Egyre gyorsabban emelkednek az árak az albérletpiacon

A koronavírus-válság alatt jellemzően lefelé tendáltak a bérleti díjak, most azonban a szállást kereső diákok újra megjelentek a piacon, gyorsuló ütemben felfelé tolva az árakat.

A pandémia 2020-ban nagy hatással volt az albérletpiacra: az egyetemek, munkahelyek bezárásával, a home office elterjedésével, a megnehezülő munkavállalással, az Airbnbt használó turisták elmaradásával – ha területileg nem is egyenletesen, de – általános tendencia lett a kereslet csökkenésével a bérleti díjak csökkenése is: ez kitartott egészen 2021 februárjáig.

Mint azt a KSH és az ingatlan.com által közölt júliusi labkérindex-jelentéséből kiderül, innentől kezdve szép lassan elkezdtek újra emelkedni az árak, ami tendencia idén júliusban élénkülő ütemben folytatódott: júniushoz mérten országosan 2,7, Budapesten 2,4 százalékkal lettek magasabbak a lakbérek.

Országosan az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékkal nőttek az árak, az idén januári mélyponthoz képest pedig több mint 8 százalékkal növekedtek az átlagos bérleti díjak.

Nem kivétel az áremelkedés alól a főváros sem: Budapest valamennyi kerületcsoportjában emelkedtek a lakbérek az előző hónaphoz képest, leginkább (3,7 százalékkal) a pesti belső kerületekben, a budai hegyvidéki és egyéb kerületekben 2 százalékot meghaladó, a pesti átmeneti és külső kerületekben attól némileg elmaradó mértékben.

De mit jelent ez forintokban kifejezve?

Mint azt az ingatlan.com közleményében írja:

• Budapesten augusztus közepén a kiadásra kínált lakások és házak bérleti díja átlagosan 145 ezer forint volt, ami 5 ezer forintos csökkenést jelent 2020 augusztusához és 20 ezer forintos visszaesést 2019 azonos időszakához képest;
• Debrecenben 120 ezer forint volt az átlagos bérleti díj a kínálati piacon, szemben az egy évvel korábbi 110 ezer forinttal;
• Szegeden szintén 10 ezer forinttal 100 ezerről 110 ezer forintra nőtt a kiadásra hirdetett lakások átlagos bérleti díja;
• A pécsi albérleteket 100 ezres bérleti díjjal kínálták a tulajdonosok, ez szintén 10 ezer forintos emelkedésnek felel meg éves szinten;
• Miskolcon ugyanakkor 90 ezer forintot tett ki az átlagos bérleti díj, ami stagnálásnak felel meg.

Azaz az áremelkedés ellenére jelenleg ott tartunk, hogy

a bérleti díjak jellemzően még mindig 5-20 ezer forintokkal elmaradnak a tavalyi augusztusi, a járvány alatt lecsökkent értékektől Budapesten, vidéken azonban jellemzőbb, hogy ma már többet kell fizetni az albérletekért átlagosan, mint egy éve.

De mi az áremelkedés oka?

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az áremelkedésben a szép lassan újra nagyobb tömegével megjelenő és normalizálódó kereslet érhető tetten. Mint azt Balogh az Azonnalinak küldött közleményben írja:

„Számítani lehetett az élénkülésre és a bérleti díjak emelkedésére is, főként a nyári albérletszezon júliusi indulása miatt, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után a diákok is megjelentek a keresleti oldalon. Bár a nyári hónapokban alapvetően a diákok generálják a legnagyobb keresletet, a keresleti oldalt erősítik az adott városban munkát vállaló bérlőjelöltek is. A koronavírus-járvány utáni visszarendeződéssel több, máshonnan odaköltöző alkalmazott keres magának újra lakhatási megoldást az egyetemvárosokban.”

Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy az idén – az év első nyolc és él hónapjában - az albérletek iránt érdeklődők száma ugyan éves összevetésben csökkent, de 3 százalékkal nőtt a járvány előtti szinthez, azaz 2019 azonos időszakához képest.

Érdemes mindehhez hozzátenni, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szombati soron kívüli kormányinfón bejelentette, hogy habár Magyarországot is el fogja érni a negyedik hullám, de mivel magas, hatmillió feletti a valamilyen úton (vakcinával vagy megfertőződéssel) a koronavírus ellen védelmet szerzők száma, ezért nem kell majd újra lezárni az országot, és az oktatási intézményekben is rendes, jelenléti oktatásra kell számítani.

Az albérlet egyébként – mint azt az Azonnalin részletesen körüljártuk – nem éppen a legkedveltebb lakhatási forma a magyarok körében: az egész világon csak Romániában laknak nagyobb arányban saját ingatlanban, mint nálunk:

aki tud, inkább lakáshitelt fizet, mint lakbért, így a saját lakást tulajdonlók aránya nálunk 91,3 százalék.

Mint azt Balogh akkori cikkünkben elmondta: „A nem saját tulajdonban lakó kilenc százalék tíz-húsz településen koncentrálódik. Budapesten a lakást bérlők aránya 20-25 százalék. Ha figyelembe vesszük, hogy itt 1,7 millió ember lakik, ez több százezer embert jelent. Budapest a legnagyobb albérletpiac az országban, és érdemleges bérlakáspiacról csak a nagyvárosokban beszélhetünk.”

NYITÓKÉP: Köles Mihály / Unsplash