Megfigyelési botrány: Izrael felülvizsgálja a kémprogramok exportjának szigorítását

2021.07.22. 19:53

A parlament külügyi és védelmi bizottságának elnöke már korábban bejelentette, hogy megvizsgálják a védelmi minisztérium erre szakosodott ügynöksége által kiadott exportengedélyeket. Most a botrányt vizsgáló parlamenti bizottság tárgyalja azt is, kell-e szigorítani a kémprogramok külföldi értékesítésén.

Megfigyelési botrány: Izrael felülvizsgálja a kémprogramok exportjának szigorítását

A vasárnap kirobbant Pegasus-botrány után az az izraeli bizottság, amely azzal is foglalkozik, hogy az NSO Group által gyártott kiberfegyverrel valóban visszaéltek-e, azt is megvizsgálja, szükséges-e szigorítani az ország kémprogramokkal kapcsolatos exportszabályain

– erről egy izraeli parlamenti képviselő beszélt a Guardian cikke alapján.

A megfigyelési botrányt kiváltó, okostelefonokra telepíthető kémszoftver nem adható el az izraeli védelmi minisztériumon belüli katonai exportot ellenőrző ügynökség, a DECA engedélye nélkül más országoknak és a hivatalos álláspont szerint csak terrorizmussal, illetve szervezett bűnözéssel gyanúsítottak ellen vethetik be. A botrányt az okozta, hogy kiderült, hogy számos országban, köztük hazánkban is vélhetően újságírók, üzletemberek, aktivisták és ellenzéki politikusok is szerepeltek azoknak a listáján, akiket telefonszámuk alapján megpróbáltak megcélozni a megfigyelő programmal.

A bejelentés azután érkezett, hogy ma Emmanuel Macron francia elnök összehívta a védelmi kabinet rendkívüli ülését, miután kiderült, hogy ő is a megfigyelt célpontok listáján volt. A gyanú szerint Marokkó próbálta meg megfigyelni, bár az NSO tagadta, hogy az államfő is ott lett volna a célpontok között.

Ram Ben-Barak, az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottságának elnöke – a Moszad egykori vezetőhelyettese – beszélt először a szigorítások esetleges szükségességéről. Egy rádióinterjúban korábban azt jelentette be: a védelmi minisztérium egy több csoportból álló bizottsággal vizsgálja felül a DECA által kiadott engedélyeket.

Arról beszélt, hogy az eredmények kivizsgálása után döntenek arról, szükséges-e korrekciókat végrehajtaniuk.

E. T. hazatelefonál?

Az ügyet Magyarországon kirobbantó Direkt36 alapító-szerkesztője, Pethő András két napja az ATV-ben arról beszélt, hogy forrásvédelem miatt az oknyomozó projektet vezető Foreign Stories és az abban résztvevő Amnesty International nekik sem árulta el, honnan származik az a telefonszámlista, amely azoknak az elérhetőségét tartalmazza, akiket a hírek szerint megcéloztak a kiberfegyverrel. Az NSO később azt állította, hogy nem az ő szervereikről jutott ki az adatbázis, ugyanis ők nem is tárolnak ilyet.

Ennek azért van komoly jelentőssége, mert vélhetően a kormányok sem arra számítottak, hogy a titkos megfigyelés keretében lehallgatottak adatait majd a rendszer „hazaküldi” a gyártócégnek.

Nemes Dániel informatikai biztonsági szakértő Facebook-posztjában annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte hazudik az NSO, ugyanis a telefonszámlista minden más megszerzési módja nagyon valószínűtlen.

„A Forbidden Stories egy teljes listát dolgozott fel, tucatnyi országban. Ha az NSO nem tárolja az adatokat központilag, akkor csak úgy juthattak hozzá, hogy minden egyes ügyfelet (tucatnyi nemzetállami titkosszolgálatot!) feltörtek, sőt, előtte megtudták, hogy melyek azok a titkosszolgálatok, akik egyáltalán a rendszert használják. Már az utóbbi is komoly fegyvertény lenne, az előbbi pedig könnyen beláthatóan a lehetetlennel határos.”

–  fogalmazott bejegyzésében. Hozzátette, hogy a másik lehetőség, hogy NSO és az ügyfelek közötti kommunikációt sikerült megfigyelni és abba belenyúlni, ám szerinte ez is nagyon valószínűtlen. A szakértő bejegyzése szerint ez azt jelenti, hogy a legkényesebb nemzetbiztonsági információk juthattak el az NSO-hoz, amely vélhetően nem szerepelt a kormányok velük kötött szerződésében. 

Hisztériakeltésnek tartja a kormány

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai kormányinfón hisztériakeltésnek nevezte a Pegasus-botrányt.

Szerinte azt kell vizsgálni, hogy ha történtek is lehallgatások, azok a jogszabályi környezettel összhangban voltak-e – ez azonban nem kormányzati hatáskör, ezért a kormány nem fogja kivizsgálni az ügyet, így tájékoztatást sem tudnak erről adni.

Az Azonnali által megkérdezett elemzők szerint a botrány kirobbantói nem a magyar ellenzéket akarták segíteni azzal, hogy a nyári uborkaszezonra időzítették a hírt.

A törvények idehaza egyébként a nemzetbiztonsági jellegű megfigyelésekre olyan tág keretet adnak, hogy gyakorlatilag biztosan nem vonhatják büntetőjogi felelősségre ilyen ügyben a lehallgatásokra engedélyt adó igazságügyminisztert. Az egyetlen komolyabb jogorvoslat, ha valaki elvisz egy ezzel kapcsolatos pert Strasbourgig, de ennek is inkább csak hosszabb távon lehet jelentősége, tömeges perek nem várhatók az ügy kapcsán.

Az összes, az üggyel kapcsolatos cikkünk ide kattintva böngészhető.

CÍMLAPKÉP: Izrael törvényhozó testülete, a Knesszet épülete a a jeruzsálemi kormánynegyedben. Fotó: James Emery / Wikimedia Commons (CC-BY-2.0)

Tarnay Kristóf Ábel
Tarnay Kristóf Ábel az Azonnali újságírója

Újságíró, jobboldali liberális gondolkodó, volt diákaktivista. Szereti a szabadságot, az alternatív rockot és a jó kraftsöröket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek