Spanyolország elkezdi saját vakcinájának klinikai tesztjeit

2021.08.11. 19:50

Pedro Sánchez miniszterelnök szerint a most engedélyezett Hipra vakcinából összesen 400 millió dózist tudnának egy év alatt legyártani. De mitől több ez a koronavírus elleni vakcina, mint az eddig ismertek? Elmondjuk!

Spanyolország elkezdi saját vakcinájának klinikai tesztjeit

Hivatalosan is engedélyezte a spanyol Hipra gyógyszercég kísérleti vakcinájának klinikai tesztelését a spanyol közegészségügy. Ezt jelentette be szerda délután Pedro Sánchez, az ország miniszterelnöke. A koronavírus-védőoltást ezután a klinikai tesztfázisban a spanyol közegészségügy kórházai fogják tesztelni, és reményeik szerint hamarosan hivatalos engedélyt is kaphat.

Sánchez szerint amennyiben ez megtörténik, spanyolországi és brazíliai gyártási helyén legalább 400 millió dózist tudnának a Hipránál a védőoltásból gyártani 2022-ben, ezt a mennyiséget pedig 2023 végéig 1,2 milliárd dózisra is tudnák emelni. 

A Hipra amúgy eddig jórészt az állatorvoslásban használt vakcinák kifejlesztésén dolgozó spanyol állami laboratóriumi kutatócég volt, a covidjárvány kitörése után kezdtek bele az első humán vakcinakísérletükbe, ami most jutott el abba a stádiumba, hogy már klinikai teszteket is lehet vele végezni.

Mitől ad többet a Hipra az eddig ismert oltásoknál?

A Hipra újítása, hogy egymás után két, különböző technológián alapuló, együtt kombinált védelmet nyújtó védőoltást fejlesztett ki.

A spanyol vakcina első adagja így a Pfizer és a Moderna oltásaihoz hasonló, mRNS alapú, a vírus tüskefehérjéjét célzó technológia lenne, míg a második során az amerikai Novavaxéhoz hasonló, rekombináns protein alapú oltásdózist adnának be.

A spanyol fejlesztők szerint ezzel a megoldással a különböző mutációk ellen is tartósabb és hathatósabb védelmet alakítana ki a Hipra-vakcina. 

A Hipra eddig jórészt állatokat gyógyított, most belépnek a koronavírus elleni emberi védőoltások piacára.

A Hipra eddig jórészt állatokat gyógyított, most belépnek a koronavírus elleni emberi védőoltások piacára.

Fotó: Hipra Animal Health / Facebook

A második dózisként használt, rekombináns-fehérje technika egyébként egyre elterjedtebb. Letoha Tamás kutatóorvos az Azonnali kérdésre korábban elmondta, hogy a spanyol Hipra második dózisához nagyon hasonló technikával készülő Novavax is egy ún. subunit-vakcinát gyárt, aminek lényege, hogy a tüskefehérjét „összetömörítik” egy nanorészecskévé, és azt juttatják be a szervezetbe, amit utána az immunsejtek bekebeleznek, és elraktározzák az információt.

Letoha ugyanakkor arra felhívta a figyelmet, hogy attól, hogy nanorészecskévé gyúrták, nem kell tartani a vakcinától: ez nem azt jelenti, hogy chipet ültetnek be az emberbe, mindössze annyit, hogy a tüskefehérje méretét lekicsinyítették.

Emellett a kutatóorvos úgy látja – mint arról korábban az Azonnalinak is beszélt –, hogy a subunit-vakcinák előnye, hogy az nem egy fertőzés relatív kiterjedt fokozata ellen készíti fel a szervezetünket és immunrendszerünket, olyan sejteket készítve fel a kórokozóval szembeni küzdelemre, amelyeknek normális esetben nem is kéne találkozniuk a koronavírussal – mint például az mRNS-vakcinák esetében –,

hanem leginkább a fertőzéssel való védelemre termelt immunsejtjeinket készíti fel a harcra.

Pontosabban: amikor beoltják ezzel a vakcinával az embereket, akkor a szöveti falósejtek bekebelezik a tüskefehérjét, majd ezeket az információkat elraktározva alakít ki immunitást a szervezet.

Nem tudni, mikor lehet Hipra-oltást beadatni az EU-ban

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még nem nyilatkozott a spanyol vakcinával kapcsolatban, ahogyan arról sem adott ki egyértelmű, vizsgálatok után született ajánlást, hogy az indiai eredetű delta variánst követően tényleg szükség lehet-e harmadik oltásra. Ennek ellenére Franciaország, Németország, Izrael és például Magyarország is bejelentette, tervezi a harmadik dózisok kiosztását az ősz folyamán.

Arról már korábban is írtunk, hogy jelenleg is egy sor olyan védőoltás készül Európában, ami a jövőben a jelenleg forgalomban lévőknél is hathatósabb megoldást nyújthat majd a koronavírus-fertőzésekre. Ilyen például a Sanofi és a GSK (GlaxxoSmithKline) fejlesztése, ami a spanyol vakcina második dózisához hasonlóan rekombináns fehérje-alapú, de ott van még a német CureVac mRNS-vakcinája, az amerikai NovaVax alegységvakcinája és a francia Valneva Sinopharmhoz nagyon hasonló, elölt vírusos terméke is.

Ahogyan arról az EurActiv portál is írt, a NovaVax oltásából az EU már 200 millió dózist elő is rendelt erre az évre, de az EMA még nem engedélyezte azt.

NYITÓKÉP: Governor Tom Wolfe / Flickr

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek