Szakad a kormány Romániában: Lemondanak az USR-PLUS miniszterei – de mi jön most?

Ennek ellenére a PNL-es kormányfő, Florin Cîțu kedden menetrend szerint megtartja a kormányülést, az USR-társelnök Dan Barna pedig Klaus Johannis államelnöktől próbálja ugyanekkor elérni, hogy távolítsák el Cîțut a kormány éléről. Ha nem sikerül megegyezni, kisebbségi PNL-RMDSZ kormány jöhet.

Hétfő estére az liberális USR-PLUS vezetői országos elnökségi ülést hívtak össze: ezen végül arról határoztak, hogy a jelenleg Romániát kormányzó koalícióból – aminek tagjai a Nemzeti Liberálisok (PNL), a Románia Megmentéséért Unió (USR-PLUS), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – keddre virradóan visszahívják a saját maguk minisztereit.

Azaz a jelenleg 21 fős, a PNL-es Florin Cîțu vezette kormány közel harmada, 6 fő távozik kedd reggelre.

Lemond:

• a miniszterelnök-helyettesi pozícióról az USR társelnöke, Dan Barna;
• a gazdasági, vállalkozói és turisztikai miniszterségről az USR-es Claudiu Năsui;
• a közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszterségről az USR-es Cătălin Drulă;
• az egészségügyi miniszterségről a PLUS-os Ioana Mihăilă;
• a kutatási, innovációs és digitalizációs miniszteri pozícióról a PLUS-os Ciprian Teleman;
• a befektetési és európai projektekért felelős miniszterségről az USR-es Cristian Ghinea.

Ez utóbbi kapcsán Florin Cîţu miniszterelnök már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy Ghinea távozása esetén ő maga veszi át tárcája feladatait, és a kormányválságot (legalábbis a felszínen) kirobbantó Saligny-program végrehajtása megy a maga útján az USR-esek nélkül is.

De akkor miért is robban a kormány?

A gyakorlatban egy hét leforgása alatt távozik a teljes kabinet harmada, tekintve, hogy szeptember 1-én Florin Cîțu miniszterelnök menesztette az USR-es igazságügy-miniszterét, Stelian Iont, miután az blokkolta egy mintegy 3500 milliárd forintnak megfelelő új lej összértékű, és egész Romániát érintő fejlesztési program, az Anghel Saligny pénzeit addig, amíg az egyik speciális, az igazságszolgáltatásban elkövetetett bűncselekményeket vizsgáló ügyészség kikerül a megszűnés veszélye alól.

A pénzek blokkolása miatt Cîţu hatáskörének túllépésével vádolta meg Ion minisztert, aki viszont azzal indokolta vétóját, hogy az Anghel Saligny-program gyorsított elfogadása jog- és alkotmányellenes lépés lett volna részéről, hiszen a program végrehajtásáról szóló sürgősségi rendelet semmilyen formában nem ment át az illetékes szaktárcákon.

Tehát kölcsönös zsarolás vezetett Stelian Ion menesztéséhez:

az igazságügy-miniszternek nem tetszett igazságügyi bűncselekmények ügyészségének előre eltervezett felszámolása, ezért egy, a PNL és Cîţu számára fontos fejlesztési program pénzeinek blokkolásával igyekezett ezt megakadályozni, mire válaszul a miniszterelnök leváltotta őt, és helyére saját pártjának emberét, Lucian Bodét tette.

Az Anghel Saligny mérnökről elnevezett fejlesztési program végrehajtása szempontjából fontos másik kormányzati szerv a befektetési és európai projektekért felelős minisztérium: az USR-es Christian Ghinea távozása után most Cîţu azzal igyekszik biztosítani a minisztérium működését, és így a Saligny-program végrehajtását is, hogy magát tette meg ideiglenes befektetési és európai projektekért felelős miniszternek.

Napirendre nem vett bizalmatlansági indítvány

A Saligny-program és az igazságügyi bűncselekmények ügyészsége körül kialakult hatalmi harc apropóján az USR-PLUS – nem éppen szokványos módon – az ellenzék szélsőjobboldali szárnyával, az AUR-ral közösen bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Cîţu-kormány ellen, azt próbálva elérni, hogy a kormánykoalíció tagjai egy új miniszterelnökben állapodjanak meg.

Mindehhez tudni kell, hogy Romániában a bizalmatlansági indítvány nem konstruktív, mint Magyarországon: azt úgy is napirendre lehet venni, hogy a kormány élére lépő új miniszterelnök személyét nem kell megnevezni, tehát szélsőséges esetben egy sikeres bizalmatlansági után elhúzódó kormányalakítási nehézségek következhetnek.

És pont ezért jó zsarolási eszköz ez az USR-PLUS részéről:

azt kommunikálják a PNL felé, hogy „ha kormányon akartok maradni, és nem akartok belekerülni egy sikeres bizalmatlansági indítványt követően egy teljesen bizonytalan helyzetbe, amiből ki tudja, hogyan jönnétek ki, akkor egyezzetek meg velünk Cîţu leváltásában, és a ti oldalatokon maradunk”.

Csakhogy hétfőn a kétkamarás romániai parlament összevont házbizottsági ülésén a PNL és az egyébként ellenzéki PSD – az USR-PLUS-AUR közös bizalmatlansági indítványon szereplő aláírások megkérdőjelezésével – megakadályozta az indítvány napirendre vételét: közvetlenül erre válaszul született meg az USR-PLUS döntése miniszterei lemondásáról.

A PSD elnöke, Marcel Ciolacu arról beszélt, nem szavazza meg pártja az USR-AUR indítványt, amennyiben az csak az USR-társelnök, Dan Barna helyét biztosítaná be mint új miniszterelnök, így csupán abban az esetben voksolnának erre igennel, ha már az előrehozott választás, és nem a kormányfőkeresés stádiumába jutna a dolog.

A két dudás más miatt sem fér meg egy csárdában

Mindazonáltal a Saligny-program és az igazságügyi bűncselekmények ügyészsége körüli konfliktus elemzők szerint csupán ürügyként szolgálhattak a két jelentős kormányzó párt, a PNL és az USR-PLUS közötti egyre több vitás kérdés felszínre hozásához.

Így például az USR-hez közeli Cristian Pantazi a G4Media oldalon felvetette,

a különböző, különleges ügyészségek (szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség, a DIICOT, valamint a korrupcióellenes ügyészség, a DNA) élére kinevezendő személyek megnevezési határideje hamarosan lejár, a két párt pedig nem tudott konszenzusos jelölteket felmutatni.

Ezenkívül lényeges körülmény, hogy mind a PNL, mind az USR-PLUS éppen tisztújítás előtt áll, a nemzeti liberálisoknál pedig eddig is komoly belső harcok előzték meg ezt a választást. Az oldal egyik másik elemzője, Dan Tăpălagă pedig elemzésében úgy vélte, Klaus Johannis államelnök és Florin Cîțu egymással egyeztetve, koordináltan tették arrébb az igazságügy-minisztert, Johannis pedig biztosította a miniszterelnököt arról, hogy az akció nem kerül majd a székébe.

Mi jön most?

Röviden: válságmenedzselés.

Mivel a kormány bizalmatlansági indítvány híján nem bukott, csupán az USR-PLUS-os miniszterek távoznak, ezért jogilag a Cîţu-kormány továbbra is hivatalában marad.

A könnyebbik dolog lesz a PNL részéről feltölteni a felszabadult miniszteri pozíciókat, a nehezebb dió azonban kormányozni lesz, ha nem változik a helyzet: az eddigi kormánykoalíciónak éppenhogy csak megvolt a többsége a romániai törvényhozásban, úgy az alsóházat jelentő képviselőházban, mint a felsőházat jelentő szenátusban.

Ha az USR-PLUS azt mondja, hogy nemcsak hogy a minisztereit hívja vissza, hanem en bloc a kormánykoalícióból is kiszáll, akkor egy PNL-RMDSZ kisebbségi kormányra van kilátás.

Ezt azonban egyelőre az USR-PLUS sem akarja meglépni: az USR-társelnök Dan Barna kedden azzal a szándékkal találkozik – az egyébként úgyszint a PNL-ből jövő – Klaus Johannis államelnökkel, hogy meggyőzze Florin Cîțu leváltásáról, így téve lehetővé a jelenlegi kormánykoalíció egyben maradását. A román alkotmány szerint ugyan a mindenkori elnöknek nincs joga meneszteni a miniszterelnököt, azonban tekintve a politikai felállást informálisan nagy hatása lenne annak, ha a PNL-ből jövő Klaus Johannis kitáncolna Cîţu mögül.

Maga Cîțu viszont nem tesz úgy, mintha távozni készülne: lemondások ide vagy oda, kedd délután menetrend szerint kormányülést fog tartani, ahol például napirendre kerül majd a költségvetés kiigazítása is.

NYITÓKÉP: Dan Barna USR-társelnök. USR-PLUS / Facebook