A sziget, amin van vagy hétezer ókori kőtorony, és senki se tudja, mire használták őket

Szerző: Bukovics Martin
2021.07.24. 08:10

Noha a nurághik civilzációjának legkésőbb a punok biztosan véget vetettek, épületeik még mindig állnak Szardínián, feltéve nekünk a kérdést: a 2020-as évekből vajon mi marad 5500-ra?

A sziget, amin van vagy hétezer ókori kőtorony, és senki se tudja, mire használták őket
Ha valaki csak felületesen járja körbe Szardínia szigetét, előbb-utóbb feltűnik neki: itt rengeteg kőtoronyt látni. Konzervatívabb becslések nagyjából hétezerre teszik ezek számát, de van, aki szerint akár tízezer nurághi is lehet. Ez ugyanis a nevük.

Ha valaki csak felületesen járja körbe Szardínia szigetét, előbb-utóbb feltűnik neki: itt rengeteg kőtoronyt látni. Konzervatívabb becslések nagyjából hétezerre teszik ezek számát, de van, aki szerint akár tízezer nurághi is lehet. Ez ugyanis a nevük.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
Az ókor egyik legrejtélyesebb kérdése ez a mai napig: vajon mire szolgálhattak ezek az épületek? Vallási épületek? Katonai őrhelyek? Törzsfőnökök lakóhelyei? Státusszimbólumok, amikkel jelezni lehetett, hogy a környező terület valakihez tartozik? Amit biztosan tudunk, az az, hogy a szigetet ezekkel telepakoló nurághi kultúra Krisztus előtt 1600 környékén bontakozhatott ki Szardínián, és a punok vetettek neki véget ezerkétszáz évvel később.

Az ókor egyik legrejtélyesebb kérdése ez a mai napig: vajon mire szolgálhattak ezek az épületek? Vallási épületek? Katonai őrhelyek? Törzsfőnökök lakóhelyei? Státusszimbólumok, amikkel jelezni lehetett, hogy a környező terület valakihez tartozik? Amit biztosan tudunk, az az, hogy a szigetet ezekkel telepakoló nurághi kultúra Krisztus előtt 1600 környékén bontakozhatott ki Szardínián, és a punok vetettek neki véget ezerkétszáz évvel később.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
A nurághik alapja egy kisebb-nagyobb, kör alaprajzú torony volt, amit gigantikus kődarabokból építettek, cement és egyéb kötőanyag nélkül, okosan egymásra rakva a köveket.

A nurághik alapja egy kisebb-nagyobb, kör alaprajzú torony volt, amit gigantikus kődarabokból építettek, cement és egyéb kötőanyag nélkül, okosan egymásra rakva a köveket.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
A torony mint kiindulópont mindegyik nurághiban közös, de vannak olyanok, amiket idővel továbbfejlesztettek, és fel lett köréjük pár torony, aztán egy kisebb erődítmény, majd egy komplett falu is húzva.

A torony mint kiindulópont mindegyik nurághiban közös, de vannak olyanok, amiket idővel továbbfejlesztettek, és fel lett köréjük pár torony, aztán egy kisebb erődítmény, majd egy komplett falu is húzva.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
A leginkább elfogadott elmélet szerint katonai őrhelyek voltak a nurághik: a kisebb tornyokban pár katona fért csak el, az erődnek tornyokkal kiegészítettekben akár 20-30 is. Ekkoriban kezdődtek ugyanis el az első komolyabb háborúk az egyes nyersanyagban vagy termőföldben gazdag területek uralásáért.

A leginkább elfogadott elmélet szerint katonai őrhelyek voltak a nurághik: a kisebb tornyokban pár katona fért csak el, az erődnek tornyokkal kiegészítettekben akár 20-30 is. Ekkoriban kezdődtek ugyanis el az első komolyabb háborúk az egyes nyersanyagban vagy termőföldben gazdag területek uralásáért.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
A fotón a Szardínia középső részén található, a világörökség részének számító Su Nuraxi de Barùmini látható: a vélhetően Krisztus előtt 1300 környékén épített torony köré itt nemcsak egy erőd, hanem egy komplett falu is épült, ez a sziget turisták számára leginkább hozzáférhető módon tanulmányozható nurághikomplexuma.

A fotón a Szardínia középső részén található, a világörökség részének számító Su Nuraxi de Barùmini látható: a vélhetően Krisztus előtt 1300 környékén épített torony köré itt nemcsak egy erőd, hanem egy komplett falu is épült, ez a sziget turisták számára leginkább hozzáférhető módon tanulmányozható nurághikomplexuma.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
Az erődszerű nurághi bejárata mindig szűk és vékony volt. Ez a négy toronnyal körbevett udvarba vezetett, ahol a kút is volt. Ez itt tíz méternél is mélyebb.

Az erődszerű nurághi bejárata mindig szűk és vékony volt. Ez a négy toronnyal körbevett udvarba vezetett, ahol a kút is volt. Ez itt tíz méternél is mélyebb.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
Impresszív az udvart és a belső tornyot körülvevő négy torony falvastagsága. Onnan gondolják, hogy a nurághiknak katonai célja volt, hogy két szinten is voltak lőrések a köréjük épített tornyokban, illetve magukban az eredeti nurághikban is voltak erre a célra kialakított ablakszerűségek.

Impresszív az udvart és a belső tornyot körülvevő négy torony falvastagsága. Onnan gondolják, hogy a nurághiknak katonai célja volt, hogy két szinten is voltak lőrések a köréjük épített tornyokban, illetve magukban az eredeti nurághikban is voltak erre a célra kialakított ablakszerűségek.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
A belső torony egyik ablakából ezt lehetett látni, ha az udvarra nézett valaki.

A belső torony egyik ablakából ezt lehetett látni, ha az udvarra nézett valaki.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
A nurághik maguk többszintesek, az ókorban persze nem ezeket a lépcsőket használták. A legbelsőbb és legrégebbi főtornyot eredetileg 20 méter magasra saccolják: nem gyenge teljesítmény, hogy 3500 év alatt 14 méteresre kopott.

A nurághik maguk többszintesek, az ókorban persze nem ezeket a lépcsőket használták. A legbelsőbb és legrégebbi főtornyot eredetileg 20 méter magasra saccolják: nem gyenge teljesítmény, hogy 3500 év alatt 14 méteresre kopott.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
Igen, 3500 évvel ezelőtt így nézett ki egy lépcső felfelé. Az emberek se magasabbak, se kövérebbek nem voltak a maiaknál, de erősebbek vélhetően igen.

Igen, 3500 évvel ezelőtt így nézett ki egy lépcső felfelé. Az emberek se magasabbak, se kövérebbek nem voltak a maiaknál, de erősebbek vélhetően igen.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
Jól lekövethető, melyik rész mikor épült: minél nagyobbak a kövek, és minél inkább hiányzik bármiféle kötőanyag, annál régebben. Ezt a komplexumot a punok vélhetően megpróbálták lerombolni, de viszontlátni rajta a kartágóiak és a római kor kézjegyét is. 

Jól lekövethető, melyik rész mikor épült: minél nagyobbak a kövek, és minél inkább hiányzik bármiféle kötőanyag, annál régebben. Ezt a komplexumot a punok vélhetően megpróbálták lerombolni, de viszontlátni rajta a kartágóiak és a római kor kézjegyét is. 

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
A római köztársaság korában a nurághiból temető lett, aztán lassan, a középkorban ellepte a föld. 1949-ben egy nagyobb eső után fedezték fel, hogy egy domb alól kikandikál egy nurághihoz hasonló valami, pontosabban annak egy ablaka. A mellette lévő falu, Barumini szülöttje, Giovanni Lilliu régész 1950-től fokozatosan feltárta az épületet. Ma szabadtéri múzeumként, túravezetővel látogatható.

A római köztársaság korában a nurághiból temető lett, aztán lassan, a középkorban ellepte a föld. 1949-ben egy nagyobb eső után fedezték fel, hogy egy domb alól kikandikál egy nurághihoz hasonló valami, pontosabban annak egy ablaka. A mellette lévő falu, Barumini szülöttje, Giovanni Lilliu régész 1950-től fokozatosan feltárta az épületet. Ma szabadtéri múzeumként, túravezetővel látogatható.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
Semmi rekonstrukció nem történt, amit látni, azt pont úgy ásták ki.

Semmi rekonstrukció nem történt, amit látni, azt pont úgy ásták ki.

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali
A szárdok (noha vélhetően semmi közük a magáról semmiféle írásos nyomot hátra nem hagyó nurághi civilizációhoz) rendkívül büszkék ezekre az épületekre, szinte mindegyik nurághit jelzi irányjelző tábla, számtalan könyv és album szól róluk, és még a sziget egyik borászati eredetvédelmi rendszerének a neve is az, hogy a Nurághik szigete. Nem csoda, ezek a kőépületek 3500 évesek, és még mindig itt vannak, feltéve nekünk a kérdést: a 2020-as évekből vajon mi marad 5500-ra?

A szárdok (noha vélhetően semmi közük a magáról semmiféle írásos nyomot hátra nem hagyó nurághi civilizációhoz) rendkívül büszkék ezekre az épületekre, szinte mindegyik nurághit jelzi irányjelző tábla, számtalan könyv és album szól róluk, és még a sziget egyik borászati eredetvédelmi rendszerének a neve is az, hogy a Nurághik szigete. Nem csoda, ezek a kőépületek 3500 évesek, és még mindig itt vannak, feltéve nekünk a kérdést: a 2020-as évekből vajon mi marad 5500-ra?

Fotó: Bukovics Martin / Azonnali

Aki jobban elmélyedne a nurághik történetében, annak az ezzel foglalkozó, a fenti komplexumot is fenntartó alapítvány honlapját ajánlom. Ha Magyarországról indulnál útnak: Szardínia egyik nagyobb repteréhez sincs ez valami közel, így mindenképp bérelj kocsit, vagy indulj neki eleve autónak az útnak, és menj át Genovánál vagy Livornóról komppal a szigetre.

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek