Kedden dönthet arról az EU, hogy hány afgán menekültet fogad be

Szerző: Petróczi Rafael
2021.08.31. 10:41

Igaz, annak valószínűsége, hogy az uniós belügyi és igazságügyi miniszterek meg tudnak állapodni egy konkrét számban, elég alacsony – arra nagyobb esély van, hogy egy csomó pénzt irányozzanak elő „releváns nemzetközi szervezeteknek” az afgán migrációs helyzet kezelésére.

Kedden dönthet arról az EU, hogy hány afgán menekültet fogad be

Augusztus 31-e van: ez az utolsó napja az újra a tálibok által irányított Afganisztánban a NATO-csapatok evakuálásának, bár több állam – köztük Magyarország is – már múlt héten befejezte az akciót. Kenneth McKenzie, az amerikai légierő tábornoka már 31-ére virradóan be is jelentette, hogy

az amerikai légierő elhagyta az országot, így az eddig amerikai felügyelet alatt álló kabuli nemzetközi repülőtér – ahonnét a kimenekítések többsége zajlott – is újra tálib kézre került,

bár ettől még a kimenekítések nem álltak meg: több ország is jelezte – köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada –, hogy egy „biztonságos átjárót” hoznak létre az Afganisztánban rekedt nyugati állampolgároknak, illetve a NATO-csapatokat támogató afgán szövetségeseknek, akik el szeretnék hagyni az országot – de hogy a gyakorlatban ez miként nézne ki, illetve hogy a tálibok ezt az ígéretüket mennyire tartják be, egyelőre nem tudni. Mindenesetre a britek elég szkeptikusak, és még az ENSZ Biztonsági Tanácsa is felszólította a tálibokat, hogy biztosítsák a biztonságos kijutást az elmenekülni kívánóknak.

Ezzel azonban a nyugati világ és az EU nem zárhatja le az afganisztáni történetet: egyrészt több ország nemcsak hogy most kell majd kialakítani a diplomáciai viszonyt az új afgán rezsimhez, de kezdeni kell valamit mindazokkal, akik elmenekültek az országból.

Mint azt korábban Sayfo Omar, az MCC-hez és a Századvéghez köthető, kormányközeli Migrációkutató Intézet kutatója az Azonnalinak elmondta:

legrosszabb esetben Európának akár egy a 2015-öshöz hasonló menekülthullámmal kell majd szembenéznie, amennyiben nem stabilizálódik a helyzet Afganisztánban,

ugyanakkor sok múlhat az EU és az európai országok fellépésén is, hiszen megfelelő stratégiával a tömeges elvándorlás mérsékelhető lenne.

Lesz-e konkrét szám, hogy hány afgán migránst fogad be az EU?

Pont ezzel kapcsolatban hívtak össze kedd délután 13 órára rendkívüli ülést az EU bel- és igazságügyi miniszterei, ahol az egyedüli napirendi pont az afgán helyzet megvitatása belügyi szempontból, és ahol a várakozások szerint – mint azt a Politico brüsszeli hírlevele írja – a miniszterek közös nyilatkozatot fognak kiadni, akár egyenesen arról is, hogy az EU hány afgán érkezőt fogadjon be. Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos korábban még 300 millió eurós ráfordítással 30 ezer menekült letelepítését szorgalmazta az EU-ba 2021-ben – igaz, ezt július elején mondta, amikor a politikai közbeszéd még nem foglalkozott az afganisztáni helyzettel.

Annak valószínűségét, hogy az EU-s miniszterek egy konkrét számban megállapodjanak, csökkenti, hogy ennek kinyilatkoztatásával felmerül az a kérdés is, hogy ezekből az emberekből melyik tagállam hány főt fogadna be

– ennek például Magyarország, ami már kijelentette, hogy csak a magyarokkal együtt dolgozó afgánokat fogadja be, nagyon nem örülne.

Másrészről az sem világos jelenleg, hogy tulajdonképpen mekkora migrációs hullám érheti Európát, ahogyan az sem, hogy az Afganisztánnal határos országok, mint Irán vagy Pakisztán hogyan reagálnának egy ilyen uniós bemondásra.

Nemzetközi szervezetek kaphatnak uniós pénzt

Mindenesetre a Politicónak lehetősége volt betekinteni abba a vázlatba, amit az uniós nagykövetek ezzel kapcsolatban hétfőn elfogadtak, és ami az alapjául fog szolgálni a keddi miniszteri találkozónak is: ez alapján – a korábbi verziók szerint pár oldalas – szöveg erősen fogja tükrözni az uniós tagállamok biztonság iránti igényét a jelenlegi szituációban, a „védelem” szó például összesen hatszor szerepel benne.

Ennek keretében arra lehet számítani, hogy

az EU „releváns nemzetközi szervezeteknek” fog forrást biztosítani a migrációs válság kezelésére.

Ennél több konkrétumot azonban a Politico sem közölt, leszámítva az olyan közkedvelt brüsszeli szóvirágokat, minthogy a dokumentum kiemelten hangsúlyozza „az afgánok nemzetközi védelmének szükségességét”.

Amit az EU nagyon szeret: a szóhasználaton pörögni

Ahogy az egyébként az Uniótól nem meglepő, a Politico is kiemeli, hogy a szóhasználaton ment sokat a percegés: a hétfői változatból például kikerült már a 2015-ös migrációs hullámra való hivatkozás (hogy az EU közös fellépést tervez a 2015-ös migrációs helyzet megismétlődésének megakadályozása érdekében), merthogy

többen kifogásolták, hogy 2015 említése pánikot kelthet az EU-ban, és a migránsokat is arra ösztönözheti, hogy az EU felé vegyék az irányt.

De még azon is ment a harc, hogy a dokumentum illegális vagy irreguláris migrációról beszéljen az afgán helyzet kapcsán: a Politico szerint több diplomata érvelt az irreguláris szó használata mellett, hiszen az illegális migráció kifejezésnek olyan jelentéstartalma van, hogy a határokhoz érkezők bűnözők, miközben nem azok. (Noha egyébként az Európai Bizottság szójegyzéke is úgy tünteti fel, hogy az illegális és az irreguláris migráció egymás szinonimájaként is használható.) Mindenesetre a hétfőn a nagykövetek által elfogadott verzió továbbra is illegális migrációról beszél.

Az Amnesty egy alternatív megoldást javasol

Van azonban még egy javaslat, amit megfontolhatnak kedden az uniós belügyi és igazságügyi miniszterek tanácskozásán: ez az úgynevezett Ideiglenes Védelmi Irányelv, amit az 1990-es évek jugoszláviai és koszovói válságokra válaszul alkottak meg 2001-ben, és amit viszont soha nem használtak.

Mint azt a nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International felvetette, ennek élesítése könnyíthetne az afganisztáni migrációs válság kezelésén: az irányelvet pont olyan helyzetekre találták ki, mint a mostani, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a menekültügyi rendszer nehezen tud megbirkózni a hirtelen rázúduló migrációs teherrel, lassítva a menekülti kérelmek feldolgozását – ennek elharapózása érdekében vágja le az irányelv mondhatni a rendszerbe beépített kanyarokat.

Ha ezt az irányelvet alkalmazná az EU, az azt jelentené, hogy

az ideiglenes védelemben részesülő személyeknek a tagállamoknak tartózkodási engedélyt kell adniuk, biztosítaniuk kell a szálláshoz, munkavállaláshoz, a szociális, egészségügyi, kiskorúak esetén pedig az oktatási rendszerhez való hozzáférésüket az ideiglenes védelem idejére.

És ami még hatékonyabbá teszi az Ideiglenes Védelmi Irányelvet, az az, hogy elfogadásához a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa csupán minősített többsége (azaz a tagállamok legalább 55 százalékának kell rábólintani, akik az uniós népesség minimum 65 százalékát le is fedik) szükséges, így meg lehetne kerülni például a migránsok befogadása miatt berzenkedő Magyarországot is.

Mindazonáltal ennek a javaslatnak egyelőre nem látszik nagy támogatottsága az uniós berkekben, csak néhány baloldali és szocialista képviselő kardoskodik emellett – közülük a legfajsúlyosabb az EU külügyi főképviselője, egyben az Európai Bizottság egyik alelnöke, a spanyol Josep Borrell.

NYITÓKÉP: Magyar Helsinki Bizottság / Twitter

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek