Az adatvédelmi hivatal elnöke szerint minden rendben van az oltatlanok listázásával

Az általunk megkérdezett érintettek már nem így látják. Van, aki a szüleit félti a kötelező oltási papír aláírásától, van, aki úgy nyilatkozott, be sem engedné az oltásról őt meggyőzni akarókat.

Július 26-án vált nyilvánossá az a kormányrendelet, amelyben kimondják, hogy a 60 éven felüli, koronavírus ellen még nem beoltott magyar állampolgárokról készül majd egy lista a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) nevű kormányzati intézménytől (ami az oltásregisztráció és általában az egészségügyre vonatkozó adatok gazdája), ezt pedig nekik az oltatlanság, a TAJ-szám és az állandó lakcím feltüntetésével meg kell küldeni a területileg illetékes kormányhivataloknak, innen pedig a háziorvosok is értesülnek azokról, akik még nem kaptak oltást.

Ezt követően ezeket az embereket személyesen, az egészségügyi rendszer önkéntesei (például orvostanhallgatók) keresik majd föl, hogy a védőoltás beadásáról meggyőzzék őket, mivel az eddigieknél fertőzőképesebb, de kevésbé halálos indiai eredetű delta variáns terjedése miatt továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy az oltás elmulasztásával náluk a covidbetegség súlyossá válik.

A rendeletben az is szerepel, hogy aki 60 év fölött így sem győződött meg a Magyarországon egyébként önkéntes vakcinák szükségességéről, avagy hasznosságáról, annak egy írásbeli nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy a védőoltások egyikét sem kéri.

A szöveg egészen pontosan úgy fogalmaz: „Azon 60. életévüket betöltött magyar állampolgárokról, akik magyarországi lakcímmel és Társadalombiztosítási Azonosító Jellel rendelkeznek, azonban a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltásban (a továbbiakban: védőoltás) nem részesültek (a továbbiakban: érintett személy), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő heti rendszerességgel tájékoztatást nyújt a fővárosi és megyei kormányhivatalokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az érintett személy háziorvosa részére.”

Azoknak tehát, akiknek még nincs védőoltása, az erről szóló, érzékeny egészségügyi adatait az eredeti adatgazda Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK), ahol például a vakcinára is regisztrálni lehetett, az egyénre szabott, új oltási program keretében hetente átküldi majd a kormányhivatalokért felelős miniszternek, azaz a fideszes Gulyás Gergely, valamint az érintett háziorvosok felé.

Maga Gulyás egyébként a július 7-én tartott kormányinfón jelentette be az erről szóló kormánydöntést, még a részletek közlése nélkül. Akkori kérdésünkre válaszul úgy fogalmazott: nem vádolható azzal a magyar kormány, hogy ne tett volna meg mindent annak érdekében, hogy mindenkit oltsanak be, ennek ellenére 2 és fél millióan mégsem tették meg,

őket inkább önveszélyesnek, mint közveszélyesnek minősítette.

Hozzátette azt is: szerinte a személyre szóló kampány nem ugyanaz, mint a téli-tavaszi tömeges oltási kampány, ez jóval szűkebb körben zajlik majd ugyanis. Igaz, akkor Orbán Viktorék még nem hoztak döntést arról sem, hogy elindul a harmadik oltásokra vonatkozó regisztráció is.

Oltatlan: nem engedek be senkit, és papírt sem írok alá, a tesztelést elfogadnám

Két olyan érintettet is elértünk az üggyel kapcsolatban, akikre konkrétan vonatkozna, hogy adataik a NEAK-tól a miniszterhez kerülnének. Egyikük, egy vidéki, 60 év fölötti, de még aktívan dolgozó férfi különleges nevelést igénylő gyermekét feleségével gondozza lakásukban. Az Azonnalinak azt mondta: már régóta, mindenféle védőoltással szemben szkeptikus, így a SARS-CoV-2 ellen kifejlesztett vakcinák sem győzték meg.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben megkeresik oltásügyben az önkéntesek, mit tenne, egyszerűen úgy felelt: nem köteles őket beengedni az otthonába.

Az amúgy műszaki diplomás férfi mindehhez hozzátette, háziorvosával jó viszonyt ápol, és nem tudja róla elképzelni, hogy győzködni kezdje, hiszen tud arról, hogy ő elítél mindenféle oltást, egyébként bevallottan a saját felelősségére. Arra a kérdésre pedig, hogy ha osztrák minta szerint az oltást sok helyen ki lehetne váltani például PCR- vagy másmilyen tesztekkel (ahogy arról már írtunk, ennek a lehetőségnek például az invazív műtéti beavatkozások előtt az oltatlanoknak nyitva kell állnia), azt mondta, ebbe minden további nélkül belemenne, de azt leszögezte,

nem bízik annyira a magyar hatóságokban, hogy egy oltástól elálló papírt aláírjon, tart ugyanis attól, hogy az aláírását akár jogellenesen is bárki felhasználhatja ezután.

Egy másik, általunk megkeresett férfi az iránt aggódik leginkább, hogy idősebb szülei – akik ugyancsak nem kérik az oltást – a mostani kampány során esetleg mégis erre adnák a fejüket. Elmondása szerint az önkéntes, de erősen kapacitált védőoltási programot ő is elítéli, igaz, a covid elleni vakcinát ő már beadatta magának, de csupán kényszerből, mivel rokonlátogatás céljából viszonylag rendszeresen el kell mennie Japánba. Elmondása szerint az erőszakos, felülről vezérelt hazai oltási programnál a japán helyzet sokkal jobb, ott még egy kisebb meghűlés, avagy influenza közben is szájmaszkot viselnek az emberek a tömegközlekedésben, vagy az utcán, vigyáznak egymásra, ezért az oltott/oltatlan elkülönítés nem annyira látható, és zavaró, mint Magyarországon. (Japánban jelen állás szerint a népesség 26,5 százaléka kapta meg mindkét dózist, míg itthon ez az arány 55,3 százalékos.)

Ő is abban bízik, hogy egy bizonyos határt már nem lehet átlépni, ha például valaki sem beengedni nem kívánja az önkénteseket, sem pedig a papírt nem kívánja aláírni, akkor mégsem rángathatják el az oltópontig.

Adatvédelmi biztos: A rendeletet megküldték nekünk, nincs vele semmi gond

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóságot (NAIH) is, az iránt érdeklődve, nem tartják-e érzékeny egészségügyi adatok rendeletben előírt megosztását adatvédelmileg aggályosnak.

Hivatalos válaszában Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos arról számolt be az Azonnalinak, értÉkelésük szerint az, hogy a NEAK-nak meg kell osztania az adatokat, a rendelet értelmében azt jelenti, hogy rajtuk kívül így a másik adatgazdává Gulyás Gergely miniszter és a Miniszterelnökség válik, így pedig szó sincsen arról, hogy egyes kormányhivatalokban, vagy háziorvosoknál mindenki az összes érzékeny adatot megismerheti.

Válaszlevelében Péterfalvi Attila kiemelte: „A háziorvos az érintett személy lakcímét, TAJ-számát már eleve ismeri, a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételére, vagy az oltakozás elmaradására vonatkozó adatokhoz a betegéletút részeként korábban is főszabályként hozzáféréssel rendelkezett."

Kiemelte továbbá, július 19-én véleményezésre a kormány a rendelet tervezetét megküldte nekik, Péterfalvi pedig hangsúlyozta, a katasztrófavédelemről szóló törvény biztosítja, hogy járványhelyzet idején egyes törvények alkalmazását az élet védelmében felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb, rendkívüli rendelkezéseket hozhat. Ez szerinte a 60 évek feletti oltatlan embereket listázó kormányrendeletre minden további nélkül megáll. Ezzel lényegében a hatóság is hangsúlyozta:, alapesetben az érzékeny egészségügyi adatoknak a NEAK rendszeréből nem lehetne kikerülnie, csak a veszélyhelyzet teszi most ezt lehetővé az ő álláspontjuk alapján is.

Péterfalvi részletes válaszában hozzátette, az adatvédelemre vonatkozó európai irányelveket (GDPR) a rendelet szerinte betartja, ugyanis a magánszféra védelme továbbra is érvényesül, mivel a lehető legkisebbre korlátozódik az adatok összességét megismerhetők köre, igaz, a különleges jogrend miatt a Miniszterelnökséget is be kell ebbe vonni.

De levele leszögezi, „amennyiben a szóban forgó (NEAK és a Miniszterelnökség közötti) adattovábítás során adatvédelmi incidens következik be, és erről a Hatóság tudomást szerez, a Hatóság természetesen eljárást indíthat és megteheti a szükséges lépéseket és intézkedéseket”.

Péterfalvi hangsúlyozta, a kormányrendelettel kapcsolatos, hivatalos és részletes állásfoglalásukat hamarosan honlapjukon is közzéteszik majd.

A rendelettel kapcsolatos véleményüket kérve kerestük írásban az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de cikkünk megjelenéséig sem e-mailes, sem telefonos formában nem reagáltak megkeresésünkre.

Oltási kampány: a meggyőzés rendben, a nyomásgyakorlás már nem

Az Azonnalin az elmúlt hónapokban írtunk arról is, sokszor a szórakozási lehetőségektől, utazástól való elzárás, avagy a munkahellyel, vállalkozással kapcsolatos aggodalmak kényszerítettek rá valakit, hogy végül beoltassa magát, és így védettségi igazolványhoz jusson, július elejéig ugyanis csak ennek birtokában lehetett fitnesztermeket, vendéglátóhelyeket, egyes rendezvényeket, vagy éppen demonstrációkat látogatni.

Akkor volt olyan, rendvédelmi szervnél és egészségügyben dolgozó ember is, aki név nélkül megosztotta velünk: pályaelhagyáson gondolkozik a védőoltás megkövetelése miatt.

Legutóbb pedig arról is írtunk, van olyan, hogy nem életmentő, de elég fontos műtéti beavatkozásnál sem egyértelmű a tájékoztatás arról, hogy az oltási kártyát kurrens, negatív covid-teszteredménnyel is ki lehet váltani.

NYITÓKÉP: Pixabay