„A műtét védettségi igazolvány hiányában elmarad” – így néz ki az önkéntes oltás Magyarországon

2021.07.22. 18:05

„Elő volt jegyezve, de a műtét elmaradt covid-védettségi igazolvány hiányában, ezt követően pedig felvétele műtéti kapacitás hiányában maradt el” – írták Ilona kezelőlapjára. Újabb történet az önkéntes magyar oltásról.

„A műtét védettségi igazolvány hiányában elmarad” – így néz ki az önkéntes oltás Magyarországon

Május 13-án derült ki, hogy a járvány miatti tiltás után a kórházakban is újraindulnak a nem sürgősségi műtéti beavatkozások. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor igen nagy zavar alakult ki akörül, hogy a nem sürgős, de invazív műtéti bevatatkozásokat az állami kórházakban milyen covidfertőzést kizáró eszközzel tegyék lehetővé.

Ilona, akinek keresztnevét a cikkben megváltoztattuk, egy vidéki város kórházában nyár elején már harmadszorra kapott halasztást az egyre súlyosabb szervi baját orvosolandó műtéti bevatkozás ügyében. Szó szerint a saját bőrén kellett megtapasztalnia az intézményi káoszt.

Ilona nincs beoltva covid ellen, egyrészt mivel az oltás önkéntes, másrészt mivel elvi okokból ő és a családja is elutasítja ezt a lehetőséget, mivel tart a védőoltások nem kívánt mellékhatásaitól.

Szerkesztőségünket olyan történettel kereste meg, amely szerint

egy megyei kórházban a vonatkozó orvosi osztály munkatársai sem tudták megfelelően tájékoztatni őt arról, védettségi igazolvány hiányában elvégzik-e rajta a beavatkozást, amire éppen ők adtak Ilonának korábban, már harmadszorra időpontot.

  • Amikor múlt hónapban Ilona telefonon, előre felkereste a kórházat a műtétje napja előtt, hogy az iránt érdeklődjön, oltatlanként kell-e koronavírus-tesztet végeztetnie, elmondása szerint egy asszisztens megnyugtatta, nem kell, ez a szabály már nincs érvényben, nyugodtan fáradjon be az adott napon a kórházba.
  • Amikor azonban műtétje napján megjelent, és a betegfelvételnél többekkel várakozott, az egyik asszisztens kijött és megkérdezte, mindenkinek van-e oltásról vagy a betegségen való átésesről védettségi igazolványa, ugyanis „annak hiányában nincs műtét”.
  • Erre Ilona közölte, neki nincs ilyen kártyája de úgy tájékoztatták, ez nem kell, és tesztre sincs szükség. Mire a helyszínen felvilágosították, hogy tesztre mindenképpen szükség van, méghozzá kurrens PCR- és antigéntesztre is, negatív eredménnyel. Ám az Azonnali által is látott vizsgálati lapjára végül csak annyit írtak, miután azon a napon sem műtötték meg, hogy

„elő volt jegyezve, de a műtét elmaradt covid-védettségi igazolvány hiányában”.

  • Ilona amúgy úgy érezte, valójában csak védettségi igazolvány birtokában vállalnák az orvosok a műtétet, egyikük elmondása szerint úgy is nyilatkozott, nem szívesen venne részt a beavatkozásban a oltási kártyája megléte nélkül.
  • Mindezt tudomásul véve Ilona aznap hazament, még mindig a műtétje nélkül, és négy nappal későbbre 9000 forintért antigén-tesztet rendelt, a PCR-tesztet pedig, mint műtétre várakozó, ingyen kapta.
  • Elvégeztette a teszteket, majd azok negatív eredményével 48 órán belül visszament az ismét kitűzött időpontra. Ekkor azonban arról tájékoztatták, a nyári szabadságolási rend miatt csak daganatos, vagy súlyosan vérző betegeken végeznek műtéteket. A lapjára ekkor azt írták, „felvétele műtéti kapacitás hiányában maradt el”. Ilona azonban a családjában tud olyan nem sürgős műtétről, amit ugyanebben a kórházban, ugyanazon a napon végzett covidtesztekkel elvégeztek.

A közel egy hetet igénybe vevő, védettségis szaladgálás Ilona hosszú-hosszú ideje tartó műtéthalasztásának csupán legutóbbi stációja. A legutolsó halasztás után

végül úgy döntött, inkább fizetős magánklinikához fordul, több tízezer forintért megvizsgáltatta magát, majd a műtéti beavatkozás céljaira kölcsönt is felvett.

Mindez kifejezetten azért történt, mert a megyei kórházban a nyár előtti kapacitáson csak az oltási kártya birtokában lettek volna hajlandóak megműteni. Ilonát amúgy a műtetlen szervi problémái egyre növekvő mértékben a mindennapokban is akadályozták, és noha a beavatkozás elmaradása nem sodorta életveszélybe, mindennapi élete annak hiányában így is ellehetetlenült.

Az esettel kapcsolatban felkerestük a szóban forgó kórházat, az iránt érdeklődve, hogy valóban előfordulhatott-e, hogy csak covid-védettségi kártyát fogadtak-e el aznap a műtétre jelentkező nőtől.

A kórház igazgatója nevében végül szabadságolásokra hivatkozva az Országos Kórházi Főigazgatóság egyik munkatársa küldött választ, amelyben arról tájékoztatott minket:

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott érvényben lévő útmutatás alapján a közfinanszírozott ellátásban az invazív beavatkozás feltétele az érvényes védettségi igazolvány, ennek hiányában az invazív beavatkozást megelőző 48 órán belüli negatív SARS-Cov-2 PCR teszt eredmény és a beavatkozás napján elvégzett negatív antigén gyorsteszt eredmény. Ez alól kivétel az akut, sürgősségi beavatkozás és a vérvétel.

A kórházban minden esetben ezen útmutatás alapján tudunk invazív beavatkozást (műtétet) végezni, vagyis amennyiben a páciens nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal, akkor is lehetőség van elvégezni a műtétet, azonban ahhoz 48 órán belüli negatív PCR teszt és a műtét napján levett negatív antigén gyorsteszt eredmény szükséges.

Ennek értelmében, amennyiben a páciens nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal és valamilyen oknál fogva nem végeztetett PCR tesztet a tervezett műtétet megelőzően, akkor nem áll módunkban elvégezni a beavatkozást a tervezett napon, tekintettel arra, hogy kórházunkban a levett PCR tesztek után leghamarabb a levételt követő napon várható eredmény.”

A válasz fényében különösen értelmezhetetlennek tűnik a kezelőlapon feltüntetett műtéthalasztási indoklás, amely a negatív teszteredmény hiányát nem, csupán a védettségi igazolvány hiányát tünteti fel okként. Ilona az eset után azonnal panasszal élt az állami fenntartású kórház felé, a panaszt pedig másolatban a betegjogi képviselőnek is megküldte.

Az egészségügyről szóló, 1997. évi CLIV. törvény egyébként világosan kimondja, hogy minden betegnek joga van – jogszabályban meghatározott keretek között – „az egészségügyi állapota által indokolt megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz, ezen belül a választott orvos egyetértésével a szabad orvosválasztáshoz”.

Az ügyben megkérdeztük Gulyás Gergely kancelláriaminisztert is a július 22-i kormányinfón is. Gulyás szerint ha valóban úgy esett meg a történet, ahogyan Ilona hozzánk fordulva azt előadta, akkor

a központi irányelveket az adott kórház felé jobban és hatékonyabban kellene kommunikálni.

Ezt úgy értette, hogy minden, műtéti beavatkozásra váró pácienst előre, és egyértelműen kell arról tájékoztatnia a kórháznak, védettségi igazolvány hiányában a negatív koronavírus-teszteredményekre lesz szüksége annak elvégzéséhez.

Ilona viszont ebben a helyzetben úgy érezte, az idő szorítja, így magánúton elvégzendő műtétre kényszerült, annak ellenére, hogy társadalombiztosítási járulékot amúgy aktívan fizet. A vele történteket végül jelnek vette arra nézve, hogy talán jobb is, ha nem az állami kórház műtőjébe tolják majd be, mert még a beavatkozás alatt is lehetnek komplikációi.

NYITÓKÉP: Pixabay

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek