelképévé vált a jobboldali populisták számára.

A legújabb visszahívási petíció ezek után a nyáron sikeresen átment, és szinte azonnal 46 kihívó jelentkezett be mind republikánus, mind demokrata oldalról.

Az egyik legnagyobb figyelmet a volt atléta és transznemű valóságshow-sztár, a republikánusoknál induló Caitlyn Jenner keltette, ő jobbközép programmal jelentkezett, de jelöltette magát az alternatív kormányzók listájára egy mindenkinek „kielégítő” politikát ígérő pornósztár, aztán Kevin Faulconer, San Diego volt republikánus polgármestere, de indult sima egyetemista, egyetemi filozófiaprofesszor, és szocialista középiskolai tanár is.

A legesélyesebb kihívó azonban tényleg egészen nagy támogatást gyűjtött be a kampányban: Larry Elder konzervatív rádiós Donald Trump bevándorlásellenességének egyik legnagyobb állambeli támogatója, ráadásul a fekete többségű, hátrányos helyzetű Dél-Los Angelesből származik, igaz, ez nem akadályozza meg őt saját közössége kritikájában sem.

Demokrata ellentámadás

Miközben Elder harsány stílusával és a jobboldali Fox News hathatós mozgósításával Kaliforniában ritkán látott magasságokba tornázta fel jobboldali-nacionalista és rendpárti programjának támogatását, Newsom is nekiállt, hogy bizonyítsa, botrányai ellenére a demokrata elit támogatásával ezt az akadályt is venni fogja.

Júliusban még úgy tűnt, ez elég nehéz munka lesz: az akkori felmérések szerint éppen 50 százalék akarta a demokrata kormányzót megtartani, Larry Elder pedig szinte a semmiből 47 százalékra tornázta fel magát. Ez akkor ígéretesnek tűnt, hiszen megközlelítette Schwarzenegger 18 évvel ezelőtti, abszolút legmagasabb republikánus támogatottságát az államban.

A felmérések sorozata szerint azóta változott a helyzet, a demokraták szinte minden nevesebb országos politikusa: Kamala Harris alelnök, az állam volt szenátora, Elizabeth Warren és Bernie Sanders baloldali szenátorok is az államba siettek Newsom mellett kampányolni, szeptember 13-ra pedig maga Biden elnök is személyesen Long Beachre érkezik, hogy kiálljon a kormányzó mellett.

Minderre szükség is van, hiszen választási éven kívül a részvétel a visszahívási választásokon is jóval alacsonyabb lesz majd az előrejelzések szerint. Amerikában pedig alacsony részvételnél főleg az idősek és fehérek mennek el az urnákhoz, ők pedig most vele szemben éppen az afroamerikai-ultrakonzervatív Eldert favorizálják.

Nem úgy az alsóbb néposztály: a demokraták Elder-ellenes kampánya olyan hatásosnak bizonyult, hogy amikor a republikánus jelölt kampánykörutat tett a tengerparti, jelentős fekete lakossággal rendelkező Venice Beachben, komoly harag és még egy eldobott tojás is fogadta:

Newsom azonban, ahogyan 2019 januári megválasztása óta mindig, most is számíthat a nők szavazataira, Warren például éppen őket mozgósítani érkezett ide. Azonban az, hogy őt és Bernie Sanderst is bevetették, jól mutatja, hogy választási uborkaszezonban az igencsak népszerűtlen demokrata elit egyre inkább a progresszív amerikai szavazóbázisra hagyatkozik, mint amit a leghatékonyabban lehet mozgósítani, főleg hogy Elder közszolgáltatás-, bevándorló- és abortuszellenes retorikájával ismét a „kisebbik rossz” azaz Nancy Pelosi demokrata képviselőházi frakcióvezető barátjának, Newsomnak az elfogadására lehet őket rábírni.

A legújabb felmérések azt mutatják, hogy a demokrata mentőakció egyértelmű sikert hozhat: szeptember 10-re már a kaliforniai megkérdezettek 60 százaléka válaszolta azt, hogy a visszahívás ellen tervez szavazni, és 38 százalék hívná egyáltalán vissza a kormányzót továbbra is.

De még ha a teljes katasztrófát sikerül is Joe Biden pártjának elkerülnie – ami a 2022 őszi félidős választásokra készülve nagyjából minimumkövetelmény – sok politikai hasznuk akkor sem lesz abból, hogy megőrizték egyik legnagyobb bástyájuk kormányzói székét. A republikánusoknak viszont már eleve a tény, hogy akár 40 százalék körüli eredményt is elérhet a nagyon is trumpista jelöltjük (a többiek támogatása minimális) a meglepetés erejének esélyét adja, tehát a teljes politikai hercehurcával lényegében máris nyertek.

NYITÓKÉP: Gavin Newsom kaliforniai kormányzó. / FOTÓ: Gage Skidmore, Flickr