Lukasenka szerint Belaruszban nincs elnyomás

2021.08.10. 20:08

8 órán keresztül beszélt Lukasenka a sajtónak arról, hogy tavaly ő nyerte meg a választásokat, hogy nem örül, hogy Prataszevics Belaruszban van, de a diktátor kitért arra is, hogy szerinte nincs elnyomás az országában.

Lukasenka szerint Belaruszban nincs elnyomás

Maratoni, 8 órás beszédet tartott a Belaruszt 27 éve vasmarokkal irányító, Európa utolsó diktátorának is nevezett Aljakszandr Lukasenka hétfőn.

Lukasenka beszédében sok mindenre kitért: beszélt a tavalyi elnökválasztásról, az áprilisban a belarusz titkosszolgálat, a KGB által elfogott ellenzéki újságíróról, Raman Prataszevicsről, de a disszidált belarusz atlétáról, Kriszcina Cimanouszkajáról is, miközben a belpolitikai ügyek mellett még a geopolitikáról is értekezett a belarusz diktátor.

Az elnököt közel háromszáz újságíró hallgatta meg: többségében rezsimpárti médiumok képviselték magukat, de olyan külföldi lapok is részt vettek a tájékoztatón, mint az amerikai CNN vagy a brit közmédia, a BBC, akiket amúgy azzal is megvádolt Lukasenka, hogy hazugságokat írnak Belaruszról, és csak „rágalmakat” terjesztenek az országáról. 

Lukasenka beszédét azzal kezdte, hogy sok témát kell megvitatni Belaruszban, és azért van szükség a „nagy beszélgetésre”, hogy „élőben, nyíltan, szemtől szemben, vágatlanul” beszéljék meg a felmerült témákat. Legutóbb tavaly, az elcsalt elnökválasztás után tartott ilyen rendezvényt a belarusz diktátor, ezért a legtöbb újságírói kérdés az elmúlt egy évre vonatkozott. 

Lukasenka: Belaruszban nincs elnyomás

„Soha nem volt elnyomás az országomban és soha nem is lesz. Nekem nincs szükségem erre, az ilyen dolgok nem válnak a hasznomra. Belaruszban az elnyomás egy öngyilkossággal ér fel”

– mondta a beszéde egy pontján a belarusz diktátor, aki a tavalyi elnökválasztás utáni tüntetéshullámokról is beszélt, amik szerinte egyáltalán nem voltak békések, és a rohamrendőrök, illetve a KGB jogosan lépett fel a tüntetők ellen.

A tüntetések kapcsán elmondta, hogy szerinte először a demonstrálók váltak erőszakossá, erre pedig a belarusz hatóságok csupán reagáltak, bár úgy vélte, jóval mérsékeltebben, mint az Egyesült Államokban a Capitolium januári ostrománál.

„Miért akartok minket büntetni? Azért, mert megvédjük magunkat anélkül, hogy fejbelőnénk egy nőt?” – tette fel a kérdést Lukasenka, utalván a Washingtoni események során életét vesztő trumpista tüntetőre, majd azt is a szemére vetette az Egyesült Államoknak, hogy szerinte az amerikai hatóságok lassan haladnak a nyomozással. 

„Mondják meg: mi engedtük szabadjára a mészárlást? Kellett nekem a háború? Éppen ellenkezőleg, engem a béke és a nyugalom érdekelt!”

– jelentette ki a hatalmát immáron újfent konszolidáló diktátor.

A hivatalosan adócsalás miatt bezáratott Tut.by hírportál szerkesztősége által alapított Zerkalo tudósítása szerint Lukasenka a tüntetők kapcsán azt is elmondta, hogy azok szélsőjobboldali nacionalisták, és a mozgalom magját fasiszták adták, valamint többször is kijelentette, hogy a tavaly augusztusi elnökválasztást egyértelműen ő nyerte meg.

Lukasenka-ellenes felirat Minszkben még tavaly szeptemberben.

Lukasenka-ellenes felirat Minszkben még tavaly szeptemberben.

Fotó: Jana Shipelson / Flickr

Emellett szerinte a nyugati országok próbálták megpuccsolni őt, és már a választások előtt elkezdték pénzelni az ellenzéket – bár arra nem tért ki, hogy tavaly, a választások előtt még miért Oroszországot vádolta meg ugyanezzel, ez talán azért maradt ki most, mert külpolitikai elszigeteltsége miatt immáron csak Oroszországra számíthat, ha nem akarja, hogy a belarusz gazdaság megroppanjon az EU, illetve más nyugati államok szankcióitól.

A tüntetések kapcsán még arról is beszélt, örült neki, hogy az ellene tiltakozóknak nem sikerült semmit sem elérniük, emellett őrültnek és bolondnak titulálta őket. „Nem mondhatom, hogy árulók lettek volna mindenhol, de őrült és bolond emberek voltak. Szerintem sokan el is hagyták az országot” – fejtette ki a diktátor, majd továbbfűzve gondolatát arról értekezett, hogy nem volt sok áruló a védelmi, a biztonsági és a rendvédelmi szervekben.

„Örülök, hogy minden így ért véget. Sokan mondják, hogy jó, hogy a dolgok így történtek meg. Ez egy jó próbája volt a társadalmunknak”

– véli Lukasenka, majd újságírói kérdésekre kifejtette, hogy az Akresztyin utcai börtönben nem kínoznak embereket, az erről szóló hírek hamisak, majd a BBC-t is lefakenewsozta. (Egyébként a tavalyi tüntetések után nagyon embertelen körülmények között, sokszor kínzások közepette tartották fogva az Akresztyin utcai börtön mellett más börtönökben is a tüntetőket. Erről bővebben itt írtunk.)

Orosz katonák érkezhetnek Belaruszba

Lukasenka nem csak belpolitikáról, hanem geopolitikáról is értekezett. Egy lengyel újságíró kérdésre elmondta, hogy ő alapvetően jó kapcsolatra törekszik Lengyelországgal, és neki szegezte: „maguk döntöttek úgy, hogy más utat választanak, és mindent megcsinálnak, amire a CIA utasítja önöket”. Lukasenka ezenkívül felszólította a tavaly ismét elnökké választott, lengyel Andrzej Dudát, hogy ne szóljon bele a belarusz belügyekbe.

A belarusz elnök szerint Lengyelország és Belarusz is Európa közepének számít, ezért mindkét országnak az az érdeke, hogy jó kapcsolatokat ápoljanak,

azonban szerinte a lengyelek ennek ellenére úgy döntöttek, megpróbálják térdre kényszeríteni az országot. Lukasenka ehelyett inkább dialógust szeretne kezdeményezni a keleti szomszédjával.  Arra viszont már nem tért ki a diktátor, hogy közben hibrid háborút viselve az EU-val, és Lengyelország mellett Litvániába is iraki migránsokat juttat el határőrsége.

Újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy

a küszöbön álló „új világháború” miatt azt is elképzelhetőnek tartja, hogy orosz katonákat telepítsenek Belaruszba,

ha úgy ítélik meg, hogy az szükséges. Ezenkívül szerinte a NATO továbbra is provokálja az országát, bár most nem állította azt, hogy a NATO meg szeretné támadni Belaruszt. 

„Ha kell, az orosz hadsereg idejön, mert Belarusz nem egy külföldi ország Oroszország számára, függetlenül attól, hogy ki az elnök. És nem is lesz külföldi ország” – jelentette ki Lukasenka, aki a két ország szövetsége kapcsán azt is megjegyezte, ha ők úgy szeretnék, akár 24 órán belül térdre tudnák kényszeríteni Ukrajnát is. 

Lukasenka és Putyin találkozott még május 28-án Szocsiban, pár nappal azután, hogy a belarusz KGB elfogta Raman Prataszevicset.

Lukasenka és Putyin találkozott még május 28-án Szocsiban, pár nappal azután, hogy a belarusz KGB elfogta Raman Prataszevicset.

Fotó: Kreml

Emellett a Zerkalo tudósítása szerint beszélt Oroszország és Belarusz jó ideje létező uniójáról is. Az úgynevezett Unióállamot (Szojuznoje Goszudarsztva, tehát szó szerinti fordításban Szövetségi Államot) még 1996-ban hozta létre a két ország. Ez elméletben csak egy szorosabb gazdasági együttműködésként indult, azonban az 1996-os megállapodás további lépcsőfokokat határoz meg a gazdasági mellett a politikai integrációra is.

Lukasenka ezzel kapcsolatosan kifejtette, hogy 2021 végéig 28 programot fog elindítani Belarusz, hogy ezzel is segítsék az Oroszországgal való, szorosabb integrációt,

ami szerinte csak úgy történhet meg, ha a szuverenitásukat közben nem adják fel, bár szerinte ebben akadnak majd nehézségek.

A belarusz diktátor szerint Cimanouszkaját megvezették

Lukasenkát a közelmúlt eseményeiről is kérdezték, így foglalkozott Raman Prataszeviccsel, az Athén-Vilnius járatról elhurcolt belarusz újságíróval, a disszidált 24 éves belarusz futóval, Kriszcina Cimanouszkajával, illetve a nemrég Ukrajnában holtan talált belarusz ellenzéki aktivistával, a rezsim elől menekülő belaruszokat Ukrajnába segítő Vitalij Sisavval is.

A Zerkalo összefoglalója szerint

Prataszevics kapcsán Lukasenka elmondta, hogy nem örül, hogy az újságíró Belaruszban van, mivel így ha meghalna, őket terhelné a felelősség,

és szerinte jobb lenne, ha Lengyelországban vagy Litvániában lenne, „azokban az országokban, amik felbérelték”, bár azt nem magyarázta meg, hogy akkor mégis miért vették őrizetbe a KGB emberei, miután hamis bombariadóra hivatkozva Minszkben kényszerítették leszállásra Prataszevics gépét. (Egyébként a diktátor szerint nekik semmi közük a gépeltérítéshez.) 

Lukasenka újságírói kérdésre válaszolva kifejtette véleményét a nemrég disszidált belarusz futóról, Kriszcina Cimanouszkajáról is. A 24 éves belarusz atléta azután disszidált, miután a tokiói olimpiáról a Belarusz Olimpiai Bizottság haza akarta reptetni, amiért ő nyilvánosan kritizálta az edzőit.

A diktátor szerint a futó egymaga nem döntött volna így, viszont manipulálták őt, méghozzá a „lengyelországi barátai”. 

„Azt mondták neki, hogy ha a reptérre ér, fusson a japán rendőrökhöz, és kiabálja azt, hogy akik vele vannak, KGB-ügynökök” – fejtette ki Lukasenka, majd ezt alátámasztva kijelentette, hogy nem voltak KGB-ügynökök Japánban. (Cimanouszkaja kicsit másképp emlékszik vissza arra, hogy miért disszidált, az ügyéről itt írtunk.)

Míg egy kijevi parkban felakasztva talált Sisavról azt mondta a diktátor, szerinte „nonszensz”, hogy a belarusz titkosszolgálatok ölték volna őt meg. Lukasenka szerint az ukrán titkosszolgálat segítette Sisavot, és Ukrajnának ki kellene nyomoznia az ügyét.

A maratoni, 8 órás sajtóeseményt itt lehet visszanézni angol fordítással:

NYITÓKÉP: BPT / Twitter

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek