Pálinkás József: Nekünk nem voltak Kubatov-listáink ahhoz, hogy 60 ezer ajánlást gyűjtsünk össze az indulásomhoz

Szerző: Petróczi Rafael
2021.09.06. 18:27

Megvan az első nagy név, aki elhasalt a miniszterelnök-jelölti előválasztáson: az Új Világ Néppárt vezetője, Pálinkás József nem tudta összeszedni az induláshoz szükséges 20 ezer aláírást. Az MTA volt elnöke szerint a pályát az ellenzéki pártok eleve úgy alakították ki, hogy az nekik lejtsen, de nincs ezért harag, és azt sem bánta meg, hogy elindult a miniszterelnökségért, noha ennek az előválasztásnak sose volt híve. Ha mégis bejutna 2022-ben a parlamentbe, csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vállalna kormányzati szerepet, de már úgy gondolja, a nála fiatalabb generációnak kell átvenni a stafétát a politika élvonalában. Interjú!

Pálinkás József: Nekünk nem voltak Kubatov-listáink ahhoz, hogy 60 ezer ajánlást gyűjtsünk össze az indulásomhoz

Bejelentette reggel az ATV-ben, hogy nem lesz meg a miniszterelnök-jelölti indulásához szükséges 20 ezer aláírás. Mennyi szignó hiányzott volna még?

Több ezer.

De mégis mennyi? Háromezer? Négyezer?

Olyan négy-ötezer.

Ez alapján nem is lát esélyt arra, hogy meglegyen a 20 ezer?

Nem látok esélyt rá. Azért nem tudok egzakt számot mondani – fizikus létemre –, mert egy-egy ajánlóíven nyolc aláírás fér el, és mi a lapokat számoltuk össze egyelőre, de ezeken a lapokon lehet, hogy mondjuk csak hat aláírás szerepel. 2500 teljesen kitöltött ajánlóív kéne a 20 ezerhez, és ennyi nem gyűlt össze. Ebből egyenesen következik, hogy nincs meg a 20 ezer aláírás. És az meg még külön kérdés, hogy az íveken szereplő aláírások közül mennyi lesz érvényes.

Sok vád érte a hatpárti ellenzéki keménymagot, hogy kiszorítják a kisebb szereplőket az előválasztásról. Úgy érzi, hogy a húszezres limitet azért határozta meg a hat párt, hogy a kisebb szereplőket, például önt is így szorítsák ki az miniszterelnök-jelölti versenyből?

Részben igen. Ha ezt a határt ezer aláírásban húzták volna meg, akkor még többen bejelentkeztek volna. A 20 ezer kifejezetten a nagy pártokra volt méretezve. Hosszú idő után először az utcán gyűjtöttem aláírásokat, ami érdekes szociológiai tapasztalat volt a magyar társadalomról. Voltak pozitív élmények: ha valahol mondtuk, hogy ott vagyunk, jöttek sokan, és sokan nagyon meleg szavakkal biztattak. Voltak, akik messziről odaszóltak, hogy áruló vagyok – ezt sose tudom értelmezni, hogy mit árultam el.

Pálinkás József atomfizikusként végzett a Szegedi Tudományegyetemen, karrierje is erősen összefonódik a tudományos élettel: 2008-2014 között ő volt a Magyar Tudományos Akadémia 19. elnöke. Közéleti pályafutása ennél korábbra datálható: 1991-ben lépett be az MDF-be, az 1998-as első Orbán-kormányban pedig először az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, majd oktatási miniszter lett – ezt követően kiszállt a pártpolitikából, és csak 2020 októberében tért oda vissza, megalapítva Új Világ Néppárt néven egy új konzervatív-liberális, kormánykritikus pártot, amivel többek között a Fideszből kiábrándult szavazókat akarja megszólítani, és ami – Pálinkás miniszterelnök-jelöltségével – az ellenzéki előválasztáson is részt vesz.

Pálinkás József atomfizikusként végzett a Szegedi Tudományegyetemen, karrierje is erősen összefonódik a tudományos élettel: 2008-2014 között ő volt a Magyar Tudományos Akadémia 19. elnöke. Közéleti pályafutása ennél korábbra datálható: 1991-ben lépett be az MDF-be, az 1998-as első Orbán-kormányban pedig először az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, majd oktatási miniszter lett – ezt követően kiszállt a pártpolitikából, és csak 2020 októberében tért oda vissza, megalapítva Új Világ Néppárt néven egy új konzervatív-liberális, kormánykritikus pártot, amivel többek között a Fideszből kiábrándult szavazókat akarja megszólítani, és ami – Pálinkás miniszterelnök-jelöltségével – az ellenzéki előválasztáson is részt vesz.

Fotó: Pálinkás József / Facebook

Az összebenyomásom pozitív volt, ugyanakkor résztvevőként azt látom, hogy

60 ezer aláírást csak úgy lehet összegyűjteni, ha valakinek van egy listája, amin megvan az illető pontos címe, és az, hogy ő biztosan alá fog írni, neadjisten kitöltve odaviszik neki a papírt, hogy itt tessék aláírni.

(A DK jelentette be, hogy hasonló mennyiségű aláírás gyűlt össze a miniszterelnök-jelöltjüknek, Dobrev Klárának – a szerk.) 

Nekünk nehézséget jelentett az is, hogy volt 30-32 jelöltünk – ebből egyet nem engedtek rajthoz állni a kettős frakciómegjelölési feltétel miatt, amit nem tudtunk elérni a tárgyalásokon, hogy ne legyen ilyen. A jelöltjeink majdnem fele idő közben viszont rájött, hogy akkora feladat lenne nekik ez az előválasztás, amit nem tudnak bevállalni.

És még a megmaradt jelöltjeink közül is 5-6 ember úgy látta, hogy annyira előnytelenül lejt a pálya azzal, hogy négy-öt párt is összefog egy másik jelölt mögött, hogy így neki nincs esélye, és esélytelenül meg nem akart ebbe belevágni, amit megértek.

Ez is csökkentette annak esélyét, hogy az én részemre össze lehessen gyűjteni a megfelelő számú aláírást, hiszen a miniszterelnök-jelöltek részére nagyobb részt az egyéni választókerületi jelöltek gyűjtötték az aláírásokat. Plusz nekünk nem voltak olyan bizonyos listáink, amit elneveztek valakiről – nem biztos, hogy róla kellett volna.

Kubatov-listák.

Igen, így hívják. Így alakult ez a dolog. Nekem kezdettől fogva az volt a célom, hogy minél több egyéni jelöltünk legyen, és nekik is segítsek, így csak múlt hét csütörtökön tudtam Budapesten megjelenni, ami akkor jelentősen megdobta a számokat. A nevem nem vált ennyi idő alatt annyira ismertté a kisvárosokban, a falvakban.

Haragszik a nagy pártokra, amiért nekik kedvező játékszabályokat hoztak?

Nem. Aki hozza a játékszabályokat, az úgy hozza őket, hogy neki kedvezzen. Minden szentnek maga felé hajlik a keze – a pártokra ebben az értelemben talán mondható, hogy szentek. És azt is tegyük hozzá, hogy célszerű kizárni azokat, akik brahiból indulnának csak el egy ilyen választáson.

De bevallom, én kezdettől fogva nem voltam híve az előválasztásnak, mert ez egy kevert, öszvér előválasztás volt. Abban az értelemben, hogy

nemcsak a jelöltek, a pártok is versengenek egymással, és a pártverseny miatt nem biztos, hogy a legjobb jelöltek kerülnek ki győztesen, akik igazán alkalmasak lennének arra, hogy másfajta parlament jöjjön létre.

Egy olyan, amiben nem a frakciófegyelem dominál olyan mértékben, mint most, hogy ha parancsba kapják, hogy szavazzák meg, hogy zöld az ég, megszavazzák. Legitim a cél, hogy olyan képviselőkből álljon a parlament, akik rendelkeznek bizonyos szakmai és morális autonómiával, és az se baj, ha értenek dolgokhoz, és nem a 30 év pártmaradéka igyekszik mindenáron bent lenni a parlamentben.

Haragról tehát nem beszélhetek, de a megállapodásokat lehetett volna sokkal okosabban csinálni, és kevésbé bürokratikusra. Az ajánlásokat úgy ellenőrzik, hogy a leadott ajánlásokból felhívnak valamennyi embert, hogy tényleg ők adták-e le azt az ajánlást – ezt alkalmazzák nemcsak a miniszterelnök-jelölti, hanem a 106 egyéni körzetben leadott ajánlások esetében is. Ez így már kicsit bonyolult, nem mérték fel a pártok az ehhez szükséges erőforrásokat.

Mindezen kritikák, illetve az alapján, hogy elmondása szerint a mintegy 200 aktivistájuk nem tudta elég hatékonyan gyűjteni az aláírásokat önnek a fizikai jelenléte nélkül, nem követett el hibát akkor, amikor az Új Világ Néppárt, illetve ön miniszterelnök-jelöltként belépett az előválasztásba?

A miniszterelnök-jelölti bejelentkezésemmel nem követtem el hibát, mert ezzel azt tettem lehetővé, hogy láthatóságot biztosítok a pártnak és a jelöltjeinknek. Abban, hogy ebbe a hatpárti megállapodásba hetedikként bejelentkeztünk, nagy vita volt a párton belül is. Voltak sokan, akik azt javasolták, hogy ne csináljuk, hanem 2022-ben önállóan induljunk. De ezt nem tartottam reálisnak:

ha létre akarunk hozni egy jobbközép, szabadelvű, konzervatív pártot, ahhoz ma Magyarországon valamilyen képviselettel rendelkezni kell a parlamentben. Hogy ez a párt hogyan fog létrejönni, majd kiderül a következő években.

Ma a Jobbikot látom még olyan pártnak, ami efelé tart (ezért is mondtam, hogy ha nincs az Új Világ Néppártnak frakciója 2022-ben, akkor hozzájuk ülök be), még ha most kilendültek egy kicsit abba a populista irányba, ami nem egészen az én ízlésem szerint való – de értem, hogy harsánysággal és kemény mondatokkal lehet fölhívni magukra az embereknek a figyelmet. Ha az előttünk lévő választások lezajlanak, a magyar pártstruktúra valamiképpen át fog alakulni. Már az új politikusgenerációnak lesz nagy szerepe, hogy ki tudnak-e alakítani egy olyan pártstruktúrát, hogy a politika ismét szolgálat legyen, és a parlament ismét ellenőrző szerepet tudjon betölteni a kormány fölött.

Ezzel azt is mondja, hogy ennek a pártstruktúrának a kialakításában ön csak a folyamat elindításában vállal szerepet, inspirálni akarva a következő politikusi generációt a munka elvégzésére?

Ezt egészen pontosan fogalmazta meg.

Hogyha már jobbközép konzervatív párt az ÚVNP, ami a kiábrándult fideszes szavazókat is célozza: az összegyűjtött aláírások alapján regionálisan hol erősek önök?

A nagyobb városokban vannak a szimpatizánsaink, ami egyébként az aláírások telefonos ellenőrzésekor is kitűnik. Konkrét nevek, pártok említése nélkül mondom: nekem megjegyezték, hogy az én aláírásaim ellenőrzésekor látszott, hogy nekem szociológiailag teljesen más csoportok írtak alá, mint másoknak.

A nekem aláírók tudták, hogy miről van szó, nem kellett nekik újra elmagyarázni, hogy miről szól az előválasztás, és a hosszú bevezető mondatokba belevágva mondták is, hogy igen, azt az ajánlóívet ők írták alá.

Akkor gondolom önnek inkább a magasabb végzettségű, tájékozott, nagyvárosi réteg írt alá. Így volt ez az egyéni jelöltjeik esetében is?

Igen, de én most konkrétan csak a saját egyéni körzetemről tudok beszámolni. Akik nekem a Hajdú-Bihar egyes körzetben aláírtak, azok jellemzően képzettebbek voltak.

Az ön pártja ha nem is nagy számban, de támogatott egyes körzetekben más jelölteket is – ezek több mint 80 százaléka jobbikos jelölt volt. Nem kérték, hogy a Jobbik ezért cserébe segítsen be önnek miniszterelnök-jelöltként az aláírásgyűjtésbe?

Volt róla szó, de konkrét megállapodás nem volt közöttünk. Ők elsősorban Jakab Péternek gyűjtöttek, és talán nem is lett volna helyes összezavarni a választóikat azzal, hogy nekem is gyűjtenek. Sem a Jobbikkal tehát, sem mással nem volt ilyen megállapodás – ennek ellenére úgy tudom, hogy az MMM és a Jobbik néhány helyen, ahol támogattuk az ő jelöltjüket, gyűjtött nekem aláírást. De ez elenyésző, 50-70 darab aláírást jelent.

Szóval ők önként, mindenfajta megállapodás nélkül gyűjtötték önnek ezt a mennyiségű ajánlást.

Igen.

Nem bánja azért, hogy a tárgyalásokkor nem ragaszkodott jobban ahhoz, hogy előre tudva az aktivisták terén látható hátrányukat a Jobbik vagy más szereplő besegítsen önnek ajánlást gyűjteni?

Nem szeretem az ilyen fajta nem igaz dolgokat: nem tartottam volna fairnek, hogy nekik van egy miniszterelnök-jelöltjük, és ragaszkodom ehhez, hogy csak azért is meglegyen a 20 ezer aláírásom. Azt sem tartottam volna helyesnek, ha a más pártok szavazói nekem is aláírnak, és végül nem rám szavaznak. Ezért sem tettem lépéseket egy ilyen megállapodásért. De a pártelnökökkel sem beszéltem igazából személyesen, csak kettővel.

Kikkel?

Jakab Péterrel és Fekete-Győr Andrással, de még jóval az előválasztás előtt. Az aláírásgyűjtés alatt egyikükkel sem beszéltem.

Hajdú-Bihar 1-ben viszont meglett önnek az egyéni körzeti induláshoz szükséges 400 aláírás. Tekintve, hogy ez előzetesen egy erősen billegő körzet lesz 2022-ben, van elvárása arra, hogy a közös listán befutó helyet kapjon, így biztosítva be a parlamenti helyét?

Erről még nem tárgyaltunk, de nincs ilyen elvárásom.

Ha bejutna a parlamentbe 2022-ben, részt venne egy összefogás-kormányban?

Ez attól függ, hogy ki a miniszterelnök, és milyen tárgyalások révén alakulna ki a kormány.

Ha konstantinápolyi, bazári osztozkodás fog menni a helyekért, akkor semmiképpen sem. Ha ezek a tárgyalások szigorúan szakmai elvek alapján mennének, és a minisztériumi struktúra is a lehető leghatékonyabb kormányzást teszi lehetővé, akkor nem zárom ki, hogy ebben részt vennék.

Erős elvárásaim vannak tehát azzal kapcsolatban, hogy milyen minisztériumi struktúra alakuljon ki: azt jelenleg részben a miniszterelnök kényelme érdekében alakították ki, szakmaiatlan módon. Azt, hogy az egészségügynek, az oktatásnak, kutatásnak nincsen önálló tárcája, hanem berakják ezeket egy kalapba, és elnevezik innovációs tárcának, vagy nevetségesnek, vagy szánalmasnak kell neveznem.

Akkor az lenne a célja, hogy ne a miniszterelnöknek legyen kormánya, hanem a kormánynak miniszterelnöke?

Normális esetben arról tárgyalnak, hogy milyen minisztériumi struktúra alakuljon ki, és nem egy ember (a miniszterelnök) mondja meg, hogy ez így van. A másik véglet, hogy ülnek 26-an az asztalnál, lobogtatva egy listát, hogy milyen miniszteri meg államtitkári pozíciókra tartunk igényt, és ezért létrehoznak még egy kutyatenyésztési minisztériumot is. Eközött a két szélsőség között kell jól megválasztani az egyensúlyt.

A versenyben maradó öt miniszterelnök-jelölt közül ki vagy kik azok, akik alatt el tudná képzelni magát kormányzati tagként?

Többen vannak, de hadd ne bántsak meg senkit azzal, hogy ki alatt nem. Van e tekintetben elég világos preferenciám.

Ha egy önnek tetsző ember lenne az összefogás-kormány miniszterelnöke, és a minisztériumi struktúra is az ön preferenciáinak megfelelően alakulna ki, akkor hol tudná magát elképzelni a kormányban? Lenne újra oktatási miniszter?

Számomra egy felsőoktatási és tudományos minisztérium lenne a legkézenfekvőbb, hiszen az egész életemet ebben a környezetben töltöttem el. És azt gondolom, értek is annyira ehhez, hogy mind a felsőoktatásban, mind a tudományos kutatásban el tudnám végezni a feladatot, hogy ezek az intézmények visszakapják az autonómiájukat, megfelelő finanszírozást kapva megfelelő, a mostani lojalitás alapú helyett egy versenyalapú finanszírozási rendszerben.

Az ATV-ben beszélt arról is, hogy nem lenne meglepő, ha az ÚVNP-frakcióba beülni szándékozó Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltsége mögé állnának be most, hogy ön kiesett a versenyből. A másik oldalról viszont ön a Jobbik frakciójába készül, ha az ÚVNP-frakció nem jön össze. Érkezett valamilyen megkeresés Márki-Zay Péter vagy Jakab Péter oldaláról, hogy szeretnék, ha őket támogatná az ÚVNP?

Nem érkezett reggel óta ilyen kérés. Az nyilvánvaló, hogy Márki-Zay Péterrel többet beszélgettem az elmúlt két hónap során, mint Jakab Péterrel.

Márki-Zay Péter jobb miniszterelnök-jelölt, mint Jakab Péter?

Nem tudom.

Hozzám, az értékrendünket tekintve Márki-Zay Péter áll közelebb. De ez bonyolult, mert Jakab Péterrel nem beszéltem annyit, hogy pontosan tudjam az elképzeléseit.

Mindkettejük stílusával kapcsolatban van fenntartásom: nem szeretem ezt a harsány, magamat radikálisabbnak mutató, nagyra fölfújó stílust. És azt se szeretem, amikor valaki belekeveri a vallást a politikába: Márki-Zay Péter sokszor elmondja, hogy ő keresztény – én is az vagyok, de ez szerintem magánügy. De Márki-Zay Péter az a szabadelvű, konzervatív politikus, aki közelebb áll hozzám.

Nem tart attól a faramuci helyzettől, hogy bejut egyéni képviselőként a parlamentbe, de nem lesz önálló ÚVNP-frakció, és így be kell ülnie annak a Jobbiknak a frakciójába, akinek a miniszterelnök-jelöltjét nem támogatta?

30 éve nagyjából ugyanazokat a politikai elveket vallom, vagyok, ahol vagyok. Azt gondolom, hogy a Jobbik a verbális kommunikációjában pont azt a jobbközép, mérsékelt néppárti helyet jelöli meg magának, ahol én is vagyok. És ezért sem érzek olyan nagy különbséget aközött, ahova a Jobbik törekszik, és ahol Márki-Zay áll.

A Jobbik fejlődése eljuthat odáig, hogy 2022-ben egy kormányváltás esetén reális lehetőség legyen egy Jobbik-ÚVNP közös frakció?

Ezt nem tudom megmondani. Előfordulhat egy közeledés a Jobbikkal, de ez a Jobbikon múlik. Nekik kell abba a konszolidált, néppárti állapotba eljutniuk, amiben mi vagyunk.

Másrészt azért van egy generációs probléma is a magyar politikában. Antall Józsefék korosztály a hatvanas éveiben volt akkor, amikor kormányzati pozícióba kerültek. Az utánuk következő szocialista kormányt követően került hatalomra egy, a harmincas éveiben járó politikusi generáció.

Nem alakult ki generációs folytonosság a politikában: a politikusok egy része túl hamar kerül magas pozícióba, anélkül, hogy lenne gyakorlati tapasztalata az életről.

Ha egy oktatási miniszter sose látott még iskolát, nem tudja, hogy az hogyan működik, erősen kételkedem abban, hogy ő a miniszterséget jól fogja csinálni.

Akkor attól tart, hogy akár a Jobbikból, akár más pártokból olyan emberek kerülhetnének magas politikai pozíciókba, akik erre még nem állnak készen?

Igen, ezt megint nagyon pontosan fogalmazta meg, le is írhatja.

Ez a Fidesznél is komoly problémát okozott. A fiatalok mindig tenni, változtatni akarnak, de ez akkor jó, ha ezt kontrollálja valami. Nem úgy persze, hogy a fiatalok minden ötletére azt mondjuk, hogy az nem jó, és nem változtatunk, hanem úgy, hogy az idősebb kollegák azt mondják, hogy ezt már más is kipróbálta, és nem sikerült. Kell a fiatalok lendülete és újdonság iránti vágya, de kell az idősebbek tapasztalata és bölcsessége is.

Említette, hogy hosszú idő óta most először kellett kimennie kampányolnia terepre. Frissiben visszatekintve erre a tapasztalatra, megjött a kedve ahhoz, hogy újra aktívan menjen és kampányoljon, vagy inkább úgy érzi, hogy ez egy utolsó hajrának jó volt meg jó lesz még legalább az előválasztás végéig, de kiöregedett már abból, hogy ezt csinálja?

Utóbbi. Odamegyek, ha kell, és megcsinálom, megmutatván, hogy a vezetés egy példamutatás, de nagy vágyam nincs arra, hogy az utcán aláírásokat gyűjtsek. A politikában ki kell menni az emberek közé, mert másképp nem lehet a megfelelő gyakorlatot a politizáláshoz megszerezni, de politikai aktivista már nem nagyon leszek. Ha a politikában bármi szerepem lesz, ugyanúgy fogok viszonyulni az emberekhez, mint eddig is, abszolút nyitottan. Nekem az a legfontosabb, hogy visszatérjünk egy normális politikai működésbe.

Jól érzem, hogy ön a politikai pályájáról úgy gondolkodik, hogy ezt a kampányt még letolja, adott esetben beül a parlamentbe és kormányzati szerepet is vállal, de legkésőbb 2026-tól búcsút int a politikának?

Igen, ezt így gondolom: 2026 után rendkívül kicsi az esélye annak, hogy én politikai szerepet vállaljak.

Van egy életkor, ami után már nem célszerű ezt csinálni, több okból sem: egyrészt érzi az ember, hogy hamarább elfárad, másrészt ilyen korban már, amiben én vagyok, egészségügyi problémái is lehetnek az embernek. Nekem hál'Istennek semmi nincs, de 70-80 év fölött kell, hogy legyenek olyan, a 40-60-as éveikben járó emberek, akik a politika frontvonalában vesznek részt a 70-80 éves generáció helyett, és verseny alapján dől el, hogy ki mire alkalmas a politikában.

NYITÓKÉP: Pálinkás József / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek