Az EU külügyi képviselője: A tálibok megnyerték a háborút, tárgyalni kell velük

2021.08.18. 16:53

Josep Borrell tárgyalna a tálibokkal, hogy elkerülhessék a humanitárius és migrációs katasztrófát. Ugyanakkor mindezt bizonyos feltételekhez kötné.

Az EU külügyi képviselője: A tálibok megnyerték a háborút, tárgyalni kell velük

Kedd délután tartott videókonferenciát az Európai Unió tagállamainak külügyminisztereiből álló Külügyi Tanács. Az ülést a spanyol Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője, egyben az Európai Bizottság egyik alelnöke kezdeményezte még hétfőn, miután a NATO-csapatok kivonulása után az afgán kormány egy hét alatt összeomlott és az ország teljesen a tálibok kezére került.

Az ülés után Josep Borrell sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette

mivel a tálibok megnyerték a háborút, ezért az EU-nak tárgyalnia kellene velük.

Ugyanakkor azt hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy rögtön hivatalosan el is fogadnák az ő hatalmukat.

Az EU külügyi főképviselője szerint fontos, hogy dialógust kezdeményezzenek a tálibokkal, hogy ezzel megelőzhessék „a humanitárius és potenciális migrációs katasztrófát”. A 74 éves politikus fontosnak tartja azt is, hogy a tárgyalások során arra is összpontosítsanak, hogy megakadályozzák a terroristák visszatérését Afganisztánban, mivel sokan attól tartanak, hogy a tálibok visszatérésével újult erőre kap a 2001-es amerikai terrortámadásokért felelős al-Káida nevű terrorszervezet.

További segítséget küldene az EU Afganisztánba

Borrell ezenkívül azt is bejelentette, hogy az EU „erősítést” küld Kabulba, hogy „gyakorlati kérdésekben párbeszédet folytassanak” a tálibokkal, kiemelve, hogy mintegy 400 afgán állampolgárt és családjaikat kimenekíthessék, akik korábban az EU-nak dolgoztak.

Az EU külügyi főképviselője az Afganisztánban történt elmúlt napok eseményeit a legfontosabb geopolitikai eseményként írta le a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta,

majd arra is kitért, hogy szerinte az EU is vétkes, mivel az unió döntött úgy, hogy elhagyja Afganisztánt. Ugyanakkor megemlítette, hogy a kivonulásról még a korábbi amerikai elnök, Donald Trump döntötte el, amit végül az őt követő adminisztráció valósította meg.

Újságírói kérdésre, miszerint a tálibok mérsékelt hangneme csak egy stratégiaváltás vagy valóban mérséklődött a radikális iszlamista szervezet – mint arról mi is beszámoltunk, szóvivőjük például az egyik legnagyobb afgán magán hírcsatorna, a TOLO News egyik női újságírójának adott interjút –,

Borrell úgy fogalmazott, hogy a tálibok „ugyanúgy néznek ki, de jobban beszélnek angolul”, mint korábban.

A külügyi főképviselő ezenkívül arról is beszélt, hogy a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében az EU-nak továbbra is segélyeket kell nyújtania Afganisztánnak, sőt azok számát növelni is kell, ugyanakkor csak abban az esetben, ha bizonyos emberi jogokat – mint például a női egyenjogúság – tiszteletben tartanak:

„Tudom, hogy amikor ezt mondom, az kicsit ábrándozásnak tűnik, de minden lehetséges előnyünket fel kell használni.”

Az EU az összeomlott afgán kormány tárgyalását szorgalmazza a tálibokkal

A Borrell által összehívott tanács körülbelül két órán keresztül tárgyalt, majd később közleményt adtak ki arról, hogy miben sikerült megállapodnia a 27 tagállam külügyminisztereinek.

A közleményben úgy fogalmaznak, hogy a biztonság és a béke legjobb módja, ha az afgán kormány és a tálibok tárgyalást folytatnak, és az EU felszólította a feleket, hogy egy tartós és átfogó politikai megoldásra törekedjenek, bár arra a közlemény nem tér ki, hogy az afgán kormány az elnök, Asraf Gáni vasárnapi elmenekülésével összeomlott, és már szinte semmilyen terület felett nem gyakorolnak hatalmat.

Emellett kiemelték, hogy „elő kell mozdítani és védeni valamennyi emberi jogot, különösen a nők és lányok jogait”, majd azt követelték, hogy Afganisztánban fejezzék be a harcot és állítsák helyre a biztonságot, illetve a polgári rendet.

A közlemény ezenkívül megjegyezte, hogy az EU fontosnak tartja a terrorizmus elleni fellépést, és a fő célja továbbra is az, hogy megakadályozza, hogy „Afganisztán területét nemzetközi terrorista csoportok használják fel saját céljaikra”.

Egy „majdani afgán kormánnyal” való együttműködést pedig ahhoz kötik, hogy a felek békés módon rendezzék a konfliktust,

illetve tartsák tiszteletben minden afgán – beleértve a nők és a fiatalok – és egyéb kisebbségekhez tartozó jogait, és megakadályozzák, hogy Afganisztán területét „nemzetközi terrorista szervezetek használják fel saját célra”.

A közleményben emellett kitértek arra, a már több európai politikus által pedzegetett gondolatra, hogy a környező országokat támogatni fogják, hogy kezelni tudják a várható menekült- és migránshullámot.

Azt, hogy mi vezetett a közel húsz évig tartó afgán demokratizációs folyamatok összedőléséhez, és az afgán kormány bukása milyen közleményekkel jár Afganisztánban, Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa ebben a cikkünkben elemezte ki.

NYITÓKÉP: Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője szólal fel az Európai Parlament plenáris ülésén 2021. július 6-án. FOTÓ: Jean-Christophe Verhaegen /© European Union 2021 - Forrás: Európai Parlament

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek