Átlagosan egy nap 115 ember halt meg az elmúlt 50 évben természeti katasztrófák miatt

Szerző: Petróczi Rafael
2021.09.01. 17:30

Így több, mint kétmillióan lelték halálukat áradásokban, hurrikánokban, aszályokban, viszont a fokozatosan fejlődő figyelmeztető rendszereknek köszönhetően a halálesetek száma időarányosan erősen csökken. Az időjárási, klíma- és vízi katasztrófák száma az elmúlt 50 év alatt az azonban az ötöszörösükre emelkedtek – nem meglepő módon az ezt taglaló ENSZ-jelentés szerint a klímaváltozás áll az adatok hátterében.

Átlagosan egy nap 115 ember halt meg az elmúlt 50 évben természeti katasztrófák miatt

Az időjárási, klíma- és vízi katasztrófák száma az elmúlt 50 év alatt az ötöszörösükre emelkedtek,

így 1970 és 2019 között összesen több, mint 11 ezer természeti katasztrófa történt – írja az ENSZ Meterológiai Világszervezete (WMO) legfrissebb jelentésében, és ezek hátterében egyértelműen a klímaváltozás áll.

Időarányosan egyre kevesebb a haláleset

A jelentésben közel 11 ezer katasztrófát vizsgáltak meg és összesítették több szempont szerint, például az alapján, hogy ezek hány halálesetet és mekkora anyagi károkat okoztak. A vizsgált 50 éves intervallumban minden napra átlagosan 115 haláleset jutott valamilyen természeti katasztrófa következtében –

nem meglepő módon ezek döntő többségét, több mint 91 százalékát a fejlődő országokban regisztrálták. Összesen kicsivel több, mint kétmillió ember haláláért felelősek a természeti katasztrófák ebben az időszakban.

Ezen halálesetek azonban nem egyenletesen oszlanak meg az 50 év alatt: köszönhetően a fokozatosan fejlődő figyelmeztető rendszereknek, valamint az egyre hatékonyabb válságmenedzsment-gyakorlatoknak a halálesetek száma idővel a harmadára esett vissza a vizsgált időszak alatt.

Míg az 1970-es években 50 ezren haltak meg természeti katasztrófákban, addig a 2010-es években már kevesebb, mint 20 ezren. Az 1970-80-as években egy napra átlagosan 170 természeti katasztrófa miatt bekövetkező haláleset jutott – az 1990-es években ez a szám már csak 90 volt, a 2010-es években meg már csak 40.

A legtöbb áldozatot szedő természeti katasztrófák az elmúlt 50 évben az aszályok voltak, amik mintegy 650 ezer ember haláláért felelősek, utánuk jönnek a viharok 577 232, majd az áradások 58 700, míg az extrém hőmérséklet 55 736 halálesettel.

A leggyakoribb természeti katasztrófák az elmúlt 50 évben az áradások voltak a WMO jelentése szerint, ezek tették ki az ilyen katasztrófák 44 százalékát, a legtöbben viszont nem az áradásokban, hanem a trópusi ciklonok és az aszályos időszakok miatt vesztették életüket: a kétmillió elhunyt ember 38 százaléka, 760 ezer fő ilyen természeti katasztrófában lelte halálát.

A hurrikánok okozták a legnagyobb anyagi károkat

Ami az anyagi károkat illeti, az 50 év alatt 3,63 billió amerikai dollár (jelenlegi árfolyamon 1063 billió forint) anyagi kárt okoztak a természeti katasztrófák az emberi javakban és a gazdaságban, azaz átlagban naponta 202 millió dollárjába (59,3 milliárd forint) került a világnak ezek a pusztítások.

E tekintetben fordított tendenciával állunk szemben a WMO szerint, mint a haláleseteknél:

ahogy haladunk előre az időben, úgy nőnek arányaiban az anyagi károk.

Míg az 1970-es évek alatt összesen 49 millió dollárt (14,3 milliárd forint) tettek ki a természeti katasztrófák okozta anyagi károk naponta, addig ugyanez a szám a 2010-2019-es időszakban több, mint ennek hétszerese, 383 millió dollár (112,4 milliárd) volt egy nap.

A legtöbb anyagi kárt a vizsgált teljes periódusban a viharok okozták: ezek összesen 521 milliárd dollárba kerültek az emberiségnek – ezt követik az áradások 115 milliárd dolláros kárral,

Az elmúlt 50 évben a legnagyobb anyagi kárt okozó természeti katasztrófák egyértelműen a hurrikánok voltak, ráadásul ezek közül a legpusztítóbbak mind 2017-re estek: a Harvey hurrikán önmagában 96,9 milliárd dolláros (28,2 billiárd forint) kárt hagyott maga után, ezt követi úgyszint 2017-ben a Maria hurrikán 69,4 milliárd (20,4 billiárd forint) és az Irma hurrikán 58,2 milliárd dolláros (17,1 milliárd forint) károkozással. Csak ez a három hurrikán tette ki az elmúlt 50 év tíz legpusztítóbb természeti katasztrófája okozta anyagi kár 35 százalékát. Nem véletlenül kapcsolódik az ilyesfajta trópusi ciklonokhoz az elmúlt 50 év anyagi kárának 38 százaléka.

De mi a helyzet Európával?

Ami Európát illeti, a teljes vizsgált periódusban 1672 természeti katasztrófát regisztráltak a térségünkben, ami összesen 159 438 ember halálát és 476,5 milliárd dolláros (140 billiárd forint) anyagi kárt hozta magával.

Ezzel messze jobb helyzetben van Európa, mint Ázsia (3453 természeti katasztrófa, 975 622 haláleset, 1,2 billió dolláros kár) vagy Afrika (1695 természeti katasztrófa, 731 747 haláleset, 38.5 milliárd dolláros kár).

Az Európát sújtó 1672 természeti katasztrófa 38 százaléka volt áradás, 32 százaléka pedig valamilyen vihar. Azonban a legtöbb halálos áldozatot nem ezek, hanem az extrém hőmérséklet követelte: emiatt vesztette életét 148 109 fő, ami az összes európai halálozás 93 százalékát teszi ki.

Európában egyébként a legtöbb halálesetet a 2003-as és 2010-es extrém hőhullám okozta: összesen 127 946 halálesetért felelős ez a két hőhullám, ami az összes, az 50 év alatt esett haláleset 80 százalékát adja ki. a 2003-as hőhullám az összes haláleset 45 százalékát adta, ami 72 210 elhunyt személyt jelent.

A témát egyébként nemcsak a WMO vizsgálta az elmúlt időszakban. Mint nemrég beszámoltunk róla, brit, belga, francia, holland, német és svájci tudósok az idei németországi és belga áradásokat vizsgálták, amiben arra jutottak, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lehetnek az ehhez hasonló áradások, ugyanakkor azok még így is ritkának számítanak.

Míg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPCC új jelentéséről pedig ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.

NYITÓKÉP: A 2005-ös Katrina hurrikán okozta pusztítás nyomai New Orleansban, hét hónappal a természeti katasztrófa után. Gregory Varnum / Wikimedia Commons

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek