Hozhat változást New York új kormányzója a demokraták legkorruptabb államába?

Öntudatos nő vagy demokrata mocsárszörny – mindkét kifejezést használták már az átlagnál konzervatívabb demokratára, Kathy Hochulra. Miután New York állam kormányzója, Andrew Cuomo borzasztó járványkezelése után belebukott egy szexuális zaklatási megabotrányba, Hochul most mint véletlenül kormányzóvá lett kormányzóhelyettes bizonyíthat majd.

Augusztus 13-án eljött az a nap, amire csak nagyon kevesen számítottak addig: egy tavasszal kirobbant szexuális zaklatási ügy nyomán Andrew Cuomo New York-i kormányzó kezét az amerikai demokrata elit végül elengedte. Ő pedig hozzá hűen – a saját lányait emlegetve – szenvedélyes utolsó szó jogán jelentette be távozását.

Performansza persze kevésbé tűnhet meghatónak, ha megtekintjük azt a kormányzói hivatal által összeállított vaskos jelentést, ami arról szól, Cuomo nem csupán szexista beszólogatások, vagy egyedi esetek után lett megvádolva, hanem hatalmával szisztematikusan, bizonyítottan tizenegy (!) női munkatárssal szemben élt vissza.

Ráadásul tervei New York állam jövőjére vonatkozóan ugyanúgy borzalmasak voltak, mint az általunk már bemutatott járványkezelési teljesítménye. Nem lehet tehát azt mondani, hogy alapvetően negatív fejlemény lenne, hogy az New York állam egykor bálványozott, demokrata Orbán Viktor-figurájától ilyen dicstelen körülmények között vettek búcsút.

Cuomot székében eddigi helyettes kormányzója, Kathy Hochul követi. A történelem ismétli önmagát. Tizenhárom éve Eliot Spitzer kormányzó egy prostituálttal folytatott együttlétébe bukott bele (egyszerűbb idők voltak azok: a feleség iránti egyszeri hűtlenség napvilágra kerülése okozta ugyanezt a reakciót), és helyette ugyancsak a helyettes kormányzó vette át a feladatokat.

Hochul esetében ez a helyzet mégis más, mint 2008-ban. Ő ugyanis nem csupán egy súlyos #metoo ügy után első nőként ül az állam vezetői székébe, de Nancy Pelosi, a demokrata jobbszárny vezetőjének hűséges embereként minden bizonnyal az új kormányzóválasztásra is erősen készül.

De mire lenne jó az a New Yorkban élőknek, ha ez valóban sikerülne neki?

Ezt próbáljuk meg körüljárni.

Újabb demokrata, akit a jobboldaliak is kedvelhetnek

Kathy Hochul nőként ugyan sokáig várt vezető szerepre pártjában, most viszont a teljes vezetésnek jól jön, hogy mindössze egyetlen évvel a 2022-es félidős képviselőházi- és szenátusi választások előtt New York államot már nem egy zaklató, hanem épp ő fogja vezetni.

A kormánypárt ugyanis minden felmérés szerint továbbra is erős a diplomás nők körében, ők pedig Hochulban megtalálhatják a klasszikus amerikai „sikeres nő” politikai imidzsét.

Az sem véletlen persze, hogy a Vogue kormányzóvá válása után azonnal részletes közölt róla. Ebből kiderülhet az is, a jelenleg 63 éves Hochul talán az egyik utolsó képviselője azoknak a demokratáknak, akik Ronald Reagan elnök 1980-as beiktatását követően egye inkább igazodtak egy neokonzervatív, államellenes konszenzushoz. Maga Hochul pályája ennek szinte tökéletes lenyomata.

Az 1960-as évek egyik legnagyobb tudományos könyvújdonsága Nathan Glazer és Daniel Patrick Moynihan történészek New York Cityről szóló könyve, Az Olvasztótégelyen túl (Beyond the Melting Pot) címmel. A mű a különböző, párhuzamosnak látott kulturális etnikai közösségek korabeli vizsgálatával megerősítette azt a később alaptétellé váló, a teljes politikában máig ható fogalmat, amely szerint az egyéni szabadságra épülő, különböző közösségeket ebbe a kultúrába asszimiláló amerikai liberalizmus végleg elbukott, új megközelítésre van szükség az állam szerepében – például a kiterjedt szociális transzferek és a Roosevelt elnök nevéhez kötődő 1933-as New Deal felszámolására–, hogy ez megváltozhasson.

Moynihan konzervatív nézeteivel a mai olvasó számára talán furcsa módon mégsem a korabeli republikánusoknál kezdett politikai karrierbe, hanem éppen a Demokrata Pátban. Egyetemét, a Syracuse-t félig otthagyva lett New York állam életében megkerülhetetlen szenátora 1977 és 2001 között.

A Syracuse-on 1980-ban BA-diplomát szerző Hochul esetében pedig nem túlzás azt állítani, hogy abszolút jó lóra tett a New York-i politikában, amikor az egyetemről egykori tanára, Moynihan egyik politikai asszisztense lett.

A szenátor ezek után – sokak felháborodására – végigasszisztálta ellenzékből  a reagani éveket, támogatta például a baloldali, nicaraguai sandinisták ellen harcoló szélsőjobbos halálbrigádokat, de még Clinton elnök idején is ellenezte a legalapvetőbb, és elég szegényes közegészségügyi program, a Medicare kiterjesztését is.

Hochul tehát a demokrata konzervatívok egyik utolsó, keleti-parti, meghatározó emberének politikai segédjeként dolgozott két évtizedig, közben férfitársainál lassabban, de biztosan mászott fel a ranglétrán. 1994-ben városi tanácsnok lett, 2007-ben pedig a vidékies, északi Erie megye közjegyzője.

Az áttörés 2011-ben következett be, amikor megalapozta politikai imidzsét, hiszen egyetlen évvel a nagy, Obama alatti, Tea Party-féle republikánus választási forradalom után simán átfordított az elnök pártjának egy vadul konzervatív New York-i kongresszusi körzetet, amelyet nagyrészt Obama-ellenes farmerek, tejtermelők laktak.

Kathy Hochul ezek után az elnökválasztás évében, 2012-ben a körzet még jobboldalibb ölett, ezt már ő sem élte túl, így egyetlen év alatt megszakadt washingtoni karrierje. Jellemző a begyöpösödötten férfielvű New York-i demokrata politikára, hogy 2011-es lehetősége már ugyancsak egy idősebb, republikánus képviselő kényszerű lemondásához kötődött, akiről kiderült, hogy félmeztelen fotókat küldözgetett kéretlenül nőknek. Kongresszusi utóda, a republikánus Chris Collins sem volt ennél jobb, képviselőségét félbeszakította, hogy bennfentes kereskedésért, és spekulációért indult ellene eljárás.

A megyei jegyzőnek azonban ez nem lett volna elég, ezért Moynihan szenátor nyomdokain járva, a demokrata fősodornál már akkor is jobboldalibb programot hirdetett. Támogatta például a szabad fegyverviselés kiterjesztését, ellenezte a bevándorlást is, nem támogatta az Obamacare-t sem, sőt: visszavágta volna a Medicaidet.

Cuomo és Hochul: a kés mindig a zsebben

Az akkor már ötvenes évein is átlépő, jogász végzettségű Hochul számára úgy tűnt, a kétezres évek közepétől minden esélyét elvesztette a prominens politikus szerepére a Demokrata Pártban. Ekkor jött azonban Andrew Cuomo 2014-es kampánya, amelybe a csodafegyverként éppen az ő kormányzóhelyettesi címét szánta.

Az állam összes tisztségét még ekkor is mindenhol idősebb, vagy középkorú fehér férfiak viselték, Cuomo pedig megérezte, hogy az Obama-éra végefelé a demokrata választók ezt már elég kevéssé honorálják nekik. Kathy Hochul ekkor, ebben a kampányban váltott igazán konzervatív demokratából a tisztakezű, kompetens női vezető karakterébe.

Itt végül 54 százalékot kapott, és helyettes kormányzóként még az éppen akkor, Alexandria Ocasio-Cortez megválasztásával felfutó progresszív demokraták és sandersisták jelöltjét, Jumaane Williamst is sikeresen maga mögé utasította 2018-ban.

Fegyvere ismét ugyanaz volt, mint ezelőtt: Williams New York City munkásnegyedéből, progresszív kérlelhetetlenséggel ütközött volna ugyanúgy Hochullal, ahogyan a Szex és New York sorozat egykori sztárja, Cynthia Nixon is a korrupció és jobboldaliság vádjával próbálta székétől megfosztani Andrew Cuomót.

Williams támadásai sokkal veszélyesebbnek tűntek, utólag ugyanis azt már tudjuk, hogy a kampány alatt Cuomo elgondolkodott a valóban nagyon jobboldali Hochul leváltásán, és új helyettes jelölt keresésén is.

Nixon kampányának azonban végül nagyobb lett a füstje, mint a lángja. AOC sikere a rengeteg vidéki szavazót előnybe hozó állami szinten főleg a kultúrharc miatt nem ismétlődhetett meg, Cuomo és Hochul győzedelmeskedett.

Azt persze ma sem tudni, hogy Andrew Cuomo szexuális zaklatási ügyéhez más politikusoknak köze van-e, ugyanakkor kifejezetten figyelemre méltó, hogy Hochul 2018 óta a sajtó szerint nem volt hajlandó megbocsátani New York urának, hogy simán lecserélte volna: a Vogue azt is finoman sejteti, Letitia Jamesnek, az állam főügyészének Cuomo elleni vizsgálatára Kathy Hochul igen korán ráláthatott.

De mi lesz most?

Elemzők a helyzet kapcsán megemlítik, az új kormányzó mindenképpen megpróbálja majd kiaknázni, hogy Andrew Cuomo után jelentős vákuum támadt a helyi politikában, és imidzsét is arra építi, hogy a következő kormányzóválasztáson erős jelölt lehessen.

Ezért azután a jobboldaliságból is visszavesz némileg.

A Jacobin például még augusztus 13. után közzétette, hogy Cuomo lemondatása után elhárulhat a közvetlen veszély az állami fenntartású – így főleg a szegényebb diákok előtt nyitva álló – főiskolai rendszer fölül, a régi kormányzat ezek megszüntetésére és kiszervezésére akart ugyanis fókuszálni.

Hochul pedig azt is próbálja bizonyítani, kész azonnal fellépni a New Yorkra eddig jellemző korrupció és inkompetencia ellen is: pár nappal Cuomo lemondása után például azzal állt elő, hogy a volt kormányzó uralma alatt további 12 000 halálos covid-áldozatot titkoltak el, így az állami, hivatalos adatokban a járvány áldozatait 43 ezerről 55 ezerre korrigálta.

Amellett tehát, hogy Cuomo nem ebbe bukott bele, Kathy Hochul, egykori helyettese már a kezdetek kezdetén biztossá akarja tenni, mindenki úgy emlékezzen rá, mint egy korrupt korszak utolsó, férfi képviselőjére, őrá pedig mint a jövőre tekintsenek. Ami Eric Adams konzervatív demokrata jelölt New York City polgármesteri előválasztási győzelme után ismét úgy tűnik, hogy kissé jobboldalibb, mint azelőtt.

NYITÓKÉP: Kathy Hochul, még mint New York állam környezetvédelmi hivatalának vezetője. / FOTÓ: NYS DEC, Flickr