Mit kér a szerb ellenzék a hatalomtól, hogy ne bojkottálja megint a választást?

Szerző: Bukovics Martin
2021.08.06. 07:05

Aleksandar Vučić 2020 után 2022-ben ismét megszavaztatja Szerbiát, az ellenzékkel pedig két csatornán keresztül is folytat tárgyalásokat arról, milyen körülmények teljesülése esetén állnának el a bojkottól. A nacionalista Dveri párt mondja el, mit akarnak a kormánytól.

Mit kér a szerb ellenzék a hatalomtól, hogy ne bojkottálja megint a választást?

A 2020-as szerbiai parlamenti választást bojkottálták, és most, a 2022-re előrehozott választás előtt lényegében ugyanezen dilemma előtt állnak. Megérte ennek fényében a bojkott?

Határozottan megérte. Ha nem bojkottáltunk volna, nem lettek volna delegitimizálva a jelenlegi szerbiai politikai folyamatok, nem került volna napvilágra a rezsim bűnözőkkel történő háttérbeli összefonódása, nem kezdődött volna el a párbeszéd a kormány és az ellenzék között, és nem készülnénk egyszerre önkormányzati, parlamenti és elnökválasztásra másfél évvel az illegálisan és alkotmányellenesen megrendezett választást követően. Most azért küzdünk, hogy ezeket a választások tiszták legyünk, és azt várjuk, hogy sikert érjünk el etéren.

Mit mondanak a szavazóik, bojkottálják a 2022-as választást vagy ne?

Tőlünk ők azt várják, hogy megnyerjük a választást, és végrehajtsuk keresztény, nemzeti és családpárti mozgalmunk programját, addig pedig a szabad és tiszta választásért folytatott küzdelmünket támogatják a bojkottot követően.

Mik azok a minimumfeltételek, amelyek teljesülése esetén részt vennének a választáson?

Egyszerű követeléseink vannak: a kormány tartsa tiszteletben az alkotmányt és a törvényeket, biztosítsa a jogállamiságot, a szólásszabadságot és a sajtószabadságot – ezzel ugyanis rég felhagyott.

Akkor veszünk részt a választáson, ha megállapodás születik arról, hogy a Dveri megjelenhet az állami médiában, fairek lesznek a választási kampány szabályai, kizárják a választási névjegyzékkel való visszaéléseket, és mindennek betartását az ellenzék egy testülettel ellenőrizheti. Erről legalább hat hónappal a választás előtt meg kell állapodni. Vagyis hamarosan.

Interjúalanyunk, Andrej Mitić filozófus, a Dveri külügyi titkára.

Interjúalanyunk, Andrej Mitić filozófus, a Dveri külügyi titkára.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali

Az ellenzék és a hatalom között egyszerre két tárgyalássorozat is megy a játékszabályok mikéntjéről, de nem ugyanazokkal a résztvevőkkel. Az elemzők szerinti valódi ellenzék az Európai Parlament mediálásával tárgyal a kormánnyal, míg Vučić kamuellenzéke a szerb házelnök koordinálásával teszi ugyanezt. A Dveri igazán egyedi etéren, ugyanis mindkét folyamatban részt vesz. Mi ennek az oka?

A Dverinek eleve a komplett szerb politikai rendszerben egyedi pozíciója van, hiszen az egyik legfiatalabb pártként soha semmilyen kormányzati munkában nem vettünk még részt, noha a bojkott előtt erős parlamenti jelenléttel rendelkeztünk. A Dveri a harmadik út: se Vučić rezsimjéhez nem tartozunk, sem a Vučić előttihez. Olyan fiatal konzervatívok vagyunk, akiknek semmi felelőssége nincs abban, hogy Szerbia ennyire katasztrofális politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális állapotban van, mint amit az elmúlt harminc évben kénytelen vagyunk elszenvedni. És azért veszünk részt mind az európai, mind a hazai tárgyalásokon, mert mindkettőre meg lettünk hívva mint autentikus és valós támogatottsággal rendelkező ellenzéki párt. A dolgunk innentől kezdve az, hogy mindent megtegyünk a választási körülmények javulásáért.

A szerbiai tárgyalásokon részt vevő pártok soraiból gyakran hallani, hogy az Európai Parlament által koordinált tárgyalásokat „a külföldi érdekeket képviselő” pártoknak szervezték meg.

Mi ezt nem így látjuk. Mi örülünk annak, hogy az EU tesz valamit az ügyben, annak pedig még jobban örülnénk, ha az EU még többet tenne a jogállamiság érvényesüléséért Szerbiában, különös tekintettel a választások lebonyolítására. Az előző választáson ezt nem tette meg.

Reméljük, az EU ezúttal tiszteletben tartja saját értékeit, és jobb teljesítményt fog felmutatni. Minden szerbiai ellenzéki párt ezt várja el tőle – így a Dveri is.

Ha már egyedüliként részt vesznek mindkettőn: a szerbiai vagy az uniós szervezésű tárgyalás hasznosabb eddig a céljaik elérése terén?

Meglepetésünkre a hazait gyakoribb időközönként tartják, sőt, rendszeresen, jól van szervezve, ezért valamivel komolyanvehetőbbnek tűnik. Elvárjuk, hogy az EU képviselői felzárkózzanak ehhez, konkrétabbak legyenek és nagyobb érzékenységet mutassanak a szerbiai ellenzék helyzete iránt. Mindenesetre a két tárgyalás sikerét az eredményekben kell mérni – számunkra a kormány és az ellenzék között létrejött megállapodást monitorozó testület megléte alapvető szükséglet.

Melyik tárgyaláson ajánlott eddig többet önöknek a kormány? Eleve, hogyan kell elképzelni egy ilyet, milyen a hangulat?

Mindkettőn jó és tiszteletteljes atmoszféra vesz minket körül. A hazaiban eddig több problémát tudtunk kitárgyalni, és jelentősen konkrétabb módon. Azt szeretnénk, ha a végén a két folyamatból egy lenne, hogy mindenki egy közös záródokumentumot írhasson alá – így garantálva a demokratikus minimumsztenderdeket.

Ha ez összejön, egyedül terveznek indulni?

Készen állunk rá mind vezetői, mind program-, mind szervezeti szinten. Persze értelmes együttműködésre is nyitottak vagyunk másokkal.

Van esélye a töredezett ellenzéknek Vučić ellen az elnökválasztáson, vagy eleve közös elnökjelöltben gondolkodnak?

Jobb lenne találni egy közös jelöltet, és győzni.

Ez nagyon érzékeny téma, a Dveri nem támogatna olyan jelöltet, aki elismeri Koszovó és Metohija (ez a terület hivatalos szerb neve – a szerk.) függetlenségét: mi egy őszinte, botránymentes hazafit szeretnénk, lehetőleg olyat, aki nem vett részt az eddigi kormányok munkájában.

Önök is támogatják azt az Európa jövőjéről szóló kiáltványt, amit többek közt Orbán Viktor, Matteo Salvini, Giorgia Meloni és még sok más szélsőjobboldali politikus írt alá. Ha létrejön nekik egy nagy európai pártcsaládjuk, abba is belépnének?

Támogatjuk a kiáltványt, támogatjuk az általa képviselt értékeket, és támogatjuk a nemzetek posztliberális Európáját, szerintünk a neoliberális gazdasági és kulturális hegemóniának ugyanis vége. Új konzervatív, keresztény, a hagyományos családot támogató formációkat kell alapítani és intézményesíteni. Igencsak érdekeltek vagyunk abban, hogy ehhez az új Európához mi is hozzájáruljunk, így támogatnánk egy új jobboldali pártcsaládot, és szívesen részt vennénk annak munkájában.

Csakhogy mindeközben az Európai Néppárt a kiáltvány aláíróit, köztük a korábbi néppárti tag Orbán Viktort orosz érdekek követésével vádolta meg. Orbán legszorosabb európai szövetségese Vučić szerb elnök, akinek a pártja viszont történetesen EPP-tag, de neki talán még jobbak is Oroszországgal a kapcsolatai, mint Orbánnak – hogyan oldaná fel ezt a gordiuszi csomót?

A Dveri a szerb nemzeti érdeket követi, hiszen mi egy szerb mozgalom vagyunk. Ezt szem előtt tartva szerintünk az Európai Uniónak és Oroszországnak szorosan együtt kell működnie – mi etéren ezt természetesnek és támogatandónak vesszük, Vučić kapcsolata viszont nem tökéletes Oroszországgal. Amit eddig láttunk tőle, az az, hogy ő egy neoliberális, aki romba dönti Szerbiát. De meglátjuk, Szerbiában hamarosan talán létrejön egy új, posztliberális konzervatív konszenzus: megvédeni Koszovót és Metohiját, megvédeni a Bosznia Szerb Köztársaságot, elutasítani az LMBTQ-mozgalom kulturális és jogi diktatúráját, és megvédeni a szerb ortodox egyház és szerb polgártársaink jogait és területeit a szomszédainkban és a diaszpórában. Mi készen állunk erre.

NYITÓKÉP: Бошко Обрадовић / Фејсбук

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek