Szerző:
Tarnay Kristóf Ábel
Melegként homofób törvényeket hozni nem álszentség, mert gyűlölködni nem szent dolog. Azt, hogy a Fidesz hazudik, tudjuk anélkül is, hogy elkezdenénk pletykákat terjeszteni Orbán Viktor családtagjairól.
Alapvetően senkinek nem érdekes a szexuális orientációja, leszámítva azt az esetet, ha randizol vele. Az LMBT-mozgalom a közhiedelmű tévedéssel szemben nem önmagában egyének szexualitásáról szól, hanem arról, hogy emberek ne kerüljenek hátrányba – például a házasság és más törvények terén – a szexuális orientációjuk miatt, ennyi.
Ha valamelyik jogkorlátozásokon kéjelgő, szabadságellenes politikus holnap a Pepsi-rajongókat diszkriminálná a Coca-Cola-fogyasztók javára, hirtelen közüggyé válna az is, ki milyen kólát szeret, de pusztán emiatt. A melegséget tehát ilyen értelemben az állam tette közüggyé, nem az erre reagáló civilek, és ha azt szeretné, hogy a melegség újra magánüggyé válhasson, törölje el a melegeket diszkrimináló törvényeket, ne uszítson ellenük a hozzá közel álló médiában és a melegség – mivel nem kötődnek hozzá diszkrimináló törvények – végre tényleg visszakerül az emberek magánéletébe.
Amikor Hódmezővásárhelyen dolgoztam a helyi önkormányzati lapnál, groteszk módon szórakoztató volt azt látni, hogy ha kitettem a Hódpressre egy melegekről szóló cikket, egyszerre kezdett hisztizni a helyi fideszes trollközönség és pár városi vezető a torony alatt.
Márki-Zay Péter polgármesterrel személyesen is volt két elég terméketlen vitánk arról, kell-e a melegeket „priorizálni” a helyi önkormányzati sajtóban. Én ezt követően, és nemcsak ezek ellenére írtam továbbra is a témáról, de az érveimet később nagyrészt le is írtam a Hódpressen. Mindez mutatja, hogy egy kissé anarchisztikus és nagyon autonóm időszakban, fura módon, egész sajtószerűen tudtunk működni, ami a magyarországi helyi médiás piacon tényleg kuriózum.
Ezek után pozitív fordulatként éltem meg, amikor Márki-Zay a Pride kapcsán a nyilvánosságban elkezdett a homofóbia elleni felszólalni, szerintem ez egy helyes út, egyáltalán nem gondolom, hogy a konzervativizmusnak együtt kellene járnia a homofóbiával. Érdemes megfontolni Nádasdy Ádám szavait is, aki korábban arról beszélt: ő pont azért támogatja a melegházasságot, mert konzervatív. „Mi lehetne konzervatívabb annál, hogy az ember tartósan, egy életre elkötelezi magát ahelyett, hogy naponta váltogatja a partnereit?” Bölcs szavak.
Kevésbé bölcs viszont az, amikor Hódmezővásárhely polgármestere miniszterelnök-jelöltként újra és újra elkezd a fideszes melegekről beszélni, ami engem eléggé fáraszt.
Nekik szeretettel kell kiállni mellettük, akár a Fideszben, akár az Orbán-családban vannak melegek – mondta például legutóbb a feleségét támadó kormányzati cikkek kapcsán egy sajtótájékoztatón. (Később azért elnézést kért, „ha valakit megbántott" azzal, hogy Orbán fiának vélt szexuális irányultságára célozgatott.) Korábban többször elmondta, hogy a Fideszben sok a meleg és egyszer a fideszes politikusok seggéből előszedett szexjátékokról is elkezdett magyarázni, amire tényleg csak annyit tudtam reagálni: mi van?
Ő ezt többnyire azzal szokta párhuzamba állítani, hogy a homofób törvényeket alkotó Fideszben melegek vannak, tehát álszentek, ez pedig annak a bizonyítéka, hogy hiteltelenek. Ezzel az állásponttal több probléma is van. Például, amikor így nyilatkozik, akkor Márki-Zay ugyanúgy felhasználja a melegeket politikai retorikai céljaira, mint a kormánypropaganda annyi társadalmi csoport mellett most épp a pedofilok áldozatait.
Továbbá: milyen álszentség? Homofóbnak lenni szent dolog?
Az a vád a fideszesekkel szemben, hogy nem hitelesen gyűlölködnek? Ha ez pusztán arra akar minket rávezetni, hogy hazudnak, akkor írjuk le: igen, hazudnak, hazudtak és hazudni is fognak, ennek igazolásához fölösleges orbángáspározni.
Az pedig, hogy meleg politikusok homofób kampányokat vezényelnek le – ismert, a Fidesz néhai külföldi tanácsadója, Arthur Finkelstein melegházasságban élő zsidóként simán letolt világszerte homofób és antiszemita kampányokat – arra elég csupán, hogy egy kicsit lehessen moralizálni a politika elvtelenségén, semmi többre.
Nem azért károsak ugyanis a homofób törvények, mert még csak nem is hitelesek. Gyűlölködni nem lehet hitelesen.
Azt azonban az egész ügy jól megmutatja, hogy az a gyermeteg módon leegyszerűsítő családkép, melybe a szabadságellenes állam törvénykezése és propagandája bele akar tuszkolni egy egész nemzetet, annyira szűk, hogy még a megalkotói sem férnek bele. De ahogyan a kormánykommunikáció hazudozása, ez is tudható és kommunikálható anélkül, hogy a miniszterelnök családtagjairól elkezdünk melegezős pletykákat terjeszteni.
Egyébként is értelmetlen az a koncepció, hogy az ellenzéknek kéne elfogadnia a fideszes melegeket. Nem a mindenkori kormány miatt nem vállalhatják fel magukat ezek az emberek, hanem a pártjuk miatt. Amely jelenleg épp a kormányon is van, de ha – teszem azt – az ellenzék alakíthatna majd kormányt, vélhetően azután sem működne a coming outolt fideszes szerepe a saját közössége felé.
Egy homofób törvényeket hozó pártban ez nem működik, akárki is van kormányon. Ahogy értelemszerűen csak egy homofób pártban lehet belebukni a melegségbe. Ha kiderül mondjuk a Momentum egyik elnökségi tagjáról, hogy meleg, vélhetően a szavazói többsége pusztán vállat rándít. Ettől függetlenül – ahogyan másoknál sem – a politikusoknál sem közügy, hogy milyen a szexuális orientációjuk.
Amíg ilyen homofób törvények és retorika van jelen egy országban, mint nálunk, lehet egyfajta kiálló-normaképző ereje a coming outoló politikusoknak, de
minden más esetben hagyjuk már békén egymás idegrendszerét a másik vélt szexuális irányultságának az emlegetésével!
Lesz ez a kampány még elég szörnyű enélkül is a jövő évi választásokig.
Hozzászólnál? Vitáznál? Válaszolnál? Írj!
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.