Kötelező fényképes igazolvány a szavazáshoz, a határon túli britek örökös szavazati joga és a szakszervezetek kampányfinanszírozásának visszaszorítása is szerepel a módosítások közt. A kritikusok szerint a terv a konzervatív hatalom illiberális bebetonozása lesz a szigetországban.
Kedden tárgyalják a brit törvényhozás legfontosabb testületében, a Közrendűek Házában azt a törvényjavaslatot, amellyel Boris Johnson kormánya véglegesen megváltoztatná, hogyan és kik szavazhatnak és kampányolhatnak Nagy-Britanniában ezentúl. A Guardian napilap online összefoglalója szerint a tervek közül több is olyan, amely felveti, hogy a 2019 decembere óta az országot nagy parlamenti többséggel irányító Boris Johnson kormánya több javasolt intézkedéssel is hatalma bebetonozására törekszik.
A tárgyalt javaslatnak ugyanis több, a brit politikatörténetből következő, neuralgikus pontja is van:
A tervezet ugyan ezek mellett szükséges módosításokat is tartalmazó javaslat pozitív megítélésű reformokat is bevezet: a brexit után kialakult politikai helyzetben például szigorúbban büntetné a fizikai megfélemlítést a szavazókörökben, és digitális aláírást vezetne be a politikai reklámokra és szóróanyagokra, hogy mindig be lehessen azonosítani, ki fizette azokat.
Noha számunkra, az európai kontinensen meglepő lehet, de Nagy-Britanniában a fényképes igazolvánnyal való szavazást súlyos korlátozásnak tartják liberális jogvédő szervezetek. Az országban ugyanis nincs általános érvényű, fényképes személyi igazolvány, a hatóságok a személyazonosság megállapítására hivatalos okmányon szereplő lakcímet, útlevelet vagy vezetői engedélyt használnak. A mostani szabályok szerint utóbbi kettő alkalmas lesz majd a szavazókörben önmagunk igazolására,
akinek viszont egyik dokumentum sem áll a rendelkezésére - és ezek rend szerint a külföldre nem utazgató, gépkocsival nem rendelkező britek - azoknak fényképes, ingyenes szavazói kártyát állítanak majd ki a helyhatóságok, ha a törvényt elfogadják.
Az igazi baj a rendszerrel az, hogy a következménye több száz szavazati joggal rendelkező brit szavazásból való kizárása lett, amikor a rendszert még Theresa May kormánya 2018 áprilisában egyes körzetekben tesztelte. Ezek alapján kijelenthető, legalábbis az eddigi tapasztalatok alapján, hogy
a rendszer a brit politikai szabadságjogok általános alapelveitől idegen, és általában számos, hátrányosabb helyzetű szavazót hoz sokkal rosszabb helyzetbe, valószínűbbé téve, hogy le sem adhatják majd voksukat.
Egy elemzés szerint ez jelenleg mintegy 2 millió szavazót érinthet a 63 milliós országban, ennyi azoknak a száma, akik jelenleg semmiféle fényképes igazolvánnyal nem rendelkeznek.
Súlyosan aggályosnak tűnik még választási civil szervezetek szerint az az egyoldalú szabálymódosítási terv is, mely szerint a szakszervezetek, amelyek az előző ciklusban például legálisan 390 000 fonttal (157,8 millió forint) támogatták a Munkáspártot, mostantól maximum 30 000 fontot (12,1 millió forint) költhetnek legálisan erre.
Jeremy Corbyn pártelnöksége alatt a hosszú ideje ellenzékben senyvedő Munkáspárt tagsága felduzzadt, és az ugyancsak egyre karakteresebben baloldali nagy szakszervezetek (Unite!, TUC, és a centristább GMB is) a legfőbb párttámogatók közé tartoztak. Belátható, hogy amennyiben ez a költségrovat nevetségessé törpül, ahogy az a tervezetekben is szerepel, az ellenzéknek a szakszervezeti munkások adományai helyett nagyobb donorok, milliárdos mecénások után kell néznie, és tőlük is fog függeni.
A határokon túl élő britek örökös szavazati jogát is érte kritika, hiszen közismert, hogy a hatalmon lévő Toryk egyik legfőbb adományozója, John Gore milliárdos filmproducer is évtizedek óta a Bahamákon lakik.
Miközben a kritikák máris záporoznak a kormányra az ügyben, Michael Gove, a kormány munkáját irányító Cabinet Office törvényt beterjesztő elnöke szerint a tervek segítenek megelőzni a választási csalás azon formáját, amikor valaki hamis személyi adatokkal többször, több helyen is leszavazna, így befolyásolva a választások kimenetelét.
A probléma ezzel csupán az, ahogyan azt választási szakértők is kimutatták, hogy ez a fajta választási visszaélési forma jóformán nem is létezik az Egyesült Királyságban, így a kormány szerintük szélmalomharcot vív amikor durván intézkedik ellene.
Az önkormányzati körzetek, ahol a rendszert 2018-ban tesztelték 2006 óta ugyanis összesen öt darab ilyen visszaélési kísérletet jelentettek le a választási bizottságnak. Már csak azért sem valószínű, hogy mindez nagy arányban előfordulna, mert ugyan Nagy-Britanniában tényleg nincsenek fényképes személyi igazolványok, a választásokra adategyeztetés és ellenőrzés céljából minden egyes ilyen esemény előtt regisztrálni kell az azon részt venni kívánó szavazópolgároknak.
Miután ez az intézkedés megmarad, a fényképes igazolvány kiváltása csupán egy további adminisztratív teendővé válik, amit a szavazóknak el kell végeznie, ami minden bizonnyal választói lemorzsolódással jár majd.
Ezzel együtt a törvényt a Tory többségű parlament minden bizonnyal el fogja majd fogadni.
NYITÓKÉP: Number 10 / Flickr
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.