Sérti az egyenlő bánásmód elvét Kásler Miklós utasítása, hogy az oltatlanokkal PCR-tesztet fizettetnek ki az elektív műtétek előtt

Az emberi erőforrás-miniszter ezzel az alapvető jogok biztosa szerint „az alapvető jogok gyakorlását vagy a mindennapi élet viteléhez szükséges tevékenységek folytatását” kötötte védettségi igazolásához. Ez nem jelenti, hogy Káslernek vissza kell vonnia az erről szóló utasításait, csupán 30 napon belül meg kell mondani, hogy mit gondol az ombudsman véleményéről.

Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter még május 7-én jelentette be, hogy az „elektív” – tehát nem sürgős, a beteg egészségügyi állapota alapján halasztható – műtéti beavatkozások a járványvédekezési szabályok enyhülésével, május 13-tól újraindulnak. Később a nap folyamán azt is hozzáfűzte ehhez, hogy azok, akik műtétre kívánnak megjelenni a kórházban, kötelesek vagy védettségi igazolványt felmutatni, vagy kifizetni és felmutatni egy – a kórházba érkezés előtt legfeljebb 48 órával készített – negatív PCR-tesztet.

Szél Bernadett hivatalosan független, gyakorlatilag a Momentum „parlamenti szemeként és füleként” működő országgyűlési képviselője emiatt az alapvető jogok biztosához fordult, mondván:

nonszensz és alapvető jogokba ütköző, hogy egy járvány idején egyesek számára fizetőssé teszik a tb-ellátáson belül végzett műtéteket – úgy egyébként, hogy a koronavírus elleni oltások beadatása továbbra sem kötelező, illetve vannak olyan társadalmi rétegek (például a 12 év alatti gyermekek), akiknek az oltása nem is engedélyezett.

Szél egy konkrét ügyben fordult az ombudsmanhoz: ebben egy négyéves gyermektől és kísérő szülőjétől kértek fizetős PCR-, illetve antigén-tesztet egy egészségügyi intézményben – a két személy számára így ez 30 ezer forintos többletköltséggel járt.

A 2019 óta az alapvető jogok biztosi pozícióját betöltő Kozma Ákos keddre virradóan hozta nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos jelentését, amiben kimondta, hogy a fenti gyakorlat

• sérti a jogállamiság elvét, mivel „az Alaptörvény alapján általánosan kötelező magatartási szabályt kizárólag jogszabály állapíthat meg” – márpedig az elektív műtétek újraindításáról szóló miniszteri utasítás nem számít annak;
• sérti a jogbiztonság elvét, mivel „az állam döntéseinek egyértelműnek és világosan értelmezhetőnek kell lenniük, azok értelmezése nem jelenthet nehézséget” – a kásleri utasítás ezt a kitételt sem teljesíti;
• sérti az emberi méltósághoz való jogot, mivel az egészségügyi önrendelkezési joggal összefüggő visszásságot okoz az, hogy az állam ilyen eszközzel próbálja rávenni a polgárokat az oltás beadatására;
• sérti az egyenlő bánásmód elvét, mivel „a jogalkalmazó szervek alapvető jogok gyakorlását vagy a mindennapi élet viteléhez szükséges tevékenységek folytatását kötik a védettség igazolásához”.

Mindezek alapján Kozma Ákos arra tett ajánlást, hogy Kásler Miklós vonja vissza az ezt a jogellenes gyakorlatot szabályozó valamennyi miniszteri utasítását és körlevelét –Szél Bernadett ezt már egyenesen követeli az emberi erőforrás-minisztertől.

A legtöbb azonban, amit ez alapján tenni lehet, valóban csak a kérés és a követelés:

az alapvető jogok biztosa – törvény szerint – ugyanis valóban csak ajánlásokat tehet a visszás joggyakorlatokkal kapcsolatban, azaz megállapításainak semmiféle jogi kötőereje nincsen.

Az alapvető jogok biztosának jogállását megállapító jogszabály értelmében Kásler Miklósnak most „az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül” kell értesíteni Kozma Ákost arról, hogy mit gondol a megfogalmazott ombudsmani ajánlásról, annak eleget tenni viszont nem köteles.

NYITÓKÉP: Kásler Miklós / Facebook