Újabb kritika Matolcsytól: Jó, hogy költekezik az állam, csak nem erre kéne

A jegybankelnök újra a kormány gazdaságpolitikáját bírálja, azon belül pedig nekiment a hatalmas állami építőipari beruházásoknak.

A teljes helyreállításhoz, az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához 0

– írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Áttérés az okostőke-intenzív pályára című, a Magyar Nemzetben szerdán megjelent írásában. 

Matolcsy szerint a 2022-re tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiány túl magas, ami „helyreállítási paradoxont” okoz:

„minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés”

– fogalmaz a jegybankelnök.

Túl sok az állami beruházás, és nem arra költ, amire kellene

Matocsy „nemzetközi tapasztalatokra” hivatkozva azt írja, hogy egy gazdaság felzárkózásához a fejlettebbek szintjéhez folyamatosan magas, 25–35 százalék közötti GDP-arányos beruházási ráta szükséges. Magyarország esetében ez a szám 2010 és 2018 között átlag 26,4 százalék volt, vagyis a magyar gazdaság ezt a feltételt teljesítette, azonban Matolcsy szerint

„nemcsak az arány számít, hasonlóan fontos a beruházások összetétele is”.

A jegybankelnök úgy látja: „a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges »okos« beruházások aránya”.

Ezzel szemben az építési jellegű beruházások aránya 50 százalékos; ez az arány 2017 és 2020 között nálunk nőtt legjobban az EU-tagországok között, „így a beruházási ráta emelkedése mögött ezek és nem az »okos« beruházások állnak”.

Matolcsy arra is rámutat, hogy Magyarországon a legmagasabb az állami beruházások aránya az unió tagországai között, ezek háromnegyede pedig építési beruházás.

„Az állam »vasba és betonba«, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet”

– fogalmaz Matolcsy, hozzátéve, hogy ez az inflációt is gerjeszti, hiszen Magyarországon szűkösek az építési kapacitások ahhoz képest, hogy mennyi építési beruházás van, így „az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt gerjeszt”. Ezzel a jegybankelnök azokat az építőipari óriásberuházásokat is bírálja, amik a kormányközeli nagyvállakozók fő bevételi forrásának számítanak. 

Digitális beruházások kellenének

„Minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban.

Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása.

Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet” – írja Matolcsy, hozzátéve, hogy miközben nálunk a legmagasabb a kormányzati beruházások aránya az EU-ban, a háztartási-családi beruházások aránya alacsony, pedig magas a megtakarítási ráta és a lakosság nettó pénzügyi vagyona.

Matolcsy szerint valójában

„az állam a családok helyett beruház, zömében épít, ahelyett, hogy a családok vállalkozói, tudástőke-bővítési és más üzleti beruházásokat indítanának”.

A jegybankelnök úgy gondolja, hogy amikor a 2022-es költségvetésről vitázunk, akkor az egész évtizedről vitázunk, és a vita arról szól, hogy az eddigi extenzív, mennyiségi alapú fejlődést folytatjuk-e vagy

áttérünk egy új, okostőke-intenzív pályára, ami fenntartható felzárkózást biztosít.

Az infláció – amire a jegybankelnök ebben az írásában is kitért – volt az oka annak, hogy a saját gazdaságpolitikáját unortodoxnak nevező Matolcsy György vezette MNB 10 év után ortodox lépéssel kamatemelési ciklusba kezdett, hogy leszorítsa az inflációt.

Matolcsy György rendszeresen bírálja a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumot, illetve a kormány helyreállítási politikáját, azonban úgy tűnik, a miniszterelnökkel harmonikus a viszony; ezt hivatohatott demonstrálni Orbán látogatása az MNB-ben, ahol megtekintette a jegybank aranykészletét, két nappal azután, hogy Matolcsy szintén egy Magyar Nemzet-cikkben bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. 

NYITÓKÉP: Bernal Revert /© European Union 2011 – EP