Lázadozik a dublini érsek a szerinte diszkriminatív kormányzati covid-iránymutatás ellen

Sem az elsőáldozások, sem a bérmálások megtartását nem javasolja a katolikus egyháznak az ír állam, miközben – létszámkorlátozásokkal – szinte minden más eseményen gond nélkül részt lehet venni.

Írországban július eleje óta kezdtek újra rosszabbodni a koronavírus-statisztikák: az ötmilliós országban július közepe óta stabilan 1000-1300 körül ingadozik a napi új fertőzések száma a korábbi 300-400 helyett, az aktív esetek száma július eleje óta 10 ezerről 30 ezerre ugrott – a halálozások száma viszont minimális, július 28-án jelentettek egyedül 9 elhunytat, előtte és utána egyet sem.

Ez utóbbinak minden bizonnyal az az oka, hogy a nagyobb fertőzőképességű, de gyengébb megbetegítő-képességű delta variáns egy viszonylag magas átoltottságú társadalomban terjed: a lakosság 56,41 százaléka a vakcinákkal elérhető teljes, 11,13 százalék pedig a részbeni védettséget biztosító oltásmennyiséget kapta már meg.

Sok helyütt jött már a járványügyi enyhítés – kivéve a vallási életben

Ezzel is, valamint a december-januári hullámhoz képest mégiscsak jóval kevésbé drasztikus újabb hullámmal is magyarázható, hogy a Micheál Martin Taoiseach vezette ír kormány miért döntött úgy, hogy a járványügyi korlátozások nagy részét részlegesen eltörli:

• így például a teljesen átoltott háztartásokban létszámkorlátozás nélkül össze lehet gyűlni;
• a nem vagy nem teljesen védettek is fogadhatnak látogatókat egyetlen másik háztartásból, olyanból is, ahol nem mindenki szerezte meg a teljes védettséget;
• jelenleg ötvenen, csütörtöktől már százan vehetnek részt esküvőkön;
• színházakba és mozikba is lehet menni ötven főig;
• kültéri eseményeken is részt vehetnek kétszázan, ötezer fő feletti kapacitású helyszín esetén ötszázan;
• és az edzőtermek, uszodák és szabadidőközpontok is fogadhatnak vendégeket – igaz, csak egyéni foglalkozásra.

Az enyhítés alól a beltéri rendezvények jelentenek kivételt, amiket továbbra is tilos megtartani, valamint a vallási élet:

Micheál Martinék kötelezővé ugyan nem tették, de mindenesetre melegen ajánlják, hogy a katolikus egyház ne tartsa meg a keresztelőket, az elsőáldozásokat és a bérmálásokat sem

– mindezt egy olyan országban, ahol a lakosság több mint háromnegyede a katolikus egyházhoz tartozónak mondja magát.

E tekintetben augusztus 5-től itt is azért némi enyhítés várható: a kormányzati iránymutatás alapján ekkortól keresztelőket már nyugodtan lehet tartani – követve minden járványügyi protokollt, és kerülve a szertartást követő gyülekezéseket.

A fővárosi érsek diszkriminációt kiált

Az ír vallási vezetők egy jó része szerint ez utóbbi magyarázza az indokolatlan megkülönböztetést az egyházi és a világi életre vonatkozó szabályok között:

a kormány az ilyen vallási eseményeket követő buliktól, ünneplésektől tart, amik szuperterjesztővé tehetik az egyházat.

Ugyanakkor az állam nem tiltotta be sem a vallási rendezvényeket, sem az azt követő ünnepléseket, csupán nem javasolja azok megtartását – aki pedig ezt mégis megteszi, az jogilag nem vonható felelősségre.

Mindazonáltal ez még így sem tetszik mindenkinek: Dermot Farrell dublini érsek volt az első komoly ír vallási vezető, aki nyíltan felszólalt a kormányzati iránymutatás ellen, ami szerinte egyértelműen diszkriminálja az elkötelezett katolikusokat – az alá tartozó papoknak írt levelében arról beszél, hogy az állam attól való félelmében akarja korlátozni a vallási élet szabad gyakorlását, hogy az ünnepeken keverednének az emberek, és megszegnék a háztartásokra vonatkozó szabályokat.

„Ez zavarba ejtő, tekintve, hogy ilyen tilalmak nem vonatkoznak más eseményekre, mint a sport- vagy polgári rendezvényekre, vagy a családi összejövetelekre, mint a születésnapok, az évfordulók, vagy akár az esküvők és temetések.”

Éppen ezért az érsek arra biztatja az alá tartozó papokat, hogy a kormányzati elvárással szemben igenis tartsák meg az elsőáldozásokat és a bérmálásokat.

A mezőgazdasági miniszter szerint lehet még várni

És ezzel a véleményével a dublini érsek nincsen egyedül: több püspök is hasonlóképpen vélekedik informálisan, arra hívva fel a figyelmet, hogy most már aztán, amikor szeptemberben akár 40 ezren is összegyűlhetnek majd a Croke Park stadionban az ír labdarúgó-válogatott világbajnoki selejtezőit megnézni, semmi morális alapjuk nincsen lecsendesíteni a szertartások megtartásáért könyörgő plébánosokat.

A kormányt azonban nem látszanak meghatni a katolikus vezetőktől érkező szavak: Charlie McConalogue mezőgazdasági miniszter szerint nincs még itt az ideje, hogy az elsőáldozásokat és a bérmálásokat megtartsák – mert ezeken (oltatlan) gyerekek érintkeznek másokkal, például az elsőáldozást vezető pappal a Krisztus testét jelképező ostya átvételekor.

Ahogy a miniszter hozzátette:

„Noha frusztráló látni ezeket a késéseket, senkinek nem lesz baja attól, ha egy kicsit tovább vár a különleges napra.”

NYITÓKÉP: zenjeong / Pixabay