A DK-s Nemes Gábor nincs olyan sokkal lemaradva tőle, a másik két jelölt viszont tetemes hátrányban van mindkettejükhöz képest.
A Momentum és a DK meccsére lehet számítani az előválasztáson a XVI. kerületi székhelyű, Budapest 13. számú választókerületében – legalábbis egy, az Azonnali birtokába került közvélemény-kutatás szerint, és egyelőre inkább a Momentumnak áll a zászló.
Ebben a körzetben indul:
A Jobbik-közeli Iránytű Intézet által augusztus 23-24. között végzett, ezer fős, a választókerületre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szempontjából reprezentatív közvélemény-kutatása szerint augusztus végén orrhosszal a momentumos jelölt vezet.
A mintába került összesen 508 kormányváltó szavazó (akik közül 23-an azért bizonytalanok voltak abban, hogy valóban kormányváltást akarnak-e)
arra a kérdésre, hogy kire szavazna az ellenzéki előválasztáson, 31 százalék Hollai Gábort mondta. Utána következik 25 százalékkal Nemes Gábor, 15 százalékkal Vajda Zoltán, a sort pedig 6 százalékkal Palotás János zárja.
Az 508 fő 23 százaléka mondta azt, hogy nem tudja vagy nem akar válaszolni a fenti kérdésre, vagy hogy a jelöltek közül egyikre sem szavazna.
Hollai Gábor vezet az Iránytű által végzett kutatás tanúsága szerint a népszerűséget tekintve is:
arra a kérdésre, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán mennyire rokonszenvesek az egyes politikusok, a momentumos jelölt átlagban 3,6-os értéket kapott, utána következik Nemes Gábor 3,41-es, Vajda Zoltán 3,29-es, végül Palotás János 3,03-as átlagpontszámmal.
Hangsúlyozni kell persze, hogy a közvélemény-kutatások mindig pillanatfelvételt mutatnak, így abból csak arra vonatkozóan lehet következtetéseket levonni, hogy az adatfelvétel pillanatában milyenek az erőviszonyok.
Budapest 13-as választókörzete egyébként a korábbi választási eredmények alapján billegőnek tekinthető 2022-ben, de erősen az ellenzék felé húz. Mind 2014-ben, mind 2018-ban a fideszes Szatmáry Kristóf győzött itt, de nem éppen meggyőző fölénnyel: 2014-ben csupán 3,42 százalékponttal verte meg az akkor itt induló, most az ellenzéki közös miniszterelnök-jelöltségre pályázó Karácsony Gergelyt, 2018-ban pedig már ennél is kevesebbel, 1,95 százalékponttal nyerte meg a körzetet az akkor még az Együtt színeiben politizáló Vajda Zoltán előtt.
Az összefogás szempontjából releváns jelöltek 2014-ben összesen 14,13, 2018-ban 14,46 százalékponttal szereztek többet, mint a fideszes Szatmáry.
Tehát aki Budapest 13-ban közös ellenzéki képviselőjelölt lesz, az 2022-ben elég jó esélyekkel fog indulni a fideszes kihívója ellen.
Nagyban megkönnyíthetné az előválasztási döntést a szavazók számára, ha lenne jelölti vita, jelenleg azonban sem a Partizán, sem a Tabumentes Egyesület, sem más szereplő részéről nem látni jelét annak, hogy vitát szerveznének – az előbbi 32 egyéni választókerületben fog vitát lebonyolítani, az utóbbi ugyanezt 25-ben próbálja meg, és ebből egyelőre csak ötöt jelentettek be.
Mindenesetre a jelöltek szeptember 6-áig leginkább az előválasztási induláshoz szükséges legalább 400 darab ajánlás összegyűjtésével lesznek elfoglalva: ezt Hollai Gábor és Nemes Gábor már teljesítették, a másik két jelölt még nem jelezte, hogy összeszedték-e ők is a megfelelő számú aláírást.
Az előválasztásra a szükséges aláírásokat (egyéni jelöltek esetében 400, miniszterelnök-jelöltek esetében 20 ezer szignó) augusztus 23-tól szeptember 6-ig kell összegyűjtenie az indulóknak. A választókerületi előválasztásokat, valamint a miniszterelnök-jelölti előválasztás első fordulóját szeptember 18-26. között tartják meg, míg a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulóját – az első fordulóban a három legtöbb szavazatot szerzett miniszterelnök-jelölttel – október 4-10. között rendezi meg az ellenzék. De hogyan lehet megtartani 106+1 előválasztást? Utánajártunk!
NYITÓKÉP: Hollai Gábor / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.