Elkezdődött a helyezkedés az előválasztás első fordulója előtt: öt körzetben kötött dealt az MSZP-Párbeszéd és a Momentum

Ez annak a kezdete lehet, hogy a Momentum az eddig elbaltázott előválasztási helyezkedésből tanulva igyekszik betagozódni az ellenzéken belüli hatalmi tömbök egyikébe, nevezetesen az MSZP-Párbeszéd szövetségébe.

Ahogy azt (véleménycikkben) megírtuk, egyáltalán nem lesz mindegy az előválasztás utáni ellenzéki helyezkedés szempontjából nemcsak az, hogy melyik párt konkrétan milyen eredményeket ér el a szeptember 18-26. között rendezett egyéni választókerületi előválasztáson, hanem az sem, hogy az egymás jelöltjeinek támogatásában fellelhető szövetségek hogyan fognak kijönni ebből a játékból.

Mint azt kielemeztük, ez alapján két nagy belső ellenzéki hatalmi központ alakult ki az előválasztásra: az egyik a Jobbik körül, ami a DK-val és a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalommal hozott létre erős szövetséget, a másik az MSZP-Párbeszéd szövetség, ami kölcsönösen támogatja egymás összes jelöltjét.

Ez utóbbi blokkba ágyazódhat be az előválasztási tárgyalásokon eddig igencsak szerény eredményeket felmutató Momentum, legalábbis akkor, ha a három párt mostani bejelentése nem egyszeri alkalom lesz.

Péntek délután ugyanis a pártok bejelentették, hogy egyébként egy kivételével 2022-ben is fontos körzetekben visszalépnek egymás javára a szeptember 18-26-i előválasztásra. A most bejelentett deal öt körzetet fed le.

Fontos körzetekben lép vissza az MSZP-Párbeszéd

Így az MSZP-Párbeszéd szövetség három körzetben lép vissza a Momentum javára:

A legmeglepőbb talán Győr-Moson-Sopron megye 1-es körzet: itt az a szocialista Pollreisz Balázs lép vissza a momentumos Rehó Tibor javára, aki 2020 februárjában még a megbukott győri fideszes polgármester, Borkai Zsolt helyére pályázott, és aki most csütörtökön még részt vett az Ugytudjuk.hu által szervezett előválasztási vitán is.

Így viszont a győri székhelyű körzetben a jelöltek száma kettőre redukálódott:

immáron a Momentum, MSZP, Párbeszéd jelölte és támogatta Rehó Tibor fog egyedül szemben állni a DK-s Jancsó Zitával, akit még a Jobbik és a Liberálisok támogatnak.

Maga a körzet egyébként előzetesen 2022-ben erősen billegőnek tekinthető: mind 2014-ben, mind 2018-ban a fideszes Simon Róbert Balázs nyert meggyőző, kis híján 50 százalék körüli eredménnyel, azonban az ellenzéki összefogás szempontjából releváns jelöltek eredményeit mechanikusan összeadva ők 2014-ben 0,37 százalékponttal többet, 2018-ban pedig 1,36 százalékponttal kevesebbet kaptak a fideszes Simonnál.

Hasonlóan erősen billegő körzetnek tekinthető a debreceni székhelyű Hajdú-Bihar megye 1-es körzet, ahol a párbeszédes Fábián István lép vissza a momentumos Szabó Bence javára. Így a jelöltek száma itt háromra csökken –

a most már az MSZP és a Párbeszéd támogatását is bíró Szabó az ÚVNP által indított és a Jobbik által támogatott (a miniszterelnök-jelölti induláshoz elegendő ajánlást összeszedni nem tudó) Pálinkás Józseffel, valamint a helyi debreceni civilek által indított Illés-Rácz Mariannával kell majd megmérkőzzön az előválasztáson.

Márpedig fontos lesz, hogy ki fogja ekkor megnyerni ezt a körzetet, tekintve, hogy egy jó kampánnyal legyőzhető lesz a Fidesz: ugyan mind 2014-ben, mind 2018-ban a fideszes Kósa Lajos tudott nyerni, méghozzá meggyőző, 47 százalék feletti eredménnyel, azonban az ellenzéki összefogás szempontjából releváns jelöltek eredményeit mechanikusan összeadva ők 2014-ben 2,73, 2018-ban pedig 3,62 százalékponttal többet kaptak a fideszes Kósánál.

Nem lesz ekkora tétje 2022-ben a körmendi székhelyű Vas megye 3-as körzet sorsának: itt a szocialista Ipkovich György lép vissza a momentumos Pleva Dániel javára, akinek

így már csak a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a jelölt által létrehozott Közösen Vas Megyéért civil szervezet jelöltjével, az exjobbikos Bana Tiborral kell majd megküzdenie az előválasztáson.

Hogy ki fog nyerni, annak akkora jelentősége nincsen 2022-re nézve, tekintve, hogy egy erősen fideszes körzetről beszélünk: mind 2014-ben, mind 2018-ban a fideszes V. Németh Zsolt tudott itt nyerni, méghozzá igencsak meggyőző, 57-64 százalék körüli eredménnyel. Ráadásul az ellenzéki összefogás szempontjából releváns jelöltek eredményeit mechanikusan összeadva ők 2014-ben 16,94, 2018-ban pedig már 28,25 százalékponttal kaptak kevesebbet a fideszes V. Némethnél. Így az ellenzék szempontjából a közös jelölt egyéni mandátumot aligha, inkább csak töredékszavazatokat hozhat a konyhára.

Fontos körzetekben lép vissza a Momentum is

Ezzel párhuzamosan a Momentum egyelőre két körzetben sorol be az MSZP-Párbeszéd szövetség mögé: egyrészt az orosházi székhelyű Békés megye 4-ben, ahol Sebők Éva lép vissza a szocialista Szelényi Zoltán javára –

utóbbinak így már csak a jobbikos, de a DK, az LMP, az MMM, és az ÚVNP által is támogatott Szabó Ervinnel kell megmérkőznie az előválasztáson.

A meccsnek nagy jelentősége lesz 2022-ben is, tekintve, hogy egy billegő, de inkább az ellenzékhez húzó körzetről van szó: ugyan mind 2014-ben, mind 2018-ban a fideszes Simonka György tudott nyerni 45 százalék körüli eredménnyel, azonban az ellenzéki összefogás szempontjából releváns jelöltek eredményeit mechanikusan összeadva ők 2014-ben 4,01, 2018-ban pedig már 11,04 százalékponttal többet kaptak a fideszes Simonkánál.

Hasonlóan fontos körzet lesz jövőre a székesfehérvári székhelyű Fejér megye 1-es, ahol most a momentumos Barlabás András lép vissza a szocialista Márton Roland javára,

akinek így már csak a DK-s, de a Jobbik és a Liberálisok által is támogatott Ráczné Földi Judittal kell megmérkőznie az előválasztáson.

Maga a választókerület előzetesen billegőnek sorolható be 2022-ben: ugyan mind 2014-ben, mind 2018-ban a fideszes Vargha Tamás tudott nyerni 44-47 százalék körüli eredménnyel, azonban az ellenzéki összefogás szempontjából releváns jelöltek eredményeit mechanikusan összeadva ők 2014-ben 8,99, 2018-ban pedig 3,72 százalékponttal többet kaptak a fideszes Varghánál.

Mindezek után a nagy kérdés az lesz, hogy a Momentum betagozódása az MSZP-Párbeszéd szövetségbe hasonló kölcsönös gesztusok útján folytatódni fog-e az elkövetkező napokban.

Az ellenzéki előválasztáson a választókerületi előválasztásokat, valamint a miniszterelnök-jelölti előválasztás első fordulóját szeptember 18-26. között tartják meg, míg a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulóját – az első fordulóban a három legtöbb szavazatot szerzett miniszterelnök-jelölttel – október 4-10. között rendezi meg az ellenzék. De hogyan lehet megtartani 106+1 előválasztást? Utánajártunk!

NYITÓKÉP: Fekete-Győr András / Facebook