Ezért nem lesznek Fidesz-szavazó tömegek az előválasztáson

Tóka Gábor, a Vox Populi választási és közvélemény-kutatási blog szerkesztője szerint az előválasztáson való részvétel jelenleg erős szimbolikus elköteleződés is az ellenzék felé, ezért nem sok fideszes fog rá elmenni – pedig a saját szempontjukból ez akár logikus is lehetne. A hekkeléshez túl sok erőforrás kéne, és a kockázat is túl nagy.

Néhány nappal ezelőtt portálunkon vetette föl Vági Márton, hogy szerinte egyes fideszes szavazóknak és Fidesz-szimpatizánsoknak is megérné részt venni az ellenzéki előválasztáson – már ha komolyan gondolják, hogy tenni akarnak Gyurcsány Ferenc ellenzéki visszatérése ellen a gyakorlatban is.

Vági cikkében úgy érvel, szerinte Orbán Viktor elkötelezett szavazóinak érdemes egy számukra szimpatikus, jobboldali jelöltre szavazniuk. Jobboldaliakból az előválasztás indulói között nincs is hiány: mint ismert, a jobbikos Jakab Péteren és a jobbközép Márki-Zay Péteren kívül a miniszterelnök-jelölti posztért indul még a mérsékelt konzervatív Pálinkás József volt MTA-elnök és fideszes oktatási miniszter, illetve Ecsenyi Áron libertárius aktivista is.

De nem csupán ennyi a tét: Vági szerint ugyanis akár egyéni képviselői előválasztásokat is meg tudna fordítani jobboldalibb irányba, ha a fideszesek is elmennének.

De valóban lenne ennek értelme? És reálisan, mégis mit keresne egy fideszes éppen az Orbán-ellenes ellenzék nagy mozgósító eseményén?

Ez nem Amerika

Tóka Gábor, a Vox Populi választási közvélemény-kutatási blog szerkesztője a felvetéssel kapcsolatban elsősorban azt mondta el az Azonnalinak: jelenleg úgy tűnik, az előválasztáson való részvétel egyfajta ˷szimbolikus elköteleződést” is jelez a résztvevők felől az ellenzék felé. Már eleve ez is felveti, hogy egy Fidesz-szavazó nem szívesen venne részt ilyesmiben. Ha azonban olyan nyilatkozattal nem jár a regisztráció, ami a világnézettel vagy meggyőződéssel ellenkezik, akkor akár az is elképzelhető, hogy a miniszterelnök-jelöltek mellett a fideszesek előválasztási képviselőjelöltekre is leszavazzanak.

Tóka hozzátette, két alapvető logika vezetheti azokat a fideszeseke,t akik részt akarnak egyénileg venni az előválasztáson:

• vagy taktikából szeretnének leszavazni arra a miniszterelnök-jelöltre, akinek szerintük egyáltalán nem lenne esélye Orbán Viktor ellen, vagy éppen olyan képviselőjelöltre, aki nekik még belefér;
• vagy esetleg szimpátia alapján is szavazhatnak, hogy mindkét oldalon nekik tetsző jelölt állhasson. Ez még nem jelent sokat: akár Gyurcsány Ferenc is válhat szimpatikussá egy olyan fideszesnek, aki így dönt.

Arra a kérdésre, hogy például az Egyesült Államokban mennyire jellemző amúgy, hogy a republikánusok és demokraták átszavazgatnak egymás előválasztásain, Tóka Gábor hangsúlyozta: az amerikai államok jó részében ez eleve nem lehetséges, minden időszakban regisztrálni kell valamelyik előválasztásra, és ezek nagy része nem változik. A folyamat egyébként ott intézményesültebb és államosítottabb, szigorú törvények szabályozzák, míg az intézmény Magyarországon teljes mértékben magánkezdeményezés, amit párközi megegyezések koordinálnak.

Ha valaki mégis megváltoztatná pártregisztrációját, annak ott ezt mindig az előválasztás előtt jóval jeleznie kell. Ez is arra szolgál, hogy a koordinált, tömeges szavazatbefolyásolást megakadályozza.

Tóka Gábor szerint az erre irányuló magyar félelmek is részben alaptalanok, ugyanis a koordinált, szervezett fideszes előválasztási részvétel komoly szervezést igényelne, és már pár tízezer embernél is emberfeletti munka,

másrészt pedig nem is igen érné meg nekik erre ennyi erőforrást delegálni.

Tóka szerinte egyébként annak sem áll fenn a veszélye, hogy a vesztes előválasztási jelöltek támogatói tömegesen állnának át Fidesz-szavazónak – az ismert felmérések, adatok alapján ez nem lenne túl jellemző. Persze nehéz mérni mindezt, túl hipotetikus kérdéseket ugyanis képtelenség értelmezhető közvélemény-kutatásokba tenni.

Annyi a szakértő szerint bizonyos, hogy az ellenzéki pártszimpátiák jelen pillanatban nem túl erősek, a kormány és az ellenzék iránt való elköteleződés viszont elég stabil.

Ha Tóka szerint az önkormányzati választások példájára gondolunk, ahol közös polgármester-jelölteket állított a legtöbb ellenzéki párt, azt üzenik, hogy a lemorzsolódás minimális lehet a közös lista és közös miniszterelnök-jelölt esetén. Ha lesz is jó pár ember, akit elkeserít a végleges miniszterelnök-jelölt személye, ezek számát az Orbán-ellenes közös jelölt és lista által mozgósított bizonytalanok száma bizonyosan lefedi.

Van persze olyan tapasztalat is – hangsúlyozta Tóka – amely szerint ha nagyon szoros verseny alakul ki a miniszterelnök-jelöltek között a második, hármas fordulón, vagy valamelyik választókerületben is fej-fej mellett állna két vagy három jelölt, ez azután a választáson csökkentheti az ellenzék által mozgósítható szavazótömeget, éppen a kemény versenyben kikapó vesztesek szimpatizánsai veszíthetik el így ugyanis érdeklődésüket.

De önmagában az, hogy októberre ezek a pártok végül egyetlen jelöltet emelhetnek a pajzsukra, inkább mozgósító, mint lemorzsoló erővel rendelkezhet.

Nem történhet tehát meg elvileg az, hogy a szoros, kétszereplős Bernie Sanders-Hillary Clinton-féle, 2016-os amerikai előválasztás tapasztalatai megismétlődnének Magyarországon 2021-ben.

”Eddig a közvélemény-kutatások azt mutatták, előválasztástól függetlenül is, hogy kicsit többen vannak azok, akiket megmozgat a közös listában rejlő nagyobb győzelmi esély, ez a mozgósító erő tehát nagyobb, mint a lemorzsolódás, amit az önkormányzati tapasztalatai alapján olyan 5-10 százalékra tehetünk”

– mondja a választási szakértő.

A vitákon még eldőlhet minden

Sok függ még attól, milyen és mennyi médiaszereplésre lesz lehetősége majd az előválasztási miniszterelnök-jelölteknek. Tóka ezzel kapcsolatban felidézte: egy nagy tévécsatornán szervezett, nagy nyilvánosságot kapó vita akár nagy előretörést is jelenthet egy-egy jelöltnek. Példaként szolgálhat erre Nick Clegg és a brit Liberális Demokrata Párt – ők 2010-ben a TV-viták után kaptak lényegesen több szavazatot a választásokon úgy, hogy a konzervatívoknak végül koalíciót kellett kötni velük.

Tóka szerint a most elinduló jelöltek már kellőképpen bejáratottak, jól kommunikáló, profi csapattal dolgozó politikusok, mind hasonló súlycsoportban vannak, és messze megelőzik az átlagos Fidesz-politikus karizmáját is. Mindez még sok változást hozhat abban is, hányan érdeklődnek majd az előválasztás két fordulója után.

Az előválasztás első fordulójára szeptember 18. és 26. között kerül sor, amin online és személyes szavazásra is lehetőség lesz.

Ha az első fordulóban a miniszterelnök-jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát, október 4. és 10. között az előválasztásnak lesz egy második fordulója is a három legtöbb szavazatot kapott miniszterelnök jelölttel.

Az előválasztás menetrendjéről itt írtunk. De hogyan lehet megtartani 106+1 előválasztást? Utánajártunk!

NYITÓKÉP: Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd-LMP előválasztási miniszterelnök-jelöltje egy választóval beszélget a budapesti Móricz Zsigmond körtéren az előválasztási ajánlásgyűjtés elős napján, 2021. augusztus 23-án. / FOTÓ: Karácsony Gergely, Facebook