Szijjártó Péter szerint nem kell, hogy ennél több afgánt is befogadjon Magyarország

Az EU-s külügyminiszterek kranji konferenciáján pénteken Afganisztán volt a téma, főleg a menekültek ügye. Hiába írtuk meg, hogy Afganisztánban vannak olyan, korábban Magyarországon tanuló afgánok, akik jelenleg életveszélyben vannak, a külgazdasági- és külügyminiszter szerint már mindenkit kihozott Magyarország, akit akart.

Az EU-s miniszterek szlovéniai, kranji konferenciájáról jelentkezett be szeptember 3-án Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter. Ebben a saját Facebook-oldalán szereplő videóban közölte: a pénteki ülésnapon szó esett a miniszteri konferencián az afganisztáni menekültek ügyéről, illetve a tálib hatalomátvételről a NATO-csapatok kivonulása után. A miniszter ezzel kapcsolatban leszögezte:

„Magyarország egyetlen afgán menekültet sem kíván befogadni azokon kívül akiket már evakuáltunk, mert segítettünk nekik.”

Értékelése szerint Magyarország álláspontja a kérdésben világos, az Afganisztánban kialakult helyzet miatt nagy a kockázata egy nagyobb menekülthullám kialakulásának, ami a miniszter szerint Törökország és az EU határáig jelen pillanatban „akadálytalanul juthat el” és amelyet a kormány álláspontja szerint az uniónak minden eszközzel meg kell állítania. Ő maga ezt az álláspontot képviselte a pénteki megbeszéléseken.

A külgazdasági- és külügyminiszter pénteki bejelentése tulajdonképpen reakció is arra az ügyre, amit az Azonnali hozott nyilvánosságra pár napja. Eszerint az ENSZ Élelmezési- és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) együttműködésben végeztek mesterképzést magyarországi felsőoktatási intézményekben, és akik

azok közé az afgánok közé tartoznak, akiket most életveszély fenyeget azért, mert közük van a nyugati erőkhöz tartozó Magyarországhoz, de vízumot vagy segítséget az eddig nyilvános információk szerint nem kaptak a magyar kormánytól.

Az Azonnalinak sikerült elérnie olyan megszólalót is, aki hangsúlyozta: ő és családja már kapott fenyegetést a rezsimtől azért, mert magyarországi tanulmányain keresztül köze volt a nyugathoz, és emiatt a „keresztények bérencének” titulálják.

Olyan is van közöttük, aki az augusztus 31-ig tartó, kabuli repülőtéri menekítés idején ott tartózkodott, és beszámolt az Iszlám Állam helyi csoportja, a khoraszáni szervezet által elkövetett bombatámadás közben szerzett tapasztalatairól is: 

„Borzasztó volt. Láttam, ahogy emberek halnak meg körülöttem: csak bedőltek a többi ember közé, a reptéren estek össze vagy a családtagjaikra estek rá. Borzalmas volt, tényleg: gyerekek nők, fiatalok haltak meg körülöttem, mindenki sikoltozott vagy sírt és csak egy célja volt, hogy elérjen egy repülőt és kijusson az országból. Annyi ember volt, hogy nem láttam, hogy kik lőttek.”

Az EU garanciákat vár a táliboktól

A megszólalók mindegyike olyan fiatal afgán, akiket a helyzet most az országban való bujkálásra kényszerít, családjaik házában pedig már több házkutatást tartottak a tálibok. Egy, az Azonnalinak megszólaló, most vidéken meghúzódó férfi pedig a magyar kormány hozzáállásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, segíteniük kell rajtuk, mert „ebben a szituációban csak ők segíthetnek nekünk.

Náluk tanultunk, pont emiatt vagyunk most veszélyben. Nagyon hálásak vagyunk nekik, hogy segítettek nekünk, hogy lehetőséget kaptunk tőlük arra, hogy megszerezzük a diplománkat. De ebben a helyzetben már csak rájuk tudunk számítani. Csak velük tudunk kapcsolatba kerülni, őket ismerjük”

– foglalta össze helyzetét.

A hivatalos adatok szerint viszont

Magyarország csak azokat hozta ki a repülős evakuáció során és helyezte el az országban, akik hivatalos szerződéssel segítették a honvédség afganisztáni misszióinak munkáját.

Azok viszont, akik ennél kevésbé hivatalos keretek között álltak kapcsolatban az országgal, és emiatt fenyegetésben élnek, ebbe a körbe már nem tartoznak bele.

Azokat egyébként, akiket valóban kihozott a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, sajtóértesülések szerint először covid-karanténban a röszkei volt tranzit szállásain helyezték el, innen azonban már táborokba – Vámosszabadiba és Balassagyarmatra – szállították át a kiszabott, tíznapos karantén végeztével.

Az amerikaiak és más nyugati hadseregek augusztus 31-ig összesen több mint 100 000 afgán civilt is kimentettek saját Afganisztánban tartózkodó állampolgáraikon kívül, többségük most ideiglenes táborokban tartózkodik olyan, az Egyesült Államokkal szövetséges országokban, mint Németország, Katar, vagy Albánia.

A kranji, informális külügyminiszteri találkozó után egyébként az AP tudósítása szerint

az EU miniszterei megegyeztek például abban, hogy hajlandóak tárgyalni Afganisztán tálib vezetésével

abban az esetben, ha a humanitárius segítségek az unióból a dél-ázsiai országba akadálytalanul érkeznek meg, és ha az országból távozni szándékozókat az új rezsim valóban kiengedi a határokon.

Ezenkívül Josep Borrell külügyi főbiztos hangsúlyozta, a tálib rezsimnek „garanciákat kell adnia” arra nézve, hogy uralmuk alatt az ország nem válik ismét a nemzetközi terrorizmus egyik központjává, mint 2001 előtt.

NYITÓKÉP: Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter az Európai Tanács egyik brüsszeli kerekasztalán vesz részt 2021. január 25-én. FOTÓ: Európai Tanács, Facebook