Ha ezt a cikket elolvasod, elkezded szeretni a most 75 éves forintot

Szerző: Bárány Balázs
2021.08.01. 09:30

1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a forintot, felváltva ezzel az addigra már rekordmértékben elinflálódott pengőt. De honnan ered a neve? Kinek a képe szerepel rajta a leghosszabb ideje? Milyen hibák vannak a rajta a mai napig?

Ha ezt a cikket elolvasod, elkezded szeretni a most 75 éves forintot

Az elmúlt hetvenöt évben a forint volt Magyarország törvényes fizetőeszköze, és nagyon úgy tűnik, hogy egy darabig még velünk marad. Hetvenöt éve során „megélt” egy forradalmat, hat arculat-, és (legalább) két rendszerváltást. Az alapján, hogy mekkora ma az euró bevezetésének valószínűsége, még az is lehet, hogy a századik évfordulóját is megéri.

10. Miért pont forint?

A forint elnevezést a 14. században kezdték el használni I. Károly – közismert nevén: Károly Róbert – uralkodása idején. A szó eredete Itáliába vezethető vissza, ugyanis az akkoriban Magyarországon veretett aranypénz firenzei mintára készült, ami olaszul fiorino d’oro „firenzei arany”, latinul pedig florentinus, röviden florint volt. A későbbi századokban ez a megnevezés többször is felbukkant, gyakran csak „fl.” rövidítéssel. Mivel a magyar nyelv nemigen kedveli a mássalhangzók torlódását,

a florint a hétköznapi nyelvhasználatban forint lett.

9. Az univerzális váltópénz: a fillér

Az 1892 óta forgalomban lévő fillér szintén a pénznév népies alakját viselte. Ez azonban német eredetű, a „vierer – négyes” szóból származik, ami minden bizonnyal a négykrajcáros aprópénzre utal.

A huszadik században a fillérérme volt a leghosszabb ideig használatos: szolgált a korona, a pengő és végül a forint váltópénzeként is. Fizikai formájában száznyolc éves korában, 2000. március 31-én vonták ki a forgalomból, ám számítási egységként a mai napig találkozhatunk vele a számláinkon.

8. Történelmi hiperinfláció

A második világháború idején, de még azt követően is a nemzeti bank fedezetlenül bocsátott ki bankjegyeket. Ez volt az egyetlen módja annak, hogy a háború költségeit, később pedig a jóvátételt és más állami kiadásokat fedezni tudják. Mivel az ország romokban hevert, a pengővel szembeni bizalom külföldön és belföldön egyaránt zuhanni kezdett, ami a pénz értékének egyre nagyobb ütemű romlását okozta.

Egy dollár 1945 júliusában már 1320 pengőt ért, novemberben már 108 ezret.

1946 júliusában pedig 4 600 000 kvadrillió pengőt kellett volna kifizetni egyetlen amerikai fizetőeszközért!

Ilyen hiperinfláció a huszadik században csak latin-amerikai országokban és az összeomló Jugoszláviában volt, 2000 után pedig Irak, Zimbabwe, Fehéroroszország és Venezuela produkált hasonlót. Nem csoda, hogy az 1945-1946-os években a magyar lakosság inkább cserekereskedelemhez folyamodott, ami a gyakorlatban sajátos „árfolyamokat” szült: harminc kiló krumpliért például egy mázsa elsőosztályú fűtőszenet, egy liter étolajért pedig másfél kiló baromfi-, illetve sertéshúst lehetett kapni.

A forint bevezetését az tette lehetővé, hogy az Amerikai Egyesült Államok visszaadta az ország nemesfémkészletének egy részét, melyet még Szálasi Ferenc nyilasvezér lovasított meg. Az 1946-ban hazatérő „aranyvonat” körülbelül harmincezer kilogramm aranyrudat és érmét tartalmazott, ami elegendő fedezetet biztosított egy stabil valuta bevezetéséhez.

A hiperinfláció miatt egyre nagyobb címletű pengőbankjegyeket bocsátottak ki.

A hiperinfláció miatt egyre nagyobb címletű pengőbankjegyeket bocsátottak ki.

Fotó: Magyar Nemzeti Bank / Wikimedia Commons

7. A forint „arca”

Ha azt vizsgáljuk, hogy a forinton megjelenése óta melyik történelmi személy szerepelt a legtöbbet, akkor

II. Rákóczi Ferencet hirdethetjük ki győztesként.

Az ő arca 1953-tól 1998-ig az ötvenforintos bankjegyet díszítette, ezután pedig átkerült az ötszázasra.

II. Rákóczi Ferenc szerepelt a legtöbbet forintbankjegyeken, a képen egy 1983-as ötvenforintoson látható.

II. Rákóczi Ferenc szerepelt a legtöbbet forintbankjegyeken, a képen egy 1983-as ötvenforintoson látható.

Fotó: Pixabay

Ha pedig azt vesszük, hogy korábban már az ötvenpengősről is ő nézett ránk, akkor elmondhatjuk, hogy a huszadik században Rákóczi arca a magyar bankjegyek legnépszerűbb díszítőeleme.

A második helyet valószínűleg Széchenyi István kapná meg, aki 1991-ben került a „barna ötezresre”. Bár nyolc évvel később ez a bankjegy új formát kapott – „belilult” –, továbbra is a „legnagyobb magyar” arcképe díszít. Korábban Széchenyi csak az ötpengősön szerepelt, hiszen a rendszerváltás előtt a szocialista rendszer nem tartotta jó példaképnek a királyokat és arisztokratákat –

Rákóczi is csupán a kommunisták kurucos romantika iránti vonzódása miatt maradhatott.

Hasonló volt a sorsa Hunyadi Mátyásnak és Deák Ferencnek is: előbbi a száz-, utóbbi az ötpengősön szerepelt korábban. Érdekes, hogy Kossuth Lajos és Petőfi Sándor arca a rendszerváltás után eltűnt a forintról, holott ezt megelőzően a húsz-, illetve az ötvenpengősön, majd száz-, illetve a tízforintos bankjegyen is őket láthatjuk.

6. Maszkulin bankjegyek

Jogosan visszatérő kritika a forint papírbankjegyeivel kapcsolatban, hogy a rajtuk szereplő alakok kizárólag férfiak. Ez azért is meglepő, mert már az osztrák-magyar korona egyes címletein is lehetett találkozni nőalakokkal, a pengő 1940-es években kibocsátott sorozatához például Horváth Endre grafikusművész palócföldi lányokat és asszonyokat kért fel modellnek.

A forinton megjelenése óta három ízben szerepeltek nők: 1946-ban a százforintos bankjegyen Tőkés Jánosné Várszegi Gizella, a pénzjegynyomda egyik dolgozója látható, míg 1948-ban az ötfilléres hátulján találkozhattunk egy ismeretlen nő arcképével. Legutoljára az 1983-ban bevezetett ezerforintos hátoldalán volt nőalak: Medgyessy Ferenc Anya gyermekével című alkotását ábrázolta.

A rendszerváltás óta női arckép a magyar bankjegyeken nem volt.

A ritka női alakok egyike az 1983-as ezres bankó hátoldalán.

A ritka női alakok egyike az 1983-as ezres bankó hátoldalán.

Fotó: Magyar Nemzeti Bank / Wikimedia Commons

5. Mi az a tantusz?

Amikor lassan jövünk rá valamire, gyakran mondjuk: „leesett a tantusz”. Arra, hogy mi is ez a bizonyos tantusz, már csak az idősebbek emlékezhetnek. Egy pénzhelyettesítő éremről van szó, amit már a századelőn is használtak éttermekben vagy szerencsejátékok során, körülbelül úgy, mint manapság a különféle zsetonokat.

A második világháború után kiépülő telefonhálózat egy részét nyilvános telefonfülkék alkották, ezekből pedig egészen az 1970-es évekig csak a postán előre megváltott tantuszokkal lehetett hívást kezdeményezni.

Ha a hívott fél felvette a kagylót, akkor a fülke készülékében a tantusz leesett, a beszélgetésszámláló óra pedig elkezdett ketyegni.

A szólás egyébként húszfilléressel is használatos („leesett a húszfilléres”), ez esetben azonban nem telefonálásról, hanem az egykori utcai mérlegekről van szó. Ezeket főleg csomagfeladás előtt használták az emberek és húszfilléressel működtek.

4. Bakiparádé

A rendszerváltás óta kibocsátott bankjegyekkel kapcsolatban időről időre merülnek fel esztétikai, művészi, netán történelmi jellegű kifogások, de van, hogy egy helyesírási hiba szerepel rajtuk kitartóan.

A tízezer forintoson látható Szent István-portré például sokak szerint Szent László hermáját idézi, ezért hiteltelennek tartják. Ugyanez a gond a fején látható koronával is, melynek alakja szintén más lehetett – ez a koronázási paláston is jól kivehető. Ráadásul a tízezres hátoldalán bemutatott esztergomi látkép sem István korából való.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozni azzal a konteóval, hogy az ezer forintoson szereplő Hunyadi Mátyás-portré modellje valójában Orbán Viktor volt.

Ez azonban nem igaz: a grafika Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobra alapján készült. Az 1998-ban kibocsátott bankjegy hátoldalán egyébként 2017-ig kötőjel nélkül szerepelt a Visegrádon látható „Hercules-kút” felirata.

Nem, nem Orbán Viktorról mintázták az ezres Mátyás királyát.

Nem, nem Orbán Viktorról mintázták az ezres Mátyás királyát.

Fotó: Magyar Nemzeti Bank / Wikimedia Commons

A legkitartóbb hiba a kétrezres hátoldalán található. A felirat szerint itt Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet láthatjuk „tudósai között”, holott a grafika alapjául szolgáló Madarász Viktor-festmény címe ez: Bethlen Gábor tudósai körében. Ezt a mai napig nem sikerült kijavítani.

A legkülönlegesebb mégis az 1991-ben kibocsátott „barna ötezres”, melynek hátuljára a Magyar Tudományos Akadémia került, ám

a Nemzeti Bank grafikusai valamiért szükségét érezték annak, hogy néhány parkoló Ladát és Daciát rajzoljanak elé.

3. Nagy címletek – házilag

A forintot, mint minden valutát, sokan sokféleképpen próbálták már hamisítani. Emélkezetessé vált az a 2008-as eset,

amikor egy kétpói férfit 54 000 forintos címletekkel vertek át.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei faluban élő bácsi a birkáit szerette volna 108 ezerért eladni, amiért cserébe hamisított pénzjegyeket kapott. Csak akkor jött rá, hogy ilyen címlet nem létezik, amikor megpróbálta felváltani a helyi postán. A csalókat hamarosan elfogta a rendőrség, akik átadták a náluk lévő többi hamis bankjegyet. Ezeket – elmondásuk szerint – nem ők készítették, csupán a helyi szeméttelepen bukkantak rájuk.

2. Aranytartalmú papírpénz

2000-ben, a magyar államiság fennállásának ezredik évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank emlékbankjegyekkel tisztelgett Szent István előtt. Az ünnepi kétezer forintos címlet elülső oldalán a Szent Korona, hátoldalán Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című festményének részlete látható. Külön érdekesség, hogy a bankjegy fémszála 22 karátos aranyból készült. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a millenniumi kétezres olyan papírpénz volt, ami aranyat is tartalmazott.

A milleniumi kétezres aranyat is tartalmazott

A milleniumi kétezres aranyat is tartalmazott

Fotó: Magyar Nemzeti Bank / Wikimedia Commons

1. Többszörös dizájnváltás

A hetvenöt év alatt a forint legalább hatszor váltott arculatot. 1946 és 1949 között még a Kossuth-címer szerepelt a bankjegyeken, amit a következő tíz évben a „Rákosi-címer” váltott fel. Ezt 1959-ben cserélték le az ún. „Kádár-címerre”. A harmadik változtatást a rendszerváltás után, 1992-ben hajtották végre ezen a sorozaton, amikor a mai napig használt koronás jelkép került a forintra.

A kilencvenes években aztán Magyarországon polgárjogot nyert az a nyugati gyakorlat, mely szerint a bankjegyeket biztonságtechnikai okokból egy-két évtizedenként lecserélik. Ennek következtében jelent meg 1998-ban a ma is ismert papírpénzek első generációja, melyek közül a kétszáz forintos ma már nincs forgalomban. A sorozat megújulására 2014-ben került sor, amikor a „lila ötezres” besárgult, a kétezres és húszezres címletek színárnyalata pedig sokak szerint nehezen megkülönböztethető lett.

NYITÓKÉP: Fortepan / Magyar Rendőr

Bárány Balázs
Bárány Balázs az Azonnali állandó szerzője

Történész, történelemtanár.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek