Hódmezővásárhelyi hackertámadás: új tanúkat és bizonyítékokat rendelt be a bíróság

Szerdán tárgyalták a Szegedi Járásbíróságon a hódmezővásárhelyi hackertámadás ügyét, amelyben ifj. Rapcsák András, a néhai polgármester fia, az önkormányzati vagyonkezelő egykori vezetője vádlott. Ítélet azonban még nem született, a bíróság új tanúkat és több bizonyítékot kért.

Ítélet még nem született, a bíróság új tanúk meghallgatását és további bizonyítást rendelt el

– ezt közölte az Azonnali megkeresésére Kriveczky György ügyvéd, ifj. Rapcsák András jogi képviselője. A hódmezővásárhelyi önkormányzatot ért egyik informatikai támadás ügyében az önkormányzati HVSZ Zrt. vagyonkezelő cég egykori vezetőjét vádlottként korábban már tárgyalás nélkül, büntetővégzésben a Szegedi Járásbíróság egy év próbára bocsátotta. Ez a döntés ugyan még tavaly született, ám a nyilvánosság számára ez most júliusban, az Azonnali kérdésére derült ki.

A néhai polgármester fia azonban ártatlannak tartja magát – ezt mostani válaszában ügyvédje is megerősítette, hozzátéve, hogy szerinte is az –, és tárgyalás tartását kérte az ellene információs rendszer és adat megsértésének bűntette miatt indított eljárásban. Ahogyan a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség is „fellebbezett”, ők is tárgyalást akartak, mivel a próbára bocsátás helyett pénzbírságot kértek Rapcsákra.

A még első fokon folyamatban lévő ügyben a tárgyalást most szerdán tartották, ezért kerestük meg Rapcsákot, aki helyett ügyvédje válaszolt. A tárgyaláson elmondott védekezésről Kriveczky nem akart nyilatkozni, mivel az válasza szerint a pertaktika része. A Szegedi Törvényszék Sajtóosztálya az Azonnali megkeresésére megerősítette, hogy a büntetőeljárásban elnapolták a tárgyalást a tárgyaláson felmerült új bizonyítási indítvány miatt,

a következő időpont november 10-én 8:15-kor lesz.

Tanúként hallgatták ki a HVSZ későbbi vezetőjét

Az ügyben a HVSZ élén Rapcsákot váltó Kalotay Balázst – aki egyébként azóta szintén távozott az önkormányzati cég vezetéséből – tanúként hallgatták meg, kérdésünkre azonban azt mondta, neki nem árulták el, mi lett az eljárás vége, arról elsőként az Azonnalitól értesült.

„Amit a bíróságon elmondtam, azt nem szeretném megismételni. A magam részéről ezt az ügyet ezzel lezártnak tekintem, nem akarok további pereskedésekben, vitákban, háborúkban részt venni, lezárnám az egész történetet. Érdemben nem szeretnék nyilatkozni arról, hogy mi történt, mert ha én nyilatkozom, arra megint lesz egy válasz, nincs erre szükségem” – reagálta az Azonnali megkeresésére Kalotay Balázs.

Hozzátéve: „Ez volt az egyik oka, amiért eljöttem a hódmezővásárhelyi környzetből: az állandó, mind a két oldalról zúduló perek, viták, háborúk. Nincs rá szükségem.”

Sérülékenység és utasítás 

Ifj. Rapcsák András korábban az Azonnalinak azt írta: az önkormányzatot ért támadásokban szerepe volt annak, hogy a hivatal munkatársainak mulasztásai miatt az informatikai rendszerben kialakult sérülékenységeknek. Álláspontja szerint ezt ő jelezte az önkormányzatnak, de nem oldották meg ezeket.

Reakciójában azt állítja, részt is vett a kibertámadások elhárításában.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere az előző döntés után az Azonnali kérdésére a büntetővégzéssel született egy éves próbára bocsátást nagyon enyhe ítéletnek nevezte. Az azóta miniszterelnök-jelöltségre is pályázó politikus bár nem nevezett meg senkit, arról beszélt, hogy szerinte valaki utasíthatta a cégvezetőt.

A próbára bocsátás az egyik legenyhébb szankció, amit a magyar jog ismer,

ezt az enyhébb ügyeknél alkalmazzák. Aki a kijelölt idő alatt nem követ el semmit és betartja a mellé kijelölt pártfogó által előírtakat, nem kell komolyabb büntetéssel számolnia. 

CÍMLAPKÉP: A Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék Széchenyi téri épülete, fotó: Új Btk / Facebook