Megvan, hogy mi lesz látható a horvát euróérmeken, a szerbek már most bocsánatkérést követelnek

Horvátország 2023-tól szeretné bevezetni a közös európai fizetőeszközt. A horvát kormány már el is döntötte, hogy mi és ki lesz látható a horvát euróérmeken. Az emberek is mondhattak véleményt, Dubrovnik látképére ők mondtak nemet. De mi lesz akkor ahelyett? És miért forrong már most a szerb média a horvátok döntése ellen?

Már tavaly novemberben bejelentette Andrej Plenković horvát jobbközép kormányfő, hogy a délkelet-európai ország 2023-tól kész bevezetni az eurót. Ennek érdekében persze az elkövetkező két évben még számos feltételnek kell megfelelniük, de a kormány a jegybankkal közösen elindította a kunáról az euróra való átállást előkészítő programot.

Július elsején közölte Plenković, hogy országa felkészült – azaz

Zágráb számára 2023. január elseje lenne a céldátum, amikor leváltaná a kunát az euró.

Ha ezt sikerül elérniük, Horvátország lesz a hetedik új EU-tagállam (a balti államok, Szlovénia, Szlovákia és Ciprus mellett), amely bevezeti a közös EU-s fizetőeszközt.

Az Eurobarometer felmérése szerint Horvátországban

a lakosság 61 százaléka támogatja az euró bevezetését, és 37 százalék van ellene.

Ha ez magas támogatottságnak is számít, például mind Magyarországon, mind Romániában többen örülnének az eurónak. A románok 75 százaléka és a magyarok 69 százaléka van az euró mellett. Az eurózónán kívüli államokban a cseheknél a legnagyobb az elutasítottság: ott csak a lakosság 33 százaléka támogatná a korona lecserélését az euróra.

A szerb Nikola Tesla a horvát érmén?

A horvát euró-csatlakozás kapcsán már arról is megszületett a döntés, hogy milyen szimbólumok legyenek a horvát euróérméken. Mint ismert: miközben az euró bankjegyek minden tagállamban egységesen néznek ki, az érméken az egyes államok megjelenithetik saját híres alakjaikat és jelképeiket. A horvát jegybank a kormánnyal közösen a következő szimbólumokat javasolta:

• valamennyi érme háttere a híres horvát, piros-fehér „sakktábla“ lenne, ami Horvátország cimere is;
• a két euróson Horvátország térképe lesz;
• az egyeuróson egy nyest (ami horvátul kunának hívnak, ennyiben kicsit átmentik a régi fizetőeszközt az újra);
• az 1, 2 és 5 eurócentesen pedig a régi horvát glagoljica írásjelei lesznek láthatóak.

Az eredeti tervek szerint az 50, 20 és 10 eurócentesen Dubrovnik látképe lett volna, de egy több mint 50 ezer ember megkérdezésével lezajlott felmérésen a többség erre nemet mondott.

A győztes ehelyett Nikola Tesla, szerb származású amerikai fizikus-feltaláló lett, akit – mivel az akkor Magyarországhoz tartozó Horvát-Szlavónországban született egykoron – a horvátok is magukénak tartanak.

Ebből persze rendszeres vita van Zágráb és Belgrád között (Belgrádban a repér Nikola Tesláról van elnevezve), mert a szerbek meg arra hivatkoznak – jogosan –, hogy Tesla lika-krbavai szerb családba született. 2018-ban Aleksandar Vučić szerb államfő azt is mondta, hogy

„ha ma élne Tesla, a horvátok megölnék“.

Elvégre Tesla éppen azon horvátországi régióból származik, ahonnan 1995-ben Franjo Tuđmanék kiűzték a szerbeket, akiknek száma már csak 4 százalék az egész országban. (A horvátországi szerbek pártjának elnökével a két nemzet közötti feszültségekről szóló Azonnali-interjút itt olvashatjátok.)

Tesla kapcsán a szerbek Magyarországot is kritizálták, mert a magyar tankönyvekben a feltaláló horvátként szerepel. Igaz, a szerb kisebbség budapesti (budimpeštai) gimnáziumát viszont Tesláról nevezték el.

De horvát részről  jogosnak tartják azt a felvetést, hogy Tesla horvát területen született, Szerbiával nem volt semmiféle kapcsolata.

Tesla életútja persze éppen arra bizonyíték, mennyire nincs is értelme nemzeti kategóriákat használni közép-európai életutakra.

Noha horvát részen született szerb családba, egyetemre már Grazba járt, élt Budapesten és Mariborban (Marburgban) is, majd Puskás Tivadar ajánlásával Párizsba, és végül az Egyesült Államokba távozott.

Dubrovnik helyett Tesla, Tuđman azonban nem kellett

Tesla viszont eleve a nép választása volt, a horvát kormány végül meghajolt a több, mint 50 ezer megkérdezett akarata előtt, és

ő kerülhetne a horvát 10, 20 és 50 eurócentesre.

Az 52 ezer megkérdezett a javasolt szimbólumokról (térkép, sakktábla, nyest, glagoljica és Dubrovik) szavazhatott, és mindenki javasolhatott még maga is egy másikat. Tesla itt kapott több mint kétezer szavazatot, messze megelőzve ezzel más terveket. Dubrovnikkal egyébként még az is gond volt, hogy túlságosan csak Dalmáciát, de nem az egész országot jelképezné.

Az alternativ javaslatok között szerepelt például

• a nyakkendő (1063 szavazattal),
• a vukovári víztorony (419 szavazattal),
• de még Franjo Tuđmant is támogatták egyesek (143 szavazattal),
• és kapott 100 voksot Luka Modrić horvát focista is.

Szerbia tiltakozik

A szerb média azonnal reagált a horvát döntésre, és számos lap tiltakozott az ellen, hogy a horvátok Teslát szerintük megint ki akarják sajátítatni.

A szerb, kormányközeli Kurir bulvárnapilap botrányt emleget a zágrábi döntés kapcsán, és azonnali bocsánatkérést vár el. A lap emlékeztet arra, hogy

1992-ben a jobboldali horvát kormánypárt, a HDZ átneveztette Gospić városában a Tesla teret, és ugyanabban az évben horvát paramilitáris erők felrobbantották a Tesla-emlékművet is.

A magyar Riposzthoz hasonlatos Informer revolverlap pedig azt emlegette fel, hogy az a Horvátország akarja most Teslát az euróra tenni, ahol usztasák a második világháború alatt meggyilkolták Tesla hátrahagyott rokonságát is.

NYITÓKÉP: Nikola Tesla / Azonnali-montázs