Berobban-e attól a járvány, hogy Budapesten harmincezren mentek ki a Pride-ra?

2021.07.27. 07:05

Közel harmincezren vettek részt a 26. budapesti Pride-on, ami tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Ekkora tömeg legutoljára a magyarországi Eb-meccseken vonult az utcán, amiért anno több járványügyi szakértő is kiakadt, noha a meccsekre kellett a védettségi igazolvány, míg a Pride-ra nem. De hogyan látják most? Szuperfertőző eseménynek számít-e a Pride?

Berobban-e attól a járvány, hogy Budapesten harmincezren mentek ki a Pride-ra?

Július 24-én tartották a huszonhatodik budapesti Prideot, amin a szervezők tájékoztatása szerint több mint harmincezren vettek részt. A tömeg a Deák térről indult és végső cél Tabán volt, ahol aztán többek között Karácsony Gergely főpolgármester is beszédet tartott. A menetben többnyire 20-30-as éveikben járó fiatalok voltak, de ugyanúgy lehetett látni időseket, illetve politikusokat is. Az LMBTQ-jogokért vonuló tömeget több helyen is ellentüntetők várták – a Fővám téren például a szélsőjobboldali nacionalista Budaházy Györgyék várták.

Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány Magyarországon most csendesedő szakaszában jár, a témában gyakran nyilatkozó, a tavaszi nyitás vagy a foci Európa-bajnokság miatt olykor-olykor már negyedik hullámot előrelátó járványügyi szakértőkkel azt jártuk körbe: berobbanhat-e a járvány attól, hogy a harmincezres tömegben a járványügyi előírásokat, mint a maszkhordás és a távolságtartás csak kevesen tartották be, illetve a védettségi igazolvány sem volt kötelező.

Lehet-e szuperfertőző esemény a Pride?

A Facebook-posztjában napokkal a Pride előtt még a „maszkot hordani, távolságot tartani, nem szervezni és nem résztvenni tömegrendezvényeken” tanáccsal élő Falus Ferenc volt tiszti főorvos szerint viszonylag kicsi annak a kockázata, hogy a Pride miatt többen fognak megbetegedni, mivel jelenleg kevés a vírushordozó Magyarországon, és feltehetőleg kevés turista vett részt rajta. Ugyanakkor szerinte „a félelem teljesen jogos”, elvileg lehetne rá esély, viszont az Eb-mérkőzésekre utalva elmondta, hogy a mérkőzések előtti vonulások következtében sem nőtt a kórházba került koronavírusosok száma. „A jelenlegi járványügyi helyzetben a szabad levegőn való megfertőzés esélye rendkívül alacsony Magyarországon” – összegezte a Pride járványügyi kockázatát a volt tiszti főorvos.

Hasonlóan látja Zacher Gábor toxikológus is: mint az Azonnalinak mondta, az Európa-bajnokság alatt hatvanezren vonultak, és szintén nem figyeltek a szabályokra az emberek. „Ezek a rendezvények természetesen magukban rejthetik a megfertőzés veszélyét, de szerencsére ez eddig nem volt így” – véli a toxikológus, aki elmondta, hogy

egy tüntetésen vagy a Pride-on való részvétel nem jelent nagyobb kockázatot, mint amikor az ember a tömegközlekedést használja,

„annyi különbséggel, hogy a tüntetés legalább a szabad levegőn van, ahol az átfertőzöttségnek kisebb az esélye, mint zárt térben”. Ennek ellenére Zacher pár nappal ezelőtt azt javasolta még a magyaroknak, hogy bírják ki idén tenger nélkül, noha a tengerpartok is szabad levegőn vannak.

A foci-Eb előtt Orbánnál még a telházas stadionokat nem engedő orosz elnök Putyint is józanabb vezetőnek beállító Lantos Gabriella, a Pálinkás József vezette Új Világ Néppárt egészségpolitikusa szerint ha a hatvanezres mérkőzések sem robbantották be a járványt, akkor a Pride sem fogja: „Egy nyílt téren, a hatvanezres Népstadionban tartott mérkőzés is csak egy nagyon lassú emelkedést okozott, az emelkedés meg már most is megvan. A járvány R-értéke (ez az a szám, ami azt jelzi, hogy egy megfertőzött ember hány további embernek adhatja át a vírust-szerk.) már most 1 felett van.” 

Lantos szerint a járvány negyedik hulláma Magyarországon már mindenképpen elindult,

ezt megakadályozni nem lehetett, igaz, ő a baljós áprilisi Facebook-posztjában ennek tetőzését már júnus közepére, a foci-Eb idejére prognosztizálta, a magyar miniszterelnökre utalva hozzátéve: „Ez az őrült, öntelt alak mégis azt képzeli, hogy tudja a tutit. Csak ő.” Mindenesetre az Azonnalinak most azt mondta, a kormánynak majd lépnie kell, csakhogy amíg nem hoz szigorításokat, addig nincs mit betartatni. A német járványkezelésért felelős Robert Koch Intézetre hivatkozva elmondta, hogy Magyarországon majd akkor kell legközelebb szigorító intézkedéseket hozni, ha a napi új fertőzöttek száma 700 fölé emelkedik – ekkor a zárt terekben kellene bevezetni újabb korlátozó intézkedéseket, például a kötelező maszkviselést.

Kunetz Zsombor szakorvos a megkeresésünkre azt mondta, hogy szerinte a Pride kockázati szempontból ugyanakkora lehet, mint a strandolás vagy egy focimeccs. „Semmivel sem nagyobb a valószínűsége, sőt, én azt gondolom, hogy ez a szubkultúra kifejezetten ad a testhigéniára. Ha vennénk egy mintát az LMBTQ-közösségben és a velük szimpatizáló társadalmi csoportokban, akkor szerintem nagyobb lenne az átoltottság aránya, mint mondjuk egy strandon” – véli Kunetz, majd hozzátette, hogy ha strandra és focimeccsre elmehet bárki, akkor „fogadjuk el, hogy egy tüntetésen is bárki részt vehet”.

Ilyen volt a huszonhatodik budapesti.

Ilyen volt a huszonhatodik budapesti.

Fotó: Tóth Csaba Tibor / Azonnali

Melyik a veszélyesebb? Egy teltházas mérkőzés vagy a Pride? 

A szakértőktől arra is kíváncsiak voltunk, hogy különböző szituációk egy 1-től 10-es skálán mennyire számítanak járványügyileg veszélyesnek, azonban Falus szerint így egyáltalán nem lehet összehasonlítani különböző eseményeket, mivel számít a vírushordozók száma, illetve hogy az emberek mennyire tartják be az olyan ajánlásokat, mint a távolságtartás és a maszkhasználat.

„Ma Magyarországon viszonylag kevés vírushordozó van, még akkor is, ha a tendencia igen aggasztó. Kicsi a valószínűsége annak, hogy ha én az utcán sétálok, akkor pont velem szembejön egy fertőzött”

– véli Falus, majd továbbfűzve gondolatát azt azért elárulta, hogy az „éjszakai mulatozókban” nagyobb a megfertőződés kockázata.

Falus szerint a két eseményt már csak azért sem lehet összehasonlítani, mert azóta javult a járványhelyzet. „Az Eb-rendezvénynél megúsztuk azt, hogy valami történjen, azóta pedig folyamatosan javult a járványhelyzet, bár az utóbbi időben megint romlóban van” – fogalmazott a korábbi tiszti főorvos.

Zacher Gábor ennél már kicsit bővebben reagált a megkeresésünkre. Szerinte egy tüntetésen a megfertőzés esélye egy 1-től 10-ig terjedő skálán szabad ég alatt 3-4, és szerinte a Pride is ebbe sorolható.

Ennél a tömegközlekedést csúcsidőben veszélyebbnek tartja: az a képzeletbeli 10-es skálán egy 5-ös, 6-os értéket is felvehetne.

A focimeccsen való részvétel Zacher Gábor szerint szintén nem tartozik a túl rizikós események közé, bár ez nagyban függ a nézők számától. Mint mondta, egy megyei harmadosztályú meccsen közel nulla a megfertőzés esélye, „ott nagyobb problémát azt jelent, hogy utána elmennek kocsmázni az emberek”, míg az NBI-es labdarúgómérkőzéseket 3-asnál többre nem tenné. Az Eb-mérkőzéseket a teltház, illetve a vonulás miatt 6-7-esre osztályozta a toxikológus, mert ott szűken és szorosan voltak egymás mellett az emberek, és ellentétben a Pride-dal, az emberek kevésbé voltak szabálykövetők – fejtette ki Zacher.

Lantos Gabriella szerint ahhoz, hogy egy rendezvény fertőzésveszélyét megállapíthassuk, három szempontot kell figyelembe venni:

  1. hogy nyílt vagy zárt térről beszélünk;
  2. hogy milyen távol állnak egymástól az emberek;
  3. illetve mennyi ideig tartózkodnak egymáshoz közel.

Így szerinte az utcán minimális, míg egy stadionban, „ahol órákon keresztül egymás mellett ülnek az emberek, még nyílt téren is nagyobb a megfertőződés esélye. Ezt mutatja a portugál esetszámok növekedése a BL-döntőt követően” – véli Lantos, aki elmondta, hogy a képzeletbeli 10-es skálán az Eb-mérkőzéseket 3-4-esre, míg a Pride-ot 2-esre értékelné, mert azt „nyílt térben, egymástól távol, viszonylag gyakran cserélődő közönséggel” tartották meg, míg az Eb-meccseken majdnem két órán keresztül tíz centire ültek egymástól az emberek.

Az áprilisi nyitást még a „nem nagyon tudok most már mást elképzelni, minthogy szándékosan vezetnek vágóhídra tömegeket” mondattal kommentáló Kunetz szerint ez a kérdés inkább a virológusok terepe, de azt elmondta, hogy a Pride-dal ellentétben egy focimeccsen vannak zárt terek is – például az illemhelyek vagy a büfé –, emiatt a Pride szerinte még biztonságosabb is.

Ugyanakkor a szakorvos szerint nem lehet összehasonlítani, hogy az Eb-mérkőzések vagy a Pride számított-e járványügyileg kockázatosabbnak,

mivel az egyik egy szabadabb térben zajlott, míg a másiknál kötelezően előírták a védettségi igazolványokat, illetve a járványhelyzet is eltérő volt. „Ha pedig a kormány valóban kiváncsi lenne arra, hogy a járvány hogy alakul, akkor sokkal nagyobb arányban szűrne” – hangsúlyozta Kunetz.

Noha a fideszes Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint pártjának és kormányának nincs közös metszete a Pride-on vonulóknak, ők várják oda őt is.

Noha a fideszes Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint pártjának és kormányának nincs közös metszete a Pride-on vonulóknak, ők várják oda őt is.

Fotó: Tóth Csaba Tibor / Azonnali

Számít-e, hogy valahol kérnek, valahol nem kérnek védettségi igazolványt?

A szakértőktől arra is kíváncsiak voltunk, hogy szerintük számít-e, hogy az általuk járványügyileg veszélyesebbnek, kockázatosabbnak ítélt Eb-mérkőzésekre kötelezően előírták a védettségi igazolványt, míg a Pride-on nem kellett felmutatni a kis plasztikkártyát, azaz ott kevésbé érezheti magát biztonságban az, aki az ilyesmitől érzi biztonságban magát.

Falus Ferenc szerint a védettségi igazolvány önmagában nem jelent semmit, mivel a magyar igazolványok kiadása a kártyák kiállításának első szakaszában „nagyon nagy százalékban hibásan történt” – példaként a korábbi tiszti főorvos azt említette, hogy volt, amikor hibás adatok szerepeltek rajta, volt, aki kettőt kapott, illetve sokan már az első oltásuk után megkapták azt.

Arra, hogy így lehet-e bízni a kártyákban, Falus úgy reagált, hogy nem teljesen: ő eleve nem is védettségi igazolványnak, hanem oltási bizonyítványnak hívná, mert annak a neve nem megtévesztő. Hogy akkor lehet-e így bízni a magyar plasztikkártyákban, Falus úgy felelt: „Az egyetlen dolog, amiben bízni lehet, ha az ember vigyáz magára: figyel a kézhigiéniára, távolságot tart és maszkot visel.” 

Zacher Gábor szerint a védettségi igazolványoknak akkor lenne értelme, ha azokat ellenanyagszűrés alapján adnák ki.

„Ha valaki kapott két Sinopharm-oltást, de az ellenanyag-vizsgálat során még a minimális szintet sem érte el az ellenanyag a vérében, akkor is kaptak védettségi igazolványt” – magyarázza a toxikológus. Szerinte emiatt általánosságban nem jelenthető ki az, hogy az, hogy valaki rendelkezik védettségi igazolvánnyal, valóban védett is. Emiatt ő ellenanyag-vizsgálatokhoz kötné ezeket a kártyákat. (Hogy lehet-e védett, akinél nem mutattak ki ellenanyagot, itt írtunk. Röviden: igen, de pont a kínai Sinopharm-vakcinánál ez nem valószínű.)

Lantos Gabriella szerint a magyar védettségi igazolvány nem bizonyít semmit, szerinte az csak politikai termék, mivel már az első oltást után három nappal kiállítják azokat, illetve azok is megkapják, akiket „Sinopharmmal oltottak és nincsen ellenanyaguk”. Az Új Világ Néppárt egészségügypolitikusa úgy látja, az uniós covidigazolvány megbízhatóbb, mert ott a második oltást tüntetik fel, bár azt nem említette, hogy azt ugyanúgy a magyar hatóságok állítják ki.

Kunetz Zsombot szerint sem teljesen megbízhatóak a magyar védettségi igazolványok, mivel „azt nem akkor állították ki, amikor már a védettség beállt” – fogalmazott a szakorvos. Kunetz emellett úgy véli, 

az, hogy a védettségi igazolványok körül ilyen sok kérdőjel van, az az oltásellenes légkörnek kedvez.

Ahogy fogalmazott: a kormány önmaga generálja az oltásellenességet azzal, hogy úgy adja ki a védettségi igazolványt, hogy az ember nem lehet teljesen biztos abban, hogy védett.

NYITÓKÉP: Antal Róbert-István / Azonnali

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől
Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek