A sorozat, ami nem szól semmiről, csak hogy Jason Sudeikis milyen jó ember

2021.09.05. 18:17

Hogyan lehet úgy irányítani edzőként egy csapatot, hogy még csak nem is értesz az adott sporthoz? Az Apple TV+ egyik sorozatában, a Ted Lassoban mindez kiderül: az amerikaifoci-edző Lasso ugyanis úgy veszi át a kitalált AFC Richmond vezetését, hogy még a labdarúgás alapjait sem érti.

A sorozat, ami nem szól semmiről, csak hogy Jason Sudeikis milyen jó ember

Az elmúlt időszakban nagyon sok pénzt és energiát fektetett az Apple abba, hogy megvesse a lábát a streamingszolgáltatók közötti egyre nagyobb harcban. Míg korábban a Netflix szinte egyeduralkodó volt ezen a piacon, de 2021-re megjelent már a Disney, az HBO, az Amazon és sok más kisebb streamingszolgáltató is a piacon, így az anno asztali számítógépeket gyártó cégként megálmodott Applenek nem egyszerű a dolga, hogy betörjön az egyre telítettebb piacra.

Nem véletlen, hogy ezért olyan saját tartalmakat próbál kínálni az előfizetői számára, ahol A- és B-kategóriás színészek műsorait várhatjuk hétről hétre; ilyen sorozat például a The Morning Show, ahol Jennifer Anniston, Reese Witherspoon, az amerikai Office-ból ismert Steve Carell és Mark Duplass főszereplésével szeretnék rábírni arra az embereket, hogy fizessenek elő az Apple TV Plusra, de ugyanilyen kísérlet a modern sitcomok világát idéző Ted Lasso, ahol Jason Sudeikis főszereplésével követhetünk egy elképzelt premierligás labdarúgócsapat történetét hétről hétre.

Kansasből Londonba

A sorozat alapkoncepciója olyan, amiből remek komikus szituációkat lehet kihozni. A Ted Lasso úgy indul, hogy az angol labdarúgó-bajnokság első osztályában található AFC Richmond új vezetőedzőt nevez ki az amerikai Ted Lasso (Jason Sudeikis) személyében, 

azonban Ted Lasso korábban sosem foglalkozott labdarúgással, és edzői karrierje mindössze egy szezonban merül ki egy alsóligás egyetemi amerikaifoci-ligában.

Ennek megfelelően nem igazán fogadják túl nagy kitörő örömmel a csapat rajongói, de maga a csapat játékosai sem, hiszen a zseniális amerikaifoci-edzőnek kikiáltott Lasso még azt a sportot se nagyon ismeri, amiben sikerre kellene vezetnie az általa irányított játékosait. 

Ez nyilván nagyon vicces szituációkat szül, például amikor első sajtótájékoztatóján a riporterek arról faggatják, hogy mennyire ismeri a különböző szabályokat, vagy amikor megdöbben, hogy a fociban van döntetlen, és a szezon végén rájön, hogy ellentétben az amerikai profiligákkal, Európában bizony ki lehet esni egy bajnokságból. 

Emellett az amerikai, illetve a brit angol különbségét is jól érzékeltetik a sorozatban: van, hogy a humor forrása az, hogy bizonyos kifejezések eltérőek az adott országban, illetve amerikaiként nem igazán érti a brit szokásokat, például a tea szentségét vagy az európaitól és amerikaitól eltérő baloldalas közlekedést.

A számító edző, akit nem lehet nem szeretni

Ted Lasso, a kis kansasi városból származó edző ennek ellenére egy szerethető figura: mindenkivel barátságos, még akkor is, ha vele ellenségesen bánnak, emellett inkább saját magát hozza kellemetlen helyzetbe, hogy másokat ne bántson, és mint az első évadból kiderül:

a sport ismeretén kívül egy jó edző ismérve, hogy jól bánik az embereivel. 

Ugyan a csapat eredményein nem feltétlenül látszik, de jó emberismerete miatt jó öltözői légkört alakít ki, ahol sikerül elérnie, hogy a játékosok ne önfejű individuumokként, hanem csapatként küzdjenek egymásért és a csapatért: tudatosan hozza olyan helyzetbe a kevés önbizalommal, ám hatalmas tehetséggel rendelkező játékosát, hogy tündökölhessen, míg az egymással viaskodó játékosokat ráveszi arra, hogy saját egójuk helyett a csapat érdekeit tartsák szem előtt.

A Ted Lasso-t alakító Jason Sudeikis és a Roy Kentet megformáló Brett Goldstein.
A Ted Lasso-t alakító Jason Sudeikis és a Roy Kentet megformáló Brett Goldstein. Fotó: Apple TV / Facebook

Emellett a sorozatot segíti, hogy Sudeikis mellett nem feltétlenül ismert, ám tehetséges színeszek játsszák el a karaktereket. Az írók gondosan figyeltek arra, hogy olyan karaktereket álmodjanak meg, akik tipikus megtestesítői a játékosok különböző csoportjainak: van az önfejű, korszakos zseninek tartott, emiatt nagyképű Jamie Tartt (Phil Dunster), illetve a veterán, karrierjének zenitjét már rég maga mögött hagyó csapatkapitány, Roy Kent (Brett Goldstein), aki nem igazán jön ki Tartt-tal, és Lasso emberismeretén múlik, hogy valahogy mégis közös nevezőre hozza őket a csapat érdekében. 

De ha mégis ilyen pozitív, barátságos és olykor komikus a sorozat, mégis mi lehet a gond vele? 

A balfék edző, akitől meggyűlölöd a focit

Annak ellenére, hogy a sorozat nagyon sok vidám percet okoz – főleg az első évad részei –, a sorozat tele van önellentmondásokkal és hatalmas kihagyott ziccerekkel. A sorozat nagyon érdekes kiindulópontja remek lehetőségeket tart a vicces szituációk és történetek kibontására, azonban sokszor hiányzik a karakterekből a mélység. 

Míg az első évadban többször megjelenik, hogy olykor még Lasso sem bízik önmagában, emellett családi helyzete miatt vívódik, a második évad szinte már csak a sorozat első évadának a paródiája.

Míg az első évadban voltak jelenetek, amikor még talán el is hihettük, hogy a „Lasso-univerzum” karakterei akár valósak is lehetnek, a második évadra már egysíkúvá váltak a karakterek: Lasso már nem egy számító, jó emberismerő edzőnek tűnik, aki játékosainak direkt olyan könyveket ad, amiből megtudhatják, hogy rá milyen szerepet bíz az öltözőben, hanem egy balféknek, aki semmihez sem ért, csak ahhoz, hogy mindenkivel kedves legyen.

Míg az első évadban úgy tűnt, hogy Lasso egy megfontolt, remek irányítóképességgel rendelkező személy, a második évadban a néző már azon gondolkodik, hogy ez az ember egyáltalán ért-e valamihez. 

De nem csak a Jason Sudeikis által megformált edző kapcsán tűnik el minden mélység a karakteréből, hanem szinte mindegyik szereplőnél: Jamie Tartt már nem a tehetséges, önfejű játékos, hanem csak egy egyszerű celeb, aki egy rövid ideig még a focit is otthagyta egy realityshow kedvéért, míg Roy Kent a kemény, ám jószívű és szerethető csapatkapitány helyett csak egy „ami szívén, az a száján” karakter, akinek az egyetlen ismérve az lesz, hogy az írók szinte bármilyen mondatába bele tudnak csempészni egy obszcén kifejezést, aminek valamiért viccesnek kéne lennie.

Pedig az első évadban megágyaztak egy nagyon jó, nem hétköznapi sitcomnak, ahova néha belecsempésztek mélyebb vonásokat is a karakterekbe, és mesterségesen próbálták bemutatni a sportágnak azt a szépségét, hogy itt bármi megtörténhet, és minden valószínűség ellenére még a kiscsapatok is lehetnek sikerek.

De a második évadra mindez semmivé vált: a foci helyett immáron az edző került középpontba, de ő sem munkája miatt, hanem mert egyszerűen még akkor sem tudja felemelni a hangját, amikor már nagyon kellene.

 NYITÓKÉP: Apple TV / Facebook

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek