18-as karikás reklámblokkokat hozott a tévébe a melegellenes pedofiltörvény

2021.07.28. 12:27

A pedofiltörvény kevés nyilvánosságot kapott részeként már a televíziós reklámokat is korhatár-besorolással kell ellátni. Mivel azonban a jogszabály nem túl egyértelmű, a csatornák inkább felnőtt tartalomnak jelölnek meg ártatlannak tűnő hirdetésblokkokat is, hogy így védjék ki a büntetést.

18-as karikás reklámblokkokat hozott a tévébe a melegellenes pedofiltörvény

Furcsa jelenséggel találkozhattak az elmúlt hetekben a hazai tévénézők: sok korhatáros reklámblokkokat kezdtek sugározni – 12-es, 16-os, és 18-as besorolással is. Aki ritkábban tévézik, annak az alábbi videó össze is gyűjtötte, hogy néz ki, mióta a reklámokat beharangozó grafika korhatárkarikát is kap:

 

Ám ezt nem valami véres-szexelős-kokaincsíkos tartalom követte, hanem csupán a megszokott hirdetések. A pedofiltörvényként elhíresült jogszabály ugyanis nem egy, hanem több törvényt is módosított és ez több területen is vonatkozik a tévéreklámokra. Egyfelől az egyik, éles vitát kiváltó passzusában így rendelkezik: „Tilos az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

Ezzel együtt tartalmaz egy olyan módosítást is, amely a reklámokat kivonta a korhatár-besorolás alá vont műsorok kivételeinek listájából. Mostantól tehát a műsorokhoz hasonlóan a reklámokat is korhatár-besorolással kell ellátniuk a csatornáknak.  

Ugyanakkor ahogyan már önmagában az is fejtörést okoz, mit is jelent a homoszexualitás népszerűsítése, több szakmabeli véleménye szerint a csatornák úgy védhetik meg magukat egy esetleges büntetéstől a nem egyértelmű jogszabály mellett, hogy inkább túlkompenzálnak – ezért láthatunk teljesen ártatlannak tűnő reklámokat is kizárólag nagykorúaknak ajánlva. Ha túl erős kategóriába sorolnak be egy műsort, az ugyanis sosem probléma, ellenben a túl enyhe figyelmeztetésért komoly büntetés járhat, a médiahatóság futószalagon osztja az ilyeneket az elhibázott karikázásokért. 

Tartalom alapján, de egyben

A TV2 Csoport sajtóosztálya az Azonnalinak küldött szűkszavú válaszában azt írta: „A reklámok korhatár-besorolásával kapcsolatos változás a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 2021. július 08. napján hatályba lépett módosításának való megfelelés következménye. A módosítás gyakorlati átültetésével, alkalmazásával összefüggésben a TV2 természetesen figyelembe veszi a mindenkori vonatkozó hatósági ajánlást.” Vagyis azért karikáznak, mert kikerültek a kivételek listájából a reklámok.

Az RTL Magyarország válaszában szintén erről számolt be. Arra a kérdésünkre, hogy mi alapján sorolják be az egyes reklámblokkokat, azt írták: a besorolás szempontjai nem változtak, azok a médiatörvényben és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ajánlásaiban vannak körülírva.

A vállalat válaszában hozzáteszi: a besorolás tartalom alapján történik.

Kérdésünkre még hozzátették, hogy nem az összes magyar nyelvű csatorna tartozik a magyar jog alá, mivel vannak olyanok, amelyeket külföldről sugároznak és az ottani szabályok szerint járnak – ezért láthatunk magyar nyelvű csatornákon is AP jelzést például, amely a 12-es karika romániai megfelelője. Arra a kérdésünkre, hogy nem okozhat-e kommunikációs problémát egy cégnek, ha a reklámját gyerekekre károsnak minősítik, az RTL Magyarország válaszában azt írta: „Törvényi szabályozásról lévén szó, a hirdetők az eredményességük érdekében tisztában vannak a kritériumokkal és azok mentén készítik el a reklámjaikat.” 

Az ATV megkeresésünkre azt reagálta: „A médiatörvény hatályba lépett változásait követve a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének tagjaként, konzultálva más érintett médiaszolgáltatókkal, az ATV megfelel a jogszabályi előírásoknak.” Ezt követően ők is azt írják, hogy az új szabályozás alapján tartalom szerint látták el korhatár-besorolással az egyes reklámokat.

Kérdésünkre az ATV hozzátette: „A reklámblokk összessége egy egységnek minősül, melynek legszigorúbban meghatározott reklámszpotjának korhatár-besorolását alkalmazzuk a reklámblokk minden egyes elemére. Ily módon fordulhat elő, hogy egy adott reklám megjelenik eltérő korhatár besorolású reklámblokkokban is.”

Az RTL Magyarország az Azonnali megkeresésére azt írta: tartalom szerint karikázzák a reklámokat.

Az RTL Magyarország az Azonnali megkeresésére azt írta: tartalom szerint karikázzák a reklámokat.

Fotó: RTL / Sajtóklub

Óvatosságtól az öncenzúráig

„Vannak kivételek, hogy mikor nem kell klasszifikációs eljárás, ami a korhatár-besorolás hivatalos megnevezése. Kivették a kivételek közül a reklámokat, innentől kezdve a reklámblokkokat is be kell sorolni” – magyarázza az Azonnalinak Szalay Dániel, a Media1.hu szaklap főszerkesztője. Szerinte ez nem csak egyidejűleg került be a pedofiltörvény melegekkel kapcsolatos módosításaival, de összefügg azzal, hiszen abban szerepel, hogy 18 év alattiaknak, ezáltal 23 óra előtt nem lehet olyan reklámot leadni, amely a nemváltást és a homoszexualitást „népszerűsíti”:

„Nyilván igyekeznek fokozott óvatossággal eljárni, aminél felmerül, hogy rá lehet azt fogni, hogy ez homoszexuális tartalom, akkor inkább kiteszik a 18-at. Szerintem most itt túlzott óvatosság figyelhető meg.”

Elmondása alapján ennek az az oka, hogy a jogalkotó nagyon szigorú szankciókat helyezett kilátásba, ezért kirakják inkább a 18-as karikát, mint, hogy baj legyen, de azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a karikák egy része tévesen került ki, és ezért láthattunk mondjuk 18-as karikás reklámokat.

„Ez egy gumiszabály. Mit értünk azon, hogy népszerűsíti a homoszexualitást? Ha két lány megfogja egymás kezét, akik egyébként testvérek, abból hogyan állapítják meg, hogy csak tesók, vagy a szexuális érdeklődés vagy orientáció megváltoztatását népszerűsítik? Sehogy. Ha egy homoszexuális magazint népszerűsítenek, az is egy kérdés, mert ő nem a homoszexualitást népszerűsíti, hanem a homoszexuálisoknak szóló lapot. Azt vajon minek tekintjük, népszerűsítésnek vagy sem?” – teszi fel a kérdést Szalay.

Szerinte az egész egy politikai terelés, a zavaros jogszabály áldozatai pedig próbálnak valahogy nem bírságot kapni miatta.

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) az Azonnalinak küldött válaszában azt írja: a homályos szövegezés nehezen értelmezhető abból a szempontból is, hogy mi tekinthető egy műsorszámnak, azaz minden egyes reklámban kell-e jelölni a korhatári besorolást vagy a teljes reklámblokkban – ahol esetleg csak egy reklám kérdéses. A szakmai szervezet, amely korábban közleményben tiltakozott a törvény ellen úgy látja: a módosított törvénycsomag elnagyolt szövegezésének reklámokra vonatkozó része „technikai kérdések garmadáját veti fel”, teljes homályban hagyja a reklámszakmát, és ezzel a legbiztosabb megoldásokra és öncenzúrára sarkallja.

„Bár a hatályba lépéstől minden televíziós reklámot is be kellene sorolni korhatár-szempontból, erre nincs semmilyen szempontrendszer, ajánlás: a törvényhozó nem adott ki egyértelműsítő értelmezési útmutatót, s erre a reklámipari szereplők a közeljövőben nem is számítanak. A reklámszakmát a fogyasztóvédelem és a gazdasági versenyhivatal ellenőrzi, jellemzően állampolgári, versenytársi bejelentés után, de ezeknek a szerveknek nincs jogszabályértelmezési kötelezettségük. Ezért egyes tévé csatornák akár a reklámblokkban előforduló egyetlen esetleg kérdésesnek tekinthető reklám miatt is kiteszik a korhatári jelzést” – fogalmaz válaszában az MRSZ. Ők is kifogásolják, hogy nem egyértelmű, mit ért a jogszabály népszerűsítés alatt.

A magasabb kategória nem jogsértő

„Az a TV-csatorna, amelyik a teljes reklámblokkot egyetlen műsorszámnak értelmezi, akkor akár csak egy korhatáros reklám miatt is a teljes blokkot korhatári besorolással látja el. Ha például egy korhatári besorolás alá nem eső reklámszpot a kései (22 órai műsorsávban) olyan reklámblokkban is helyet kap, amelyben szerepel például a Háttér Társaság Család az család társadalmi célú reklámja is, a teljes blokkra felkerül a 18+ korhatáros megjelenítés. Míg előfordulhat, hogy ugyanaz a korhatári besorolás alá nem eső reklámszpot egy olyan reklámblokkban is fut, ami a blokkban szereplő összes reklámspot tekintetében nem igényel korhatári besorolást” – fogalmaz a szervezet az Azonnalinak küldött válaszában. Hozzáteszik: az eltérő nemi identitású embereket szerepeltető nem társadalmi célú TV reklámok este sem mehetnek adásba, a korlátozás ugyanis ezekre a tartalmakra is vonatkozik.

„El tudom képzelni, hogy egy csatornának az a legegyszerűbb, hogy beállítják, hogy amelyik reklám 23 óra után megy le, az 18-as karikát kapjon, de a törvény nem így szól. Az azt mondja, hogy a nemváltást népszerűsítő és egyéb reklámok 23 óra után mehetnek le, de nem kötelező minden az után leadott reklámot csak felnőtteknek ajánlott módon leadni” – mondja Szalay Dániel.

Hozzáteszi, hogy olyan eddig is volt, hogy például egy durvább akciófilm ajánlója csak korhatárosan mehetett le, illetve korábban emiatt történtek már birságok is még a Való Világ előzeteseiben szereplő egyes jelenetek miatt. Elmondása alapján elképzelhető, hogy a jellemzően egyszerre több csatornán is hirdető cégek reklámjai más-más besorolást kapjanak az egyes adókon. Az MRSZ szerint is a televíziós csatornák a nem egyértelmű törvényi szövegezés miatt eltérően értelmezhetik az előírásokat.

A médiahatóság bejelentések alapján indít eljárást, előre nem adott utasításokat, mit ért a törvény a homoszexualitás népszerűsítése alatt.

A médiahatóság bejelentések alapján indít eljárást, előre nem adott utasításokat, mit ért a törvény a homoszexualitás népszerűsítése alatt.

Fotó: NMHH / Wikimedia Commons (CC-BY-SA-3.0)

Az Azonnali kérdésére az NMHH Kommunikációs Igazgatósága is megerősítette, hogy a friss módosítás nyomán kell mostantól karikázni a reklámokat. Arra a kérdésünkre, mi alapján kell ezeket elvégezni, azt írták: a Médiatörvényben és a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó előírások között is található kiskorúak védelmét célzó szabályozás.

Hozzáteszik, hogy a besorolás a műsorszolgáltatók feladata, a médiatörvény alapján pedig az nem jogsértő, ha valamelyik médiacég egy műsort a szükségesnél magasabb kategóriába sorol be.

Arra a felvetésünkre, hogy okozhat-e ez a hirdetőknek kommunikációs nehézséget, nem akartak reagálni, mondván, hogy az ő feladatuk csak a hatályos médiaigazgatási szabályok felügyelete. Ezzel kapcsolatosan az MRSZ vezetése kérdésünkre azt írta: furcsa, hogy nem lesz egyértelmű, hogy a korhatár nem a termékre, hanem annak reklámjára vonatkozik.

A szakmai szervezet szerint azonban ennél sokkal nagyobb baj, hogy eltűnhetnek a toleranciát és elfogadást segítő reklámtartalmak és azon reklámok megítélése is kérdésessé válhat, amelyek egy amúgy törvényes és valóságos társadalmi realitást akárcsak felvillantanak, amelyek utalhatnak arra, hogy léteznek nem heteró kapcsolatok is a világban.

Bejelentésre intézkedhetnek

A Media1.hu főszerkesztője felidézte: a jogszabály kapcsán megkérdezték az NMHH-tól, hogy a Jóbarátok leadhatók-e, azok a részeik, melyekben homoszexuális tartalom szerepel (Ross leszbikus exfelesége vagy Chandler transznemű apja). Azt a választ adták, hogy a hatóság nem köteles előre felvilágosítást adni.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az RTL Híradó kérdésére azt mondta, az a sorozat lemehet 18-as karika nélkül, de a végső szót a Médiatanács mondja ki. A kormányközeli média pedig a közelmúltban arról cikkezett: a Jóbarátok azért maradhat, mert abban a homoszexuális szál nem „meghatározó elem”, ellentétben például a Modern családdal, amelyben viszont igen.

Szalay erre azt reagálja: „Mit tekintünk központinak? Ha egy rész egyharmada arról szól, hogy egy leszbikus párral mi történik? Akkor ül egy bizottság a Médiatanácsnál és nézi a sorozatot és amikor már leadta a csatorna, utólag majd kivetnek rá x millió forintot, mert úgy ítélik meg, hogy ez már központi részként jelent meg”.

Szerinte felmerül, hogy a kizárólag fideszes delegáltakból álló testület esetleg részrehajló lehet a kormánypárti csatornákkal szemben.

Ilyen eljárások elindításához egyébként bárki tehet panaszt az NMHH weboldalán keresztül. Ezek után a csatornáknak be kell mutatniuk a kérdéses adást és ha elindul az eljárás, akkor megítélhetnek bírságot. Ezt követően bíróságra kerülhet az ügy, ahol akár évekig pereskedhetnek az ügyben – ahogy az korábbi büntetések esetén meg is történt.

A Magyar Reklámszövetség korábban közleményben tiltakozott a törvénymódosítás ellen.

A Magyar Reklámszövetség korábban közleményben tiltakozott a törvénymódosítás ellen.

Fotó: Magyar Reklámszövetség / Facebook

Korlátozott sokszínűség

„A sokszínűség megjelenítése jelentősen korlátozottá válik a reklámokban és a médiában. De az is problémát jelent, hogy a reklámokban szereplő celebek, színészek nemi identitása is szempont-e vagy csak a reklámban eljátszott szerepét kell figyelembe venni?

Például, ha egy coming out-olt közszereplő egy sörreklámban mint családtagját vagy barátját átölel egy másik férfit, az kimeríti a homoszexualitás megjelenítését?” –írja a Reklámszövetség.

Szerintük ha emiatt a reklámkészítőnek tudnia kell, hogy a reklám szereplőknek mi a szexuális identitása, az személyiségi jogokat is sérthet és diszkriminálhat is. „Ha ezt nem lehet a törvények alapján egyértelműen eldönteni, a márkák inkább más celebeket fognak szerepeltetni, ugyanis a megrendelő felelőssége, hogy megfeleljenek minden szabályozásnak” – vélik.  

Szalay Dániel arra a kérdésünkre, hogy a nemzetközi tiltakozások után a reklámadóhoz hasonlóan várható-e esetleg valamilyen, a kormányra nézve kötelező lépés, felidézi: az egész törvénnyel összefüggésben elindult már egy uniós kötelezettségszegési eljárás. Szerinte az Európai Bíróságra fog kerülni az ügy, ám elképzelhetőnek tartja, hogy addig finomítanak a törvényen. Hozzáteszi, hogy emellett a bírósági ítéletek gyakorlata fogja kialakítani, hogy mi számít problémás tartalomnak és mi fér bele.

„A KRESZ-nél pontosan tudod, hogy ha 130 helyett az autópályán 170-nel mész és levillantanak a traffipaxszal, akkor meg fognak bírságolni. Itt az van, hogy mész és nem tudod, hogy ezért fogsz-e majd kapni büntetést, ha valaki esetleg feljelent” – summázza a helyzetet.

Az MRSZ kérdésünkre azt írta: mindent meg fognak tenni, hogy hangot adjanak egyet nem értésüknek, ameddig a szabályozás nem változik, ami bíznak benne, hogy az meg fog történni, mert szerintük annak semmi köze a pedofilok elleni fellépéshez. 

„Az MRSZ továbbra is hangsúlyozza, hogy a szexuális kisebbségek kirekesztése a tömegmédia műsoraiból azt a felelősségteljes és sokszínű emberábrázolást akadályozza, amely lehetővé teszi a tolerancia és elfogadás értékei mentén a világ és a benne élő emberek változatosságának bemutatását és a pozitív kulturális változásokhoz hozzájárulva a negatív sztereotípiák megszüntetését” – fogalmaz a szervezet.

CÍMLAPKÉP: Fortepan / Bauer Sándor

Tarnay Kristóf Ábel
Tarnay Kristóf Ábel az Azonnali újságírója

Újságíró, jobboldali liberális gondolkodó, volt diákaktivista. Szereti a szabadságot, az alternatív rockot és a jó kraftsöröket.

FACEBOOK
WEBLAP

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek